13.8 C
Budapest, HU
2019-10-22
Blog Fintech Kriptopénz Pénzügy

Az IMF, az SDR és a kriptok

IMF, SDR, kripto
Várható olvasási idő: 10 perc

Ha nincs időd elolvasni, meg is hallgathatod! Kattints a kis fehér nyílra a sárga körben!

A Rothschild által irányított The Economist magazin 30 évvel ezelőtt – 1988-ban – publikált egy cikket, amelyben egy 30 évvel később megjelenő, globálisan elfogadott Világpénzről számol be.

A The Economist magazin örököseinek a Rotschild családot tartják, a magazin kvázi propagandalap a család számára. A lenti címlap 1988. január 9.-én jelent meg.

A benne szereplő cikk összefoglalva azt írja, hogy harminc év múlva az amerikaiak, a japánok, az európaiak és az ázsiai népek nagy valószínűséggel ugyanabban a valutában fizetnek. Az árakat nem dollárban, vagy jenben határozzák meg, hanem valami teljesen új eszközben. A legnagyobb vállalatok és a vásárlók egyarán kedvelik majd, mert sokkal kényelmesebb lesz, mint a jelenleg ismert fizetőeszközök, amelyek addigra eltűnnek és a monetáris politika és a gazdasági rend teljesen átrendeződik.

De mielőtt bárki azt hinné, hogy valamilyen konspirációs elméletbe csöppent volna, maradjunk a realitás talaján és vegyük górcső alá az elmúlt 30 évet. Valójában “szinte” semmi nem történt, a mi életünk volt az emberiség eddigi történetében a leghosszabb fegyver- és komolyabb konfliktusmentes időszaka. Hiszen nálunk nem volt világháború, gulág, megszállás, éhezés, vagy ipari forradalom, viszonylag szárazon megúsztuk az elmúlt évtizedeket.

Ugyan bonyolult lett minden, a tápláléklánc végén azt fogyasztjuk automatikusan, amit az arcunkba tolnak virtuálisan. A politikából és a politikusokból egyaránt tele a puttony, a rossz- és álhírekkel pedig a padlásunk, úgyhogy a többség felhagyott az értékes tartalomfogyasztással.

Elhúzódó valutaháború

De van néhány alapvető dolog, ami mellett nem nagyon érdemes elmenni ha gondoskodni akarsz a jövőben magadról és a családodról. Mint ahogyan egy lélegeztetőgépre kapcsolt ember, a gazdaság is képtelen az önálló működésre. Márpedig a gazdaság a 2008-as pénzügyi válság során végképp összeomlott és a mai napig sem gyógyult ki belőle. A FED lélegeztetőgépre kapcsolta és úgy hagyta. De mindannyian tudjuk, hogy ha egy beteg embert lekapcsolunk a lélegeztetőgépról, az meghal. “Dr” Jeremy Powell pedig óriási műhibát követett el.

Az Egyesült Államok adóssága – köz és magánszektor – mintegy 21 trillió dollár. Nem igazán lehet ezt tovább halmozni. Vagy mégis? Tartósan negatív kamatok. Zsákutca? Az. De vajon mi lehet a kiút ebből az óriási adósságcsapdából? Hiszen ahhoz rengeteg pénzre, egy mestertervre és egy tökéletesen kidolgozott forgatókönyvre lenne szükség. 

Ahhoz, hogy megértsük milyen úszógumi készül a szépen lassan kivérző gazdaságra, ahhoz először meg kell ismerjük a történet főszereplőit, sőt a jelenlegi mellékszereplőket is, akik összerakták a matekot – jelen esetben szó szerint – a probléma megoldására.

IMF – Nemzetközi Valutaalap

Az IMF a történet “professzor főorvosa”. Nap mint nap hallunk Christine Lagard-ról és az IMF-ről mindenfélét a hírekben, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan milyen szerepet tölt be, vagy próbál betölteni az IMF Lagard-al az élen az életünkben? Ahhoz, hogy összerakjuk a mozaikdarabokat, fontos megértenünk, hogy miért hozták létre az IMF-et, mi (lenne) a feladata és hogyan látja ezt el manapság? Jöjjön egy kis töri, mielőtt továbbmegyünk a történetben.

A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezet, amely 189 tagországot számlál. Feladata (lenne) a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése, továbbá átmeneti pénzügyi segítséget nyújt fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. (forrás: Wikipedia)

Az IMF egyfajta orvos szerepet tölt be, folyamatosan vizsgálja az egyes tagországok egészségügyi állapotát és ha valahol valami bibit talál, megpróbálja orvosolni. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.

Mióta Nixon 1971-ben elszakította a dollár árfolyamát az aranytól (később a cikkben részletesebben írok ennek okáról), az IMF azóta nem tudja betölteni az eredeti funkcióját…viszont zavartalanul működik azóta is.

Az IMF-et 1944-es Bretton Woods-i konferencia határozatai alapján hozták létre. A konferencián résztvevő 44 állam egy gazdasági együttműködési keret kialakítására törekedett, hogy elkerüljék az 1930-as évek nagy gazdasági világválságával járó valutaleértékelési verseny megismétlődését… Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak.

Kistestvérei a World Bank, jellemzően Angliát és az EU-t szokta kimenteni ha nagy a baj, továbbá a New Development Bank és az Asian Infrastructure Investment, akik jellemzően Kínának és Oroszországnak szoktak adni hitelt.

Jelenleg a legnagyobb hitelfelvevő országok: Portugália, Írország, Görögország és Ukrajna. De 750 millió dolláros kölcsönt kapott Kenya is, megelőző intézkedés nevében. Ugyanekkora összeget kapott Mexikó, Lengyelország, Marokkó és Kolumbia.

Az IMF-ben annál nagyobb szavazati joggal rendelkezik egy ország, minél nagyobb összeget bocsájt az IMF rendelkezésére. Az USA-nak 16,74%-os szavazati joga van és eddig közel 58 billió dollár fizetett be az IMF-nek.

Szavazati jogok az IMF-ben:

  • USA: 16,74%
  • Japán: 6,01%
  • Németország: 5,87%
  • Franciaország: 4,85%
  • Egyesült Királyság: 4,85%
  • Kína: 3,65%
  • Olaszország: 3,19%
  • Szaúd-Arábia: 3,16%
  • Kanada: 2,88%
  • Oroszország: 2,69%

Ennyit az IMF-ről dióhéjban és akkor ismerjük meg történetünk második fontos szereplőjét, az SDR-t. Próbáltam magyar nyelvű anyagokat találni az SDR-ről, viszont azt tapasztaltam, hogy magyarul alig van néhány szó erről a “jószágról”. Pedig nem elhanyagolható szerepet szántak neki a következő évtizedekben, úgyhogy foglalkozzunk vele is egy kicsit!

1969-ben az IMF megalkotta saját pénznemét, az SDR-t (Special Drawing Rights – Különleges lehívási jogok), amely rendelkezik a pénz összes tulajdonságával azzal a kitétellel, hogy egyelőre csak a központi bankok közötti tranzakcióknál és az IMF-nél használják.

Az IMF pénze: SDR

Az SDR a nemzetközi szervezet tagjai által használható tartalék és hitelezési eszköz, a kosár a legjelentősebb nemzetközileg használt valutákat egyesíti.

Az SDR értékét egy valutakosár adja (dollár, euró, juan, font és jen). Érdekes összefüggés, hogy a stabilcoinok egyik fajtájánál (és a Facebook tervezett Librájánál) szintén a mögöttes valuta értékének függvényében határozható meg az árfolyam. Az SDR valutakódja az ISO 4217 szabvány szerint XDR.

Az SDR-re azért volt szükség, mert nem állt rendelkezésre elég arany, legalábbis annyi, amennyire szükség lett volna ahhoz, hogy tovább tudják finanszírozni a háborús kiadásokat. Több európai ország visszaküldte a dollárt Amerikába és aranyat akartak cserébe. Franciaország és Anglia is így tett és Amerikának kötelessége lett volna teljesíteni ezt a kérést, de nem tudta. Végül ebbe belerokkant Amerika és ekkor kezdődött a korlátlan papírnyomtatás mindenféle fedezet nélkül és tart a mai napig.

Mint például múlt hét kedden (2019.09.17.), a FED 206 milliárd dollárt nyomtatott a semmiből, zéró fedezettel. Ennyi dollárnyi készpénzt bocsátott ki a kereskedelmi bankoknak egy aktív “repóügylet” néven ismert folyamat keretében. Ezt a sürgősségi intézkedést egy évtizede nem alkalmazták…elfogyott a dollár New York-ban? A New York-i pénzpiacokon – az olajprobléma mellett több aktuális és hosszútávú probléma miatt – dollárhiány alakult ki. De ez már egy másik blogpost témája,  most menjünk tovább, hogy megismerjük jobban az alapokat.

Az SDR meghatározása

Az SDR meghatározása oly módon történik, hogy a jelentősebb nemzetközi valutákat, melyeket a nemzetközi kereskedelemben használnak, egy valutakosárban egyesítik. 2015-ig a pénznemek a kosárban súlyuk szerint: az USA dollár, az euró, a japán jen és az angol font sterling,  2016. október 1-jétől kezdve bekerült a kínai renminbi, ismertebb nevén juan is. Az euró bevezetése előtt a német márka és a francia frank is jelen volt a kosárban.

Az SDR-ben szereplő adott valuta súlyát az határozza meg, hogy az adott nemzeti valuta a nemzetközi kereskedelemeben milyen súllyal szerepel. A valutakosárban szereplő nemzetközi valuták súlyát az IMF Igazgatósága ötévente vizsgálja felül. A következő felülvizsgálatra 2021-ben kerül majd sor.

Mennyi SDR-t nyomtak ki?

Amennyiben az IMF hitelt ad ki valamelyik országnak, akkor azt SDR-ben teszi. Az IMF úgy lett “pozícionálva”, mint a Világ Központi Bankja, hogy reagáljon és megoldjon minden felmerülő problémát világviszonylatban.

Korábban említettük, hogy 1969-ben vezették be az SDR-t. Nem sokkal később 1970 – 72 során összesen 9,3 billió SDR-t állított elő az IMF, gyakorlatilag a semmiből. Ez az időpont egybevág azzal, amikor kevésnek bizonyult Amerika aranykészlete, viszont iszonyúan kellett a pénz.

Második alkalommal 1979 – 81 között Jimmy Carter kormányzása alatt az inflációs krízis során újabb 12 billió SDR-t állított elő az IMF, szintén a semmiből, gombnyomásra. Mint láthatjuk, hogy valahányszor valami komolyabb baj van a világban, akkor megkenik a bankokat és a bankárokat egy kis SDR-rel. Ezt követően azonban 30 évig nem állítottak elő SDR-t.

Egészen 2009-ig. A nagy banki összeomlásig az Egyesült Államokban. 2009-ben viszont újabb SDR-t pumpáltak a gazdaságba, ekkor egészen pontosan 182 billiót, majdnem kilencszer annyit, mint addig összesen. Az SDR láthatjuk tehát, hogy nem más, mint egy likviditási eszköz.

Tegyük fel, hogy újra a gazdasági világválság kellős közepén ülünk. Nincs pénze az embereknek, egyre többen kerülnek az utcára és óriási a munkanélküliség Budapest utcáin. Mi lehetne a megoldás? A Budapesten élő emberek meghatározhatnak egy teljesen új helyi pénzt, egy új fizetőeszközt, amit holnaptól elfogadnak egymás között. Nyomtatunk ebből az új fizetőeszközből eleget, hogy újra foglalkoztatni tudjuk az embereket. Utána alkalmahazunk valakit, hogy elvigye a szemetet, kifessen valamit, vagy hogy feltakarítsa az utcákat, újra munkahelyeket teremthetünk.

Több krízis során előfordult már, hogy városok és közösségek egy közös fizetőeszközt fogadtak el. Hasonlóan működik az SDR is, csak globálisan a nagyobb krízisek során. Így épül fel tehát a globális pénzügyi rendszer, amit a végletekig bonyolítanak, nehogy bárki is a színfalak mögé lásson.

De azt is tudni kell, hogy az SDR nem csak pénz, hanem hitel is. Ugyan úgy, mint bármelyik forgalomban lévő fiat pénz a világon. Ez az, ami annyira bonyolulttá teszi a pénzügyi rendszert. Minden egyes gazdaságba pumpált “fillér” hitelpénz. Hiszen nincs mögötte semmilyen fedezet. Addig volt valós a pénz, amíg volt mögötte aranyfedezet. A dollár és minden más pénz csak egy fecni, ami mögött semmilyen érték nincs, csak tartozás.

Ki vásárolja fel az SDR-t?

Az már egy érdekesebb kérdést vet fel, hogy akkor ki vásárolja fel az SDR-t? A legnagyobb SDR vásárló ország ma Kína. A legnagyobb arany felvásáló ország ma szintén Kína. Ezekért azzal az elfuserált dollárral fizet, ami nem több, mint egy fecni, vagy egy digitális szám egy bankszámlán és Kína rájött, hogy semmire sem megy a dollárjával hosszútávon. Ez az egyetlen út, hogy megszabaduljon tőle.

Honnan van Kínának olyan sok dollárja? A sok szemétből, amit eladott Amerikának az elmúlt évtizedek alatt. Dollár trilliárdokon ül és SDR-t és aranyat vásárol belőle évek óta. 50 éven keresztül Amerika képes volt megtartani a vezető szerepét, ami most meggyengülni látszik.

Az SDR szerepét a közeli jövőben jelentősen növelni szeretnék a BRICS országok (5 nemzet: Kína, India, Oroszország, Dél-Afrika, Brazília), amelyek az SDR alapú elszámolást támogatják a nemzetközi kereskedelemben az USD elszámolás ellenében.

Miért fontos ez? Az évek óta zajló valutaháború egyik alappillére a dollár hegemóniájának megtörése. Sosem voltunk még ennyire közel a pillanathoz.

A 20. század közepe óta a dollár volt az egyetlen valuta, amely be tudta tölteni a világpénz szerepét. A nemzetközi pénzügyi forgalom 40-60%-a dollárban zajlott. A ’90-es évek közepére a dollárnak körülbelül 65%-ra emelkedett a súlya. Sok ország a dollár árfolyamához rögzítette a valutáját, néhány ország pedig dollárra váltotta le korábbi valutáját. 1999 óta, vagyis az euró hivatalos európai bevezetése óta a dollár kezd veszíteni súlyából és azóta is folyamatosan veszít. Mi, vagy mik lesznek helyette?

Az IMF honlapja mindenki számára elég hiteles hírforrás lehet. Az alábbi cikket is mindenképpen elolvasásra ajánlom.

CDBC előkészületek

2019 április 8-12 között Washingtonban tartott idei tavaszi ülésen Christine Lagarde (az IMF főtitkára) nem vesztegette a szót és felszólította a világ központi bankjait, hogy kezdjék meg a központi banki digitális pénzek bevezetésének előkészületeit. Szerinte a CBDC-k (Central Bank Digital Currency) biztonságosabbá tennék az utalásokat. Az állami digitális eszközök enyhíthetnék a szélesebb lakossági rétegek (különösen a fejlődő országok) pénzügyi kirekesztettségén, növelnék a felhasználók és személyes adatok védelmét, valamint csökkentenék a csalások kockázatát.

Az IMF többször hangsúlyozta, hogy szeretnék növelni az SDR szerepét a nemzetközi fizetésekben is, sőt egy esetleges globális krízis esetén még ennél is nagyobb szerepet kaphat. Vajon hogyan? Több mint valószínű, hogy az SDR szembe fog még jönni mindannyiunkkal valamilyen formában. Azonban. Történetünknek van néhány jelenleg még (!) kiskorú mellékszereplője, aki később lép csak porondra, de muszáj már most beszélnünk róluk ahhoz, hogy ne veszítsük el a fonalat.

Ripple, XRP

ripple xrp a bankok pénze

A Ripple (XRP) nevű cég a legelőkelőbb ügyfelekkel rendelkezik, nemrégen újabb pezsgőt bonthatott, hiszen a hálózatán már több mint 200 tag (értsd. bank, vagy valamilyen pénzügyi intézmény) utazik. Globális fizetési hálózatnak szánták, a Swift leváltására hivatott, hiszen sokkal gyorsabb és sokkal közvetlenebb tranzakciós lehetőséget kínál. A tranzakciókat az XRP nevű token segíti.

A Ripple egy híd a teljes decentralizáltság felé. Merthogy Ő maga még egyáltalán nem az. Viszont valós use case-el rendelkezik, hiszen a több napos határokat átívelő utalásokat váltja le mindössze pusztán néhány másodpercesre. Partnerei között van az Unicredit, Revolut, Visa, Apple, Deloitte, Bank of England, Western Union, Andreessen Horowitz, American Express, a MoneyGram, Santander, PVC és még sokan mások. Meglehetősen előkelő társaság és csak néhányat említettem közülük.

A Ripple pár hete bejelentette, hogy az XRP hamarosan több ezer ATM-ben elérhető lesz a Coinme-vel való együttműködésnek köszönhetően. Érdemes tehát az egyik szemünket rajtuk tartanunk.

A Bitcoin (BTC)

Van egy évek óta halálos betegséggel küzdő monetáris politikánk, amelyik bármikor feldobhatja a talpát, amitől hosszútávon megreccsenhet a világ. Tudják ezt a pilótafülkében ülők is, tenni kéne valamit…

Ahogy a cikk elején említettük, 1998-ban a The Economist című lap megírta, hogy “Get ready for a world currency”. Nagyjából tehát 30 év állt rendelkezésre kidolgozni egy B tervet. Új monetáris politika képe van kibontakozóban? 2009-ben először látott napvilágot a Bitcoin Whitepaper, amit nem sokkal később az Ethereum Whitepaper követett. A nap 24 órájában, a hét minden napján épül a B terv világszerte.

Alternatívák

Álljunk meg egy pillanatra és gondolkodjunk el azon, hogy egyébként milyen választási lehetőségeink vannak, ha ma megtakarítani szeretnénk, vegy jövedelmező helyre tenni a pénzünket?

  • Ingatlant vásárlás? 2008-2010 környékén különösen jó üzlet volt ingatlant vásárolni annak, aki éppen nem reccsent bele az ingatlanválságba és rendelkezett tartalékkal.
  • Részvénypiac? Csúcsokat döntöget évek óta, nagyot lehet esni a létra tetejéről.
  • Magyar állampapír (MÁP)? Kormányunk valóban mindent megtesz azért, hogy megszabaduljon a külső adósságoktól és függőségektől. De valóban jó döntés a lakossággal finanszíroztatni az államadósságot negatív banki kamatok és rabló állampapírok formájában?
  • Befektetési arany? Egy jó opció lehet abban az esetben, ha valaki még nem mozog otthonoson az új befektetési eszközök világában és nem érti mi fán teremnek azok. Az arany esetében viszont gondoskodnunk kell annak biztonságos tárolásáról, szükség esetén a szállításáról is. Továbbá az arany legnagyobb hátránya, hogy nehezen osztható, egy aranytömbből nem tudunk hétköznapi vásárlásokat bonyolítani.

A mesterterv

Első blikkre a Bitcoin úgy tűnhet, mint egy jól felépített MLM, egy tökéletesen kidolgozott SCAM. Ha valaki időben “beszáll” a rendszerbe és elég türelmes, akkor néhány év múlva mosolygó bitcoin milliomos lesz? Sokszor, több cikkünkben írtunk már a bitcoin megjelenéséről és természetéről.

Mindenképpen előnnyel indul a virtuális eszközök világában az, akinek nem ismeretlen fogalom a Fortnite és hasonló virtuális játékok. Mert az már sejtheti, hogy az új generáció egészen másképp fog a pénztárcájába nyúlni…

Összefoglalás

Szaporodó bitcoinautomaták, bitcoin konferenciák, nagykövetek világszerte, az IMF és a Központi Bankok által gomba módra szaporodó CDBC-k. A bitcoin egyre drágább. Való igaz, hogy volatilis és az ára folyamatosan változik, de nem is OTC kereskedésre rendeltetett. Ha nem a tegnapi árával hasonlítjuk össze, hanem a 3, 5, 8, 10 éves legalacsonyabb áraival, akkor megváltozik a statisztika.

Számtalan cikket írtunk arról, hogy hosszútávon milyen szerepet szántak a bitcoinnak. Ma még viszonylag “olcsón” hozzá lehet jutni. Előbb, vagy utóbb átmegy rajtunk, mint az úthenger. És ha akkor már mértéktelenül drágán fogsz tudni hosszájutni, akkor szegényebben indulsz az új monetáris rendszerben. Ennyire egyszerű.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösségi oldalainkon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Ha szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

David Rosenberg: Történelmi napokat és veszélyes időket élünk

Lívia

A Huawei és a kripto viszonya

Roland

ELROND a legújabb szereplő a Binance Launchpad-en

Roland