7.4 C
Budapest, HU
2019-03-27
Bitcoin Blog Blokklánc Kripto Kriptopénz Pénzügy Stablecoin

A kriptopénzek államosítása

Kriptopénz államosítása
Várható olvasási idő: 6 perc

Minek ide bankár, mikor ott a blokklánc? Initial Country Offering – Initial Coin Offering (ICO) újratöltve

Mi a közös Kínában, Oroszországban, Svédországban, Japánban, Észtországban, Iránban, Indiában, Szaúd-Arábiában, az Arab Emírségekben és Venezuelában? Ó, hát persze – ki ne maradjon – és a Marshall-szigetekben? Mindannyian felfedezték az új digitális aranyat, a kriptopénzt! Milyen érdeke fűződhet egy kormánynak ahhoz, hogy digitális tokeneket bocsásson ki? Több lehetséges oka is van, nézzük sorban.

Ha valaki követte a kriptos híreket 2017 folyamán, akkor nem kerülhette el a figyelmét a kriptoláz-őrület, ami az ICO-k (Initial Coin Offering) háza táján zajlott. Induló startup cégek kalapoltak össze pénzt innovatív ötleteik megvalósításához. Úgy tűnik, megtetszett az ötlet a kormányoknak is, mert kezdenek sorban ők is belecsapni a lecsóba. Az adrenalinfüggők és az intézményi befektetők újabb játéka lehet az Initial Country Offering, vagy ez lehet a megoldás a világ eladósodására és az amerikai szankciók elkerülésére?

A technológia teljes félreértésére utal az, hogy a bankok után az államok is beszállnának a kriptobizniszbe, hiszen a kriptopénzek lényege épp, hogy a decentralizáltság, hogy az árfolyamuk független legyen a monetáris politikától. Ennek nyilván nem tesz eleget egyetlen olyan kriptopénz sem, amely mögött egy jegybank áll.

Venezuela – El Petro

Venezuela kriptopénzEnnek ellenére azt láthatjuk, hogy sorra jelentik be a kormányok saját kriptovalutájuk piacra dobását. Venezuela februárban jelentette be, hogy kiadja a El Petro nevű kriptovalutát, Trump folyamatos nyomásgyakorlásának köszönhetően, hogy enyhítsék a venezuelai állam likviditási problémáját.

Az El Petro fedezetét az ország olajkészlete adja, árfolyamát a hordónkénti árához kötik. Ezzel a lépéssel akarja felvenni a harcot az Egyesült Államok által irányított pénzügyi szankciókkal szemben. Ezzel Venezuela lett az első olyan ország, amely állami szinten bocsájtott ki saját kriptovalutát.

A Venezuela-i gazdaság az elmúlt 10 évben fokozatosan zuhant össze, amelynek hatására mára mély gazdasági válság uralkodott el az egész országban. Nemzeti valutája a bolivár teljesen elinflálódott.

Az El Petro névre keresztelt kriptovalutából a kibocsátás napján 735 millió dollár értékben adtak el – ezt maga az elnök jelentette be Twitterén. Az Ethereum alapú ERC20 tokenből első körben 38,4 millió darabot bocsátanak ki, a végső mennyiség pedig 100 millió lesz. Bányászatra nem lesz lehetőség.

Irán

Irán saját kriptopénzÉrthetően más országok is felkapták erre a fejüket. Irán a következő, aki ki akar bújni az Egyesül Államok szankciói alól, Venezuela példáját követve. Egy olyan állami kriptopénzt kibocsájtásán dolgozik, amely mind belföldön, mind nemzetközileg elfogadott fizetőeszközzé válhatna.

Ugyanakkor Irán központi bankja kiadott egy jelentést, amelyben az áll, hogy blokkolná a “törvényen kívül” működő kriptopénzeket, gyakorlatilag az összeset, amelyeket fizetőeszközként használni lehetne.

Marshall-szigetek – Sovereign

Marshall-szigetek kriptovalutaA Marshall-szigeteki pici, ötvenezer fős állam is megszavazta, hogy saját, hivatalos kriptovalutája legyen. A kormány az ICO során 24 millió tokent fog kibocsájtani, jelképezve a 24 szigetet, mely az országot alkotja. A bevételeket jövőbeni állami és egészségügyi befektetésekre szánják.

A Mikronézia szigetvilágába tartozó ország azért döntött így, mert úgy vélik a virtuális fizetőeszközök jelentik a jövőt. A Hawaii és Ausztrália között található Marshall-szigetek hamarosan forgalomba hozza a Sovereign (SOV) nevű virtuális pénzt, amiről David Paul, a helyi elnököt helyettesítő miniszter nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek.

India

India saját kriptovalutaEllehetetlenítik és tiltanák a bitcoint és társait, miközben saját kriptovaluta bevezetésén gondolkodik az indiai kormány. Ezután viszont kiszorítanák az országból a többi kriptopénzt.

Nemrég az indiai jegybank javasolta egy digitális valuta bevezetését, ennek vizsgálatára egy, minisztériumokon átívelő bizottságot is felállítottak. Ugyanakkor előkészületben van egy törvényjavaslat, amely büntethetővé tenné bármilyen kriptovaluta birtoklását, természetesen a tervezett állami kriptovalután kívül.

Ez már önmagában is vicces, hiszen eközben a Facebook Zuckerberg-je bejelentette, hogy saját kriptopénze elindítását tervezi, és az egyelőre név nélküli kriptovalutát Indiában fogják először tesztelni.

Zuckerberg szerint India lesz az ideális terep ehhez: hiszen az országban 200 millióan használják a WhatsAppot, és a külföldön élő indiaiak évi 69 milliárd dollárt küldenek haza különféle csatornákon. Most akkor hogy is lesz ez? Előbb-utóbb egyeztetni kellene erről az India-i kormánnyal is.

Arab államok

Az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is egy közös kriptopénz kifejlesztéséről írt alá megállapodást január 19-én. A közös kriptopénz a kísérleti stádiumban kizárólag a bankokat célozza annak érdekében, hogy jobban megérhető legyen a blokklánc technológia és a határokon átívelő utalási rendszerek használatának hatása.

Oroszország – CryptoRuble

CryptoRuble
Vagy lehet, hogy inkább CryptoTrouble? Mindenesetre Olga Szkorobogatova, az orosz jegybank elnökhelyettese június elején egy konferencián azt mondta: terveik szerint nemzeti kriptovalutát fog létrehozni az orosz központi bank, a bevezetésről hatástanulmány készül.

Orosz lapértesülések szerint Vlagyimir Putyin már eldöntötte, hogy létrehozzák az orosz CryptoRuble-t (kriptorubelt), amely azonban másképp fog működni, mint a decentralizált kriptopénzek. Nem bányászhatja akárki (mint a bitcoint vagy az ethereumot), ezt a tevékenységet a kormányzat végzi majd el, ugyanakkor blockchain alapú lesz az új deviza, ezáltal a használata biztonságos lesz.

Kína – Bitjüan

kina kriptovalutaMi az a bitjüan? A kínai jegybank első kriptopénzes kísérlete. Az intézmény olyan saját digitális fizetőeszközt szeretne, amelynek kibocsátását a hitelpénzhez hasonlóan maga ellenőrzi. A kriptopénzt használók pedig a jegybanktól kapják a pénzt. Van ennél még eggyel drámaibb forgatókönyv, amely szerint a bank közvetlen kapcsolatban áll a pénz használóival.

A bitjüannak gazdaságélénkítő hatást tulajdonítanak az elemzők, nevezetesen úgy, hogy a bankok számára visszahódítja a digitális fizetési területet, amit az Alibaba kínai internetes óriás – a Tencenttel és a Baiduval együtt – az elmúlt évek során fokozatosan lenyúlt tőlük.

Svédország

Mily meglepő, Svédország is bejelentette, hogy saját kriptopénzt fog indítani a közeljövőben. A lépésre elsősorban azért kerülne sor, hogy a svéd állam visszavegye a pénzügyi tortából a neki is kijáró részt, ami jelenleg kizárólag magáncégek és bankok birtokában van. Svédországban napjainkban már ötből négy tranzakciót bank- és hitelkártyákkal vagy mobiltelefonos alkalmazásokkal hajtanak végre a felhasználók.

Japán – J-Coin

Japán nagybankok konzorciuma hamarosan elindítja a J-Coint, mely a kereskedők és a felhasználók részére is teljesen ingyenes lesz – írja a Financial Times. A J-Coin egy az egyben átváltható lesz japán jenre és QR-kódos fizetést tesz lehetővé telefonon keresztül.

A J-Coin nem blockklánc alapú, hanem a jegybank engedélyével kibocsátott digitális pénz, tulajdonképpen egy digitális formában létező új elszámolási egység. Állítólag a 2020-as Olimpiai Játékokra már forgalomban lesz a J-Coin. Célja, hogy a jen mellett működjön egyelőre.

Észtország-Estcoin

A „digitális mintaállam” is készül bevezetni az ország saját digitális pénznemét, az Estcoint. Észtország mostanában arról híres, hogy minden hivatalos ügyet elektronikusan intéznek. Ezt annyira megszokták, hogy szinte már el sem tudják képzelni a papíralapút.

Az Estcoin, Észtország digitális kriptovalutája az észt kormány által, ICO-n (Initial Coin, vagyis újraértelmezve Country Offering), elsődleges kriptovaluta kibocsátáson keresztül kerülne forgalomba. Az észt kormány úgy gondolja, hogy a saját digitális kriptovaluta kibocsátásának egyetlen célja, hogy a kormány ezzel is hozzájáruljon a digitális társadalom fejlődéséhez.

Argentína – bitcoin?

A 44 millió lakosú Argentínában is kezd elszabadulni az infláció és ezzel párhuzamosan növekszik az országban a bitcoin forgalom. Az argentínok pesoban kapott fizetése és abban tartott megtakarításai tehát mindössze néhány hónap leforgása alatt fele annyit érnek. Argentína kriptoország lesz?

Jelenleg a 40%-ra emelt jegybanki alapkamattal igyekeznek megfogni Argentínában az inflációt. Miután végignézik, hogy a szomszédos Venezuelában mi folyik, az Argentín fiatalok nem fogják hagyni, hogy megtakarításaik teljesen elértéktelenedjenek, inkább átváltják bitcoin-ba a pénzüket, hiszen azt mindenhol elfogadják, könnyű mozgatni és lehetetlen elkobozni.

Összegzés

Úgy néz ki, hogy világszerte terjed a kriptok “államosítása”, ez lehet 2019-ben a “next big thing” az ICO-k után. A világ számos országában látható a törekvés, hogy megszabaduljon a mai banki adósság alapján működő pénzrendszertől és meghatározza a banki addósság alapú rendszert legjobban kiegészítő rendszertípusokat.

Ugyanakkor a nemzeti valuták digitalizálásának sötét lóját szabadítjuk fel, miközben a jövő nemzedékeinek fenntartható és jobb társadalom felé történő haladásának kérdése egyre sürgetőbbé válik.

A pénz, amit most használunk, fedezetlen, ún. “fiat” pénz. Az elmúlt 2500 évben nem volt olyan fedezetlen pénz sem, amelynek értéke ne inflálódott volna el. Aki értéket akart megőrizni generációkon keresztül az elmúlt 2500 évben, az tévedett ha a papírpénzeket választotta.

A mai monetáris rendszer szabályozatlan tőkeáramlással és ellenőrízetlen spekulatív tényezőkkel kombinál egy prociklikus pénzkínálatot. Mit jelent ez? Akkor növekszik, amikor a gazdaság egésze is növekszik. Ráadásul ez a pénz a beépített kamatos kamattal együtt jön létre, amely a növekedést kötelezővé, a vagyonkoncentrációt pedig automatikussá teszi.

A The Future of Money  című könyv okfejtése szerint négy megatrend – az információs társadalom, a klímaváltozás, a monetáris instabilitás és az öregedő népesség – fut össze, soha nem látott kihívások elé állítva az emberiséget még 2020 előtt.

Ezeknek a kérdéseknek a kezelése – a könyv érvelése szerint – 2020-ig kikényszerítené a monetáris rendszer újratervezését, mivel egy banki adósság útján teremtett egyedüli fizetőeszköz monopóliuma képtelen lenne lehetővé tenni polgárai számára, hogy működőképes megoldásokat dolgozzanak ki. Hogy pontosan mik lesznek, vagy lehetnek ezek a megoldások, az halványan kezd körvonalazódni.

Vitalik Buterin az Ethereum alapítója a következőképpen nyilatkozott:

Magyarul, ha a világ alkalmatlan arra, hogy valami értelmes dologra használja a kriptot és csak a lambot várja és értelmetlen mémgyár bölcsője az egész, akkor feladja és lelép. De azért még bízik abban, hogy jobbra fordulhatnak a dolgok.

A témához kapcsolódó bejegyzések

Blog nyitó gondolat

Roland

Browserwar, avagy böngészőháború?

Roland

Trezor One beállítása és tesztelése

Roland