15.2 C
Budapest, HU
2019-05-25
Bitcoin Blog Kriptopénz

Mi az a Bitcoin? Hogyan működik? És mire használhatod?

mi az a bitcoin?
Várható olvasási idő: 14 perc

Ha még nem tudod mi az a Bitcoin, de szeretnél tájékozott lenni a témában, akkor olvass tovább, mert elmondjuk, hogy honnan származik, miként működik, mire használhatod és mire kevésbé, valamint megismertetünk az előnyeivel és a hátrányaival is.

A Bitcoin egy megosztott digitális kriptopénz. Egy olyan globális fizetés hálózat, mint amilyen a MasterCard vagy a PayPal. A lényege, hogy pénz továbbítható vele elektronikus úton. Ugyanakkor a Bitcoin több fontos dologban eltér a hagyományos fizetési megoldásoktól.

Miben más a Bitcoin?

Egyrészt a Bitcoin hálózat teljesen decentralizált. Ezzel szemben például a MasterCard hálózatának van egy tulajdonosa, aki kezeli a rendszert. Ez a MasterCard Inc. Ugyanakkor olyan cég nem létezik, mely a Bitcoint birtokolná. A Bitcoin-tranzakciókat több ezer számítógép dolgozza fel úgynevezett peer-to-peer rendszerben.

Másrészt, míg a MasterCard fizetési rendszere olyan hagyományos pénzeken alapul, mint amilyen az euró, addig a Bitcoin hálózatnak megvan a saját egysége, amit bitcoinnak hívnak. A bitcoin értéke más pénzekhez képest folyamatosan változik, ahogy a forint árfolyama is az euróhoz képest.

De eltérően az úgynevezett fiat (vagyis az általad mindennap használt, “hagyományos” pénzektől), nem kapcsolódik hozzá egy központi bank, mely nyomtatná vagy szabályozná az árfolyamát. A Bitcoint olyan felhasználók kezelik, akik egy központi nyilvántartás alapján kapcsolódnak össze. Ez a nyilvántartás vagy főkönyv a Bitcoin lényege, ami maga a blokklánc. A blokklánc rögzít minden egyes tranzakciót, mely Bitcoinnal történik, érvényesíti ezeket a tranzakciókat és biztosítja a hálózat egységét.

A Bitcoin a világ első valóban nyitott pénzügyi hálózata. És míg a MasterCard korlátozza azt, hogy ki készíthet alkalmazásokat a platformjuk használatával, valamint meghatározhatja, hogy ezek miként működjenek, addig a Bitcoin-hálózatban nincsenek ilyen korlátozások. Ez a nyitottság pedig gyorsabb innovációt jelent.

A Bitcoin hasonlítható magához az internethez, mely a ’80-as években még egy bonyolult és nehézkes rendszer volt, korlátozott lehetőségekkel. De mivel nyitott platformként működött, folyamatosan új megoldások jelentek meg rajta, és egyre szélesebb közönséget vonzott. Valami hasonló történik a Bitconnál is: több millió dollár folyik be Bitcoinnal foglalkozó startupokba, mert sokan úgy gondolják, hogy közöttük lesz a jövő Google-je vagy Facebookja.

Kié a Bitcoin?

A Bitcoinnak nincs tulajdonosa és senki sem felelős a működéséért, hanem személyek megegyezésén alapul. Szabályai úgy lettek kialakítva, hogy mindenki, aki részt vesz a használatában, érdekelt legyen ezen szabályok betartásában. Ezeket még az alapító alkotta meg, akit Satoshi Nakamoto néven ismerünk.

A megosztott digitális pénz ötlete persze már korábban is létezett: az elképzelés már évekkel azelőtt megszületett a cypherpunk levelezőlistán, hogy a Satoshi Nakamoto álnéven tevékenykedő programozó vagy programozók egy csoportja 2008-ban kitalálta, majd 2009-ban megalkotta a peer to peer megosztott hálózatot, és elérhetővé tette a világ számára. Az első tranzakció egy pizza megvásárlása volt 10 ezer BTC-ért (ez az összeg 2017-ben, az árfolyam csúcsán 190 millió dollárt ért).

A Bitcoin nem sokkal később, 2011-ben kezdte el felkelteni az emberek figyelmét, amikor paritásba került a dollárral. Ugyanebben az évben Nakamoto már nem vett részt aktívan a Bitcoin-közösség életében. A Bitcoin-szoftverrel kapcsolatos felelősséget is átruházta egy másik fejlesztőre, Gavin Andresenre, aki azóta a Bitcoin vezető fejlesztője.

A Bitcoin létrehozójának személye egyébként nem is fontos annak sikere vagy bukása szempontjából, mert Satoshi Nakamoto valószínűleg nem is tudná irányítani a jövőbeli fejlesztéseit még akkor sem, ha akarná. Jelenleg a Bitcoin szoftvere egy nyílt forráskódú projekt, melyet Andresen működtet. De nem mindenki használja ezt a szoftvert, miközben a Bitcoin-hálózatát használja. Hiszen bárki szabadon módosíthatja a hivatalos Bitcoin-klienst a saját elképzelései szerint.

Andresen egyébként a Bitcoin Foundation alkalmazottja, mely egy non-profit szervezet. Az alapítvány ugyan a Bitcoin-közösség elképzeléseit közvetíti, mégsem beszélhetünk arról, hogy lenne egy hivatalos szervezet, mely irányítja a Bitcoint.

Hogyan zajlik egy Bitcoin-tranzakció?

A Bitcoin-hálózat lényege tehát a megosztott és nyilvános főkönyv az egyes tranzakciókról, vagyis maga a blokklánc. Ez azt jelenti, hogy minden Bitcoin-tranzakcióról létezik egy bejegyzés ebben a nyilvántartásban, és minden csomópont, azaz számítógép rendelkezik ennek egy másolatával. A blokklánc blokkok listájába szerveződik, amelyek mindegyike olyan tranzakciókat tartalmaz, melyek egy bizonyos időszakon belül történtek.

Tehát, amikor egy Bitcoin-felhasználó végre akar hajtani egy tranzakciót, akkor azt bejelenti – közli a küldőt, a fogadót, a mennyiséget, stb. – a hálózattal. A csomópontok megosztják ezt a bejelentést peer-to-peer módon, azáltal hamarosan mindenki tudni fog róla.

A csomópontok minden egyes tranzakció teljesülését ellenőrzik a Bitcoin-rendszer szabályait figyelembe véve, és egyesítik az összes érvényes tranzakciót egy blokká. Egy tranzakció indításához meg kell oldaniuk egy bonyolult matematika problémát. Amint az első csomópont megoldja a problémát, bejelenti azt a többieknek. A többi csomópont pedig ellenőrzi, hogy a probléma helyesen lett-e megoldva. Ha igen, akkor a blokk a blokklánc végére kerül. Ezzel a blokk a blokklánc hivatalos részévé válik, és a benne szereplő tranzakciók immár véglegesnek tekinthetők.

De miért ilyen bonyolult?

Ez a folyamat, illetve magának a blokkláncnak a működtetése – az összes megosztott tranzakció rögzítése – talán szükségtelenül bonyolultnak tűnhet. Azonban ez a technológia az, ami által egy olyan dolog jön létre, amire korábban más pénzügyi hálózat nem volt képes: központi irányítás nélkül képes garantálni a rendszer egységét.

Amíg a Bitcoin nem valósította meg, a digitális pénzen dolgozó szakértőknek a legnagyobb kihívást a kettős költés problémája jelentette. Azaz, hogy meg kellet bizonyosodni valamilyen módon arról, hogy a digitális pénz tulajdonosa nem csal azáltal, hogy kétszer költi el a pénzét. A Bitcoin előtt az egyetlen megoldás erre a problémára az volt, hogy egy központi szervezet hagyta jóvá a tranzakciókat.

A Bitcoin volt az első elektronikus rendszer, mely megoldotta a kettős költés problémáját egy teljesen decentralizált módon. Ezért, ha valaki egy bitcoint kétszer akarna elkölteni, akkor a hálózat visszautasítaná a második tranzakció hozzáadását a blokklánchoz. Erre egyetlen módon lenne lehetőség: ha valaki törölné a tranzakcióját a blokkláncból, és ezt a hálózat elfogadná, mivel így ismét elkölthetné a digitális pénzét.

A blokkláncot csak egy olyan csaló törhetné fel, aki birtokolja a hálózat számítási erejének túlnyomó részét. De mivel a hálózat folyamatosan növekszik, ez egyre nehezebbé válik. A Bitcoin blokklánc-nyilvántartás egyébként bárki számára elérhető, aki le akarja tölteni. Van persze egy mérete, mely nem csekély (jelenleg már 200 GB felett jár).

Miért éri meg közreműködni a Bitcoin-tranzakciókban?

A Bitcoin szabályai szerint minden személy, aki hozzáad egy blokkot a blokklánchoz, bitcoint kap érte cserébe. Gyakorlatilag ez a folyamat az, mely által új bitcoinok kerülnek a rendszerbe, és ezt hívják bitcoin-bányászatnak. A bányászok az említett díjért versenyeznek a matematikai problémák megoldásában. A probléma nehézsége biztosítja azt, hogy egy megoldás, azaz egy új blokk elkészülése, átlagosan 10 percenként történik meg.

Az új blokkokért járó díj mértéke nagyjából minden negyedik évben megfeleződik. 2016-ban például egy blokk létrehozásáért járó díj 25 bitcoinról 12,5 bitcoinra csökkent. Ez az oka annak, hogy soha nem fog létezni 21 millió bitcoinnál több.

Emellett a bányászok más úton is pénzhez jutnak: a Bitcoin használatakor tranzakciós díjat is felszámolnak a tranzakció feldolgozását igénylő felhasználóknak a megfelelően gyors feldolgozásért. Ahogy nő a Bitcoin-tranzakciók száma, ez a díj veszi át a helyét a blokk-létrehozásáért járónak.

Mire használható a Bitcoin?

A kérdés itt az, hogy milyen területeken hoz megújulást a Bitcoin, hol vannak újszerű felhasználási lehetőségei? Az egyik ilyen terület a nemzetközi átutalásoké. Jelenleg is megtehetjük ezt a hagyományos pénzekkel a szokásos rendszereken keresztül, de jelentős átutalási díjakkal, valamint hosszú, több napos átfutási időkkel számolhatunk. A Bitcoin viszont versenyképes árakat és sebességet hoz.

Emellett javítja a fizetési biztonságot. Míg a hagyományos bankkártya-rendszereknél alapvetően csak egy csalás után derül ki, hogy valami gond történt, addig a Bitcoin ebből a szempontból jobban működik a blokklánc technológia miatt.

Persze a Bitcoin alapvetően egy fizetőeszköz, mely termékek és szolgáltatások vásárlására használható. Akad már jó néhány online szolgáltatás, mely elfogadja a Bitcoint (és más kriptopénzeket) a hagyományos fizetőeszközök helyett. Ilyen például a Microsoft, a Dell, az Expedia, a Newegg, az Overstock.com, a CeX, a Virgin Galactic és sok VPN, illetve hosting szolgáltató.

Ugyancsak használják a Bitcoint az úgynevezett darkneten. Mivel a Bitcoin decentralizált rendszerű, és kis erőfeszítéssel teljesen anonim a használata, néhány sötét weboldal a fiat pénzek helyett használja olyan esetekben, amikor egy hagyományos banki tranzakció kockázatos lenne a lekövethetősége miatt.

De más, komolyabb felhasználási módokra is akad példa. Elsősorban olyan fejlődő országokban, ahol nem működik megfelelően a bankrendszer. A venezuelai zavargások során az állampolgárok Bitcoinra váltottak, mivel az ország fizetőeszköze elértéktelenedett a jelentős infláció miatt. Ugyanígy, több afrikai országban is használják a Bitcoint a helyi fizetőeszköz helyett, azok bizonytalansága miatt. Vagyis a Bitcoin-hálózat nemzetközisége révén kiválthatók vele a helyi bankrendszerek.

Ugyanakkor az ilyen típusú használatot korlátozza a jelentős mértékű volatilitás. Ezért nem alkalmas igazán arra, hogy az infláció kivédésre érdekében forint helyett bitcoinban tartsd a pénzed. Hiszen a nagy árfolyammozgások miatt nem egy stabil érték van a kezedben.

Hogyan juthatsz bitcoinhoz?

Mint láttuk, a bányászat az egyik megoldás ahhoz, hogy bitcoinhoz juss. Ez azonban nem mindenki számára járható út. Az átlagemberek esetében vannak más, egyszerűbb megoldások is. Léteznek ugyanis Bitcoin-tőzsdék, mint amilyen a Coinbase vagy a Bitpanda. Ezeken az éppen adott árfolyamon lehet adni vagy venni a bitcoint.

De létezik olyan lehetőség is, mely közvetlenül összeköti az eladókat és vásárlókat. Ilyen a localbitcoins.com, amelyen természetesen Magyarország is megtalálható. Végül pedig, 2013 óta már Bitcoin ATM is létezik, ahol készpénzért lehet adni vagy venni bitcoint. Nálunk is találsz belőle jó párat.

Ezek után felmerülhet benned, hogy talán érdemes lenne Neked is bitcoint venni befektetésként. A Bitcoinnak azonban vannak hátrányai.

Milyen problémák vannak a Bitcoinnal?

Elsősorban azt kell megértened, hogy bár a Bitcoin és blokklánc technológia komoly biztonságot jelent a pénzügyi tranzakciókat tekintve, de még csak 10 éve jelent meg elméleti szinten, tehát nagyon fiatalnak tekinthető, így időnként felbukkannak problémák.

Óriási árfolyamváltozások

Ezen fejezet írásának időpontjában, 2018 decemberében mélybe csúszott a Bitcoin árfolyama. Aki néhány évvel ezelőtt vásárolt belőle, az még mindig pénzénél van, de az egy évvel korábbi szinthez képest óriási az esés. Persze nem ez az első nagy zuhanás a Bitcoin történetében, és a jövőben is várhatók hasonló mozgások. Lássuk először, hogy milyen hullámvölgyek fordultak elő a Bitcoin életében eddig.

2011 novemberében például a 2011. júniusi 32 dolláros szintről 2 dollárra ereszkedett az árfolyam mindössze 5 hónap alatt, ami egészen pontosan 94 százalékos csökkenést jelent. Ennek oka az lehetett, hogy sok befektető, aki még nem nagyon ismerte a kriptovilágot, inkább kiugrott, amikor elkezdődött a gyengülés. Persze, ha inkább bevásárolt volna a 2 dolláros szinten, akkor most milliomos lenne.

2013 áprilisában került sor az eddigi legnagyobb esésre a legrövidebb idő alatt. Ezt megelőzően ugyanis az erős bika piacon felkapaszkodott a Bitcoin árfolyama 260 dollárra, mivel egyre több befektető látott fantáziát a kriptopénzben. De aztán egyszer csak kipukkant a lufi és 83 százalékot esve 45 dollárra hanyatlott az árfolyam mindössze 2 nap alatt.

2013 novemberében kezdődött ugyanakkor a Bitcoin történetének talán leghíresebbé vált esése. Az év vége felé közeledve már az 1200 dolláros szintet nyaldosta az árfolyam, ami akkor nagyon komolynak hatott. A lendület oka egy szenátusi meghallgatás volt az Egyesült Államokban, mely a jövő nagy ígéretének nevezte a Bitcoint, miközben a kínai központi bank is a jóváhagyás irányába nyitott. Ebből azonban nem lett semmi.

Kína ugyanis úgy döntött, hogy a Bitcoin nem egy valuta, és szigorításokat léptetett életbe. Ráadásul hamarosan csődbe jutott az akkor legnagyobb Bitcoin-tőzsde az Mt. Gox, ahonnan sikerült 473 millió dollár értékű Bitcoint ellopni, ami a teljes mennyiség 7 százaléka volt. Emellett a megszaporodó egyéb DDoS-támadások sem javították a kriptopénzbe vetett bizalmat.

2013. november 19-én jelentek meg az első sötét fellegek a Bitcoin kék egén, amikor az árfolyam egyetlen nap alatt feleződött: 755 dollárról 378 dollárra zuhant. Habár ezután magához tért, a hónap végétől már stabil gyengülésbe váltott, és több mint egy évig meg sem állt. 2015 januárjában 150 dollárra érkezett, vagyis 87 százalékot esett 411 nap alatt.

2017 ugyanakkor az emelkedésről szólt: 1950 százalékot nőtt az árfolyam, 974 dollárról 20 ezerre. Sokan persze újabb buborékra figyelmeztettek, ami aztán ki is pukkadt, és az 19783 dolláros csúcsról elkezdett lefelé csúszni az árfolyam. A mostani, már egy éve tartó gyengülés kapcsán is több okot feltételeznek a szakértők. Ezek közül a legfontosabb a “Bitcoin megosztása”, vagyis egy fork, amivel kapcsolódunk egy további komoly problémához.

Forkok és hash háború

Szemben a legtöbb, központosítottan működő szoftverrel, ahol egy cég kezében van a termék, és úgy fejleszti, ahogy szeretné, a decentralizált megoldások, mint amilyen a bitcoin, több ezer csomóponttól függ. Nincs egy központi egység, mely intézné a frissítéseket, mint az alkalmazásáruházak esetében, mert az már szembe menne a decentralizáció eszméjével. Emiatt viszont minden egyes csomópontnak egyet kell értenie abban, hogy merre tartsanak.

A fork az, amikor elkészül a szoftver egy új verziója és azt minden csomópont telepíti. Amennyiben hard forkról van szó, akkor az új szoftver nem kompatibilis az előzővel, így gyakorlatilag létrejön egy új pénz. Ez történt a Bitcoin Cash esetében is. Az oka az volt, hogy az algoritmusnak voltak korlátai: a Bitcoin mindössze 7 tranzakciót tud bonyolítani percenként, szemben például a Visa 24 ezer tranzakciójával. És ahogy a bitcoin elfogadottsága nőtt, úgy lett egyre fontosabb a skálázhatóság problémájának megoldása.

Ennek megoldása érdekében a közösségnek lépnie kellett. Az egyik megoldás lehetett az 1 MB-ra korlátozott blokkméret növelése, mely által sokkal több tranzakció bonyolódhatna másodpercenként. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a kisebb eszközöknek nincs esélye versenyre kelni a bányászatban a nagyokkal. A közösség nem értett egyet a megoldásban, ezért megszületett a Bitcoin Cash, mely több tranzakció feldolgozására képes másodpercenként a nagyobb blokkméretnek köszönhetően.

2018. november 15-én aztán a Bitcoin Cash hivatalosan is két verzióra szakadt: a Bitcoin ABC-re (Adjustable Blocksize Cap) és a Bitcoin SV-re (Satoshi’s Vision). Mindkét közösségnek eltérő elképzelése volt arra, miként kellene feldolgozni a Bitcoin Cash tranzakciókat. A megoldás alapvetően a blokkméret körül mozgott. Ebben a szétválásban azonban az volt az érdekes, hogy a két csoport megpróbálta megsemmisíteni a másikat, alapvetően amiatt, hogy melyikük birtokolja a BCH jelet.

Az is fontos volt azonban, hogy amikor egy kriptopénznél válás van, akkor a felhasználók megkétszerezik a pénzüket, mivel a lánc mindkét oldaláról megkapják ugyanazt az összeget. Ugyanakkor létezik egy úgynevezett visszajátszás elleni védelem, vagyis amikor egy felhasználó az egyik láncon elkölti a pénzét, akkor a másik láncon is ugyanannyival csökken az összeg.

A Bitcoin SV azonban elutasította ennek a funkciónak az elfogadását. Craig Steven Wright kijelentette, hogy minden hash-erőt bevet egy 51%-os támadás érdekében az ABC lánc ellen. Így tört ki a hash háború. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy sok kriptotőzsde leállította a Bitcoin Cash támogatását, amíg a füst el nem oszlik.

Itt lép be a képbe, hogy a Bitcoin a Proof of Work algoritmus használja, mely egy CPU-igényes megoldás. A bányászoknak sok időt és erőforrást kell beletenni egy tranzakció igazolásába. Ezért is jöttek létre a bányászati poolok, melyek közül a Bitmain a legnagyobb. A legtöbbjük egyébként Kínában található. Ahogy nőtt a poolok hash-ereje, úgy fokozódtak az aggodalmak egy 51%-os támadással kapcsolatban. Ez akkor következik be, amikor egy pool képes átírni a Bitcoin teljes történetét és az egyes tárcák tartalmát.

A helyzet most úgy áll, hogy a Bitcoin ABC lett a háború győztese, ugyanakkor ennek árát az egész kriptoközösség megfizette, de ahogy mindjárt látjuk, az árfolyam esését is.

Bányászati gondok és halálspirál

Az árfolyammal áll kapcsolatban az a probléma is, hogy egyre kevésbé nyereséges a Bitcoin bányászata, így sokan feladják ezt a tevékenységet, mert nem éri meg nekik. Egyes szakértők halálspirálról beszélnek, mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a probléma megoldódik magától.

Atulya Sarin, a Santa Clara University professzora, egy MarketWatch-on megjelent cikkben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bitcoin halálspirálba kerülhet. Ez akkor következhet be, amikor a bányászati költségek magasabbak, mint a bitcoin értéke. Ez pedig feltehetően elriasztja a bányászokat. Az árfolyam ereszkedése nem feltétlenül jelenti a bányászati költségek mérséklődését, ami viszont elvezet a spirálhoz.

A Bitcoin alapítója, Satoshi Nakamoto azonban kidolgozott egy olyan protokollt, mely szerint minden 2016 kibányászott blokk után módosítani lehet a megoldandó matematikai problémák nehézségén. Ha könnyítés történik, akkor az továbbra is arra ösztönözheti a bányászokat, hogy folytassák a tevékenységet az árfolyam gyengesége ellenére.

Mint Andreas Antonopoulos, a nicosiai egyetem oktatója egy YouTube interjúban felhívta rá a figyelmet, ha a bányászok kivárnak addig, amíg a feladatok nehézsége csökken, akkor ők nagyobb profitot zsebelnek be, mivel az új sémában nagyobb bányászati erőre tesznek szert a korábbinál.

A bányászati nehézség 2018. december elején nagyobb mértékben, 15,1 százalékkal csökkent. Ez a második legnagyobb csökkenés volt a Bitcoin történetében, de már novemberben is sor került egy mérséklődésre, és azóta még tovább ereszkedett.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy nincs minden rendben a bányászközösségekkel. Még 2018. november 19-én a Giga Watt bányászóriás került csődbe, mivel nem tudta fizetni az adósságait. Ugyanebben a hónapban a hong-kongi BTCC Pool Limited is befejezte a bányászatot. Ráadásul a második legnagyobb bitcoin-bányász cég, a Canaan Creative értékesíteni kezdte a bányászati eszközeit. Európában pedig a Bladetech, a legnagyobb brit kriptobányászati cég fejezte be működését.

Úgy néz ki, hogy Kínában a bányászattal foglalkozók közül sokan inkább más tevékenységre váltanak a meglévő eszközeikkel, mint a videó renderelés vagy a felhő-szolgáltatások. Habár, mint láttuk, a hálózatot úgy tervezték, hogy automatikusan változtassa a bányászati nehézség szintjét, ez nemigen hat egyelőre. A hash rate a távozó bányászok miatt folyamatosan ereszkedik, ugyanakkor nem látszik a növekedés a többi kriptopénz esetében: a Bitcoin Cash és a Bitcoin SV hash rate-je változatlanul 1TH/s körül alakul.

Ez azt jelenti, hogy miközben a bányászok kiszállnak a bitcoin bányászatából, nem kezdenek bele más kriptopénz bányászatába, hanem befejezik ezt a tevékenységet. Ez persze rövid távon nem okoz semmiféle fennakadást a Bitcoin működésében, a már említett a nehézség mértékének dinamikus változása miatt, ami elegendő hash-erőt biztosít a szolgáltatás működtetésére.

Ennél nagyobb veszélyt jelent azonban az, hogy ha hosszan marad az alacsony ár, akkor az nehezíti a kriptopénzek tömeges elfogadását. A többi kriptopénz ugyanis követi a bitcoin mozgását, ami azt jelenti, hogy azoknak a bányászatából is kiszállhatnak a bányászok, ami akár a kriptopénzek biztonságosságát is kockára teszi.

Ez persze csak egy lehetőség, és nem lehet állítani, hogy bekövetkezik bármikor is. Akár egyetlen nap alatt irányt válthat az árfolyam, és az előbb említett problémák már nem is léteznek.

És végül azt se felejtsük el, hogy a bitcoin-bányászatot egyébként is sokan támadják annak energiaigényessége miatt, így a bányászattal kapcsolatos szentiment negatívvá kezd válni. Miközben más kriptopénzek jóval gazdaságosabban képesek biztosítani a maguk működését és biztonságát.

Pénzként való használat nehézségei

A nagy volatilitás nem csak a befektetők vagy a bányászat miatt érdekes, hanem azért is, mert a gyors és kiszámíthatatlan árfolyamingadozások miatt a Bitcoint igen nehéz fizetőeszközként használni. Sok kereskedő nem is hajlandó azt a kockázatot vállalni, hogy már a vásárlás feldolgozása során jelentős mértékben értéktelenedhet.

Ugyanakkor ez a volatilitási probléma is kezelhető. A Bitpay például megoldást kínál a kereskedőknek azzal, hogy a termékeik árát hagyományos pénzben, mondjuk dollárban határozzák meg. Amikor valaki vásárol, akkor automatikusan átszámolja az akkor érvényes árfolyamon Bitcoinra. Majd az összeget – amint beérkezett – azonnal átváltja dollárra, és elhelyezi azt a kereskedő hagyományos bankszámláján.

Biztonságos tárolás

További probléma, hogy biztonságosan tárolni sem könnyű. Használhatsz ugyan kényelmes online szolgáltatásokat, de ez a típusú megoldás messze áll a tökéletestől. Több példát is láthattunk már arra, hogy online pénztárcákat működtető cégeket törtek fel, illetve akadtak olyanok, melyek megszűntek. És persze ezzel elveszett az ügyfeleik pénze is. A Bitcoin mögött nem áll ott a Befektető-védelmi alap, hogy visszaadja a pénzed, vagy legalábbis annak egy részét.

Persze arra is van lehetőség, hogy a saját hardvereden tárold a bitcoinod, de ha az kapcsolódik a nethez, akkor téged ugyanúgy megtalálhatnak a hackerek. Vagy akár tönkremehet a hardvered, más technika probléma léphet fel, esetleg kizárod magad a saját eszközödből. Ezeket és a különböző tárolási módok előnyeit és hátrányait részletesebben a kriptopénzekről szóló anyagunkban boncolgattuk.

Ami kiderült, hogy az egyik legbiztonságosabb megoldást a hardveres pénztárcák jelentik, melyek nem kapcsolódnak az internethez. Így ha komolyan veszed a biztonságot, nagyobb összegeket kezelsz bitcoinban, akkor néhány 10 ezer forintért már beruházhatsz egybe.

A Trezor, mely Bitcoin tárolására is alkalmas

És a versenytársak

A Bitcoin szempontjából ugyan nem kellemes a konkurencia, viszont nem feltétlenül hátrány, hogy nagyon erős verseny alakult ki mára a kriptopénzek között. És habár a Bitcoin még mindig az egyik legvonzóbb befektetési lehetőség, más kriptopénzek komolyabb adatvédelmet, nagyobb biztonságot vagy jobb funkcionalitást kínálnak. Ráadásul a költségeik is lehetnek alacsonyabbak.

Mivel a Bitcoin nyílt forráskódú rendszer, ezért nem olyan nehéz beszállni a kriptopénzek versenyébe, hiszen könnyen le lehet másolni a megoldást. Van is belőlük már több tucat, ezeket hívják altcoinnak. Közülük az első a Litecoin volt, mely egyrészt gyorsabb tranzakciós idejével hódít: 2,5 perc a Bitcoin 10 percével szemben, másrészt pedig a bányászat eltérő algoritmusával, melynek révén az átlagos felhasználóknak sokkal könnyebb részt venni a bányászatában. De emellett most már több ezerre tehető a megjelent kriptopénzek száma.

A Bitcoin jövője

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan merre tart a Bitcoin az elkövetkező években, de vannak azért elképzelések erre nézve. Az optimista forgatókönyv szerint a Bitcoin egy-két évtizeden belül átalakítja a pénzügyi rendszert, ahogy az internet is átalakította a telekommunikációs szektort.

A rendszer nyitottsága vonzza a fejlesztőket, akik újabb és újabb pénzügyi termékekkel és szolgáltatásokkal állnak elő. Ez elvezet a gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb fizetési rendszerhez, és talán olyan teljesen új pénzügyi szolgáltatások is megjelennek, melyek a jelenlegi keretek között még nem megvalósíthatók.

Ugyanakkor a pesszimista szemlélet szerint csak nagyon mérsékelt hatása lesz a globális pénzügyi rendszerre. Többen úgy vélik, hogy amit a jelenlegi pénzügyi rendszer gyengeségének tartunk – központosítás, szigorú szabályozás, lassú változások – tulajdonképpen erények, mivel ezek segítenek megvédeni az ügyfeleket a csalásokkal, az árfolyamingadozásokkal és egyéb problémákkal szemben.

Ráadásul azt is állítják, hogy a Bitcoin nem old meg semmilyen problémát az átlagos felhasználók esetében, miközben az árfolyam-változások és a csalásokkal szembeni kitettség miatt nem is fog elterjedni a használata.

De azt is látni kell, hogy miközben a Bitcoin elsősorban egy fizetőeszköz, az azóta megjelent kriptopénzek már sok esetben különböznek tőle, eltérő funkciókat kínálnak. Ilyen többek között az Ethereum, melyben nagyobb potenciál rejlik, hiszen jobban kihasználja a blokkláncban rejlő lehetőségeket, mint a Bitcoin. Egyes szakértők szerint a jövőt elsősorban ők képviselik.

Sokan egyébként úgy látják, hogy a mostani nehézségek nem különböznek a korábban is előfordulóknál, és nem okoznak gondot a legnagyobb kriptopénznek. Mások viszont inkább azt hangsúlyozzák, hogy bár a Bitcoin jó munkát végzett azzal, hogy megismertette a világgal a kriptopénzek fogalmát, de túl sok probléma vele: a volatilitás, a skálázhatóság és az energiaigényes algoritmus.

Ezeket a problémákat küszöbölik ki a stablecoinok és a harmadik, negyedik generációs blokkláncok, melyek teljesen eltérő algoritmusokat használnak. A Bitcoin szerintük nem fog vezető fizetési megoldássá válni, a szerepe inkább csak annyi, hogy kikövezte az utat a használhatóbb kriptopénzek számára.

Kinek van igaza? Az idő majd megmondja. A kérdés itt az, hogy lesz-e valaki, aki olyan versenyképes bitcoin vagy más kriptopénz alapú szolgáltatással áll elő, mely szinte bekényszeríti ezt a technológiát az átlagemberek életébe, ahogy történt az az internet esetében.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Ha szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Top 10 kripto üzleti és befektetési ötlet 2019-ben

Lívia

Stack: azonnali fizetési rendszer kriptoval

Lívia

Mi az az Ethereum? És miben különbözik a Bitcointól?

Németh Krisztián