15.6 C
Budapest, HU
2019-04-26
Bitcoin Kriptopénz

Mi az a Bitcoin-bányászat? És hogyan lehet belevágni?

Bitcoin bányászat
Várható olvasási idő: 13 perc

A Bitcoin-bányászat félrevezető megnevezés, hiszen sok köze nincs ahhoz, ahogy a szenet vagy az aranyat bányásszák. Mivel egy teljes egészében digitális termékről van szó, nem elsősorban emberi munkaerő kell hozzá, sokkal inkább a megfelelő szoftverekre és hardverekre van szükség. (Frissítés, 2019.04.01. – Egy új fejezettel bővítettünk: Mire figyelj, ha eszközt választanál Bitcoin bányászathoz?)

Mi az a Bitcoin-bányászat?

A Bitcoin-bányászat megértéséhez először meg kell értened a blokklánc működését, mely minden kriptopénz alapja. Erről korábban már részletesen írtunk, de pár mondatban itt is összefoglaljuk a lényeget. A technológia úgy működik, mint egy nyilvános, digitális nyilvántartás vagy főkönyv, mely rögzít minden egyes tranzakciót, és a másolatokat minden egyes hálózatába tartozó csomópontra, azaz számítógépre elküldi.

A nyilvántartás hitelessége abból származik, hogy minden csomópont kapcsolatban áll és kommunikál a többivel, ellenőrizve azt, hogy a csomópontokban található másolatok megegyeznek. Ezáltal kerül nyilvánosságra és érvényesítésre minden egyes tranzakció. Ezért beszélünk decentralizált megoldásról, és emiatt nincs szükség pénzügyi közvetítőkre, valamint egy központi nyilvántartásra a Bitcoin esetében, ellentétben a hagyományos (fiat) pénzekkel és a hozzájuk kapcsolódó bankrendszerrel.

Ha egy csomópont azt észleli, hogy a nyilvántartás valamely másolata eltérő – mondjuk egy manipulációs kísérlet miatt -, akkor a hálózat visszautasítja a tranzakciót. A biztonsági protokoll megakadályozza az embereket abban, hogy módosítsanak a nyilvántartáson, és hogy egynél többször költsék el a bitcoinjukat, vagy hogy másnak a digitális pénzét elutalják maguknak.

A blokklánc az új, visszaigazolt tranzakciókból épül fel. Ehhez blokkokba kell rendezni a tranzakciókat, melyek aztán hozzáadódnak a lánchoz, ami minden blokkot összefog. Ahhoz azonban, hogy létrejöhessen egy blokk, érvényesíteni kell azt egy összetett matematika feladat megoldásával. Ez az úgynevezett proof-of-work (PoW), és ez az oka annak, amiért a Bitcoint és a blokkláncot olyannyira innovatív megoldásnak tartják. A Bitcoin azokat jutalmazza, akik először oldanak meg egy-egy ilyen feladatot. És a jutalom az, mely munkára ösztönzi a bányászokat, és ezáltal a kriptopénzek megbízhatóságát is adja.

A bányászok azok, akik a matematikai feladatok megoldásával, azaz a tranzakciók érvényesítésével foglalkoznak, és ezért cserébe kriptopénzt kapnak. Ha tehát egy bányász kidolgoz egy jó megoldást, melyet valamennyi csomópont visszaigazol a hálózatban, akkor ezért megkapja a jutalmát, miközben egy új blokk kerül a láncba.

Amit még érdemes tudni, hogy minden egyes blokknak van egy egyedi kódja – amit “hash”-nek hívnak – az egyik oldalon, míg az előző blokk kódja áll a másik oldalon. Ezek kapcsolják össze a blokkokat a megfelelő időrendben és megváltoztathatatlanul. Egy megabájt értékű Bitcoin-tranzakció érvényesítéséért jelenleg 12,5 token jár.

Ugyanakkor, miközben a Bitcoin-bányászat hasznot hoz a bányászok és a Bitcoin számára, erősen megterheli a környezetet, mivel elég komoly mennyiségű energiát fogyaszt egy bányászathoz használt eszköz. Az említett eszköz egyébként az úgynevezett “rig”, mely a szükséges hardverek és szoftverek egységét jelenti. Egy rig akár bérelhető is, így azonnal hozzá lehet fogni a bányászathoz nagyobb befektetés nélkül.

De visszatérve az energiafogyasztásra: valóban komoly mennyiségekről van szó. Összességében több áramot használnak el a kriptobányászatra használt gépek, mint Argentína egy év alatt. Ráadásul, mivel a Bitcoin mennyisége korlátozott, ezért egyre nehezebbé és energiaigényesebbé válik a bányászat, tehát ez az energiaigény a jövőben tovább nő.

Mire figyelj, ha eszközt választanál Bitcoin bányászathoz?

Ha úgy gondolod, hogy magad vágnál bele a Bitcoin bányászatba, akkor érdemes előtte némi kalkulációt végezni. Némi támpontot és segítséget adunk, hogy mit vegyél figyelembe, miként számolhatod ki, hogy várható-e egyáltalán nyereség a tevékenységből. A továbbiakban alapvetően Bitcoin bányászatról lesz szó, azonban a többi kriptopénz esetében is általában érvényesek az elmondottak.

A Bitcoin bányászathoz egy GPU-ra lesz szükséged, mely a bányászati riged alapját jelenti. A cél az, hogy a legnagyobb teljesítményt érd el a legkisebb energiafelhasználás mellett. Utóbbi azért fontos, mert az energia költsége az egyik legfontosabb tényező a Bitcoin bányászat nyereségességét tekintve. Ha egy eszköz beéri kevesebb energiával is, akkor az alacsonyabb költséggel üzemeltethető, azaz több pénzt termel számodra. Emellett azonban olyan tényezőket is figyelembe kell venned, mint például a bányászati algoritmus típusa. A kifejezett ASIC bányászatra szánt eszközök sokkal hatékonyabbak bizonyos kriptopénzek bányászatában, mint egy általános GPU.

Hogyan határozható meg egy GPU bányászati képessége?

Ahhoz, hogy megtudd becsülni valamely GPU-ban rejlő bányászati pontenciált, meg kell értened a hash rate fogalmát és számítását. Amikor Bitcoint vagy bármely más kriptopénzt bányászol, mely úgynevezett Proof of Work (PoW) alapú blokkláncon működik, akkor a GPU-dnak komplex számítási tevékenységeket kell végeznie. Az egyes számításokat hasheknek nevezzük.

A hash rate tehát annak mérőszáma, hogy a GPU (vagy bármely más processzor) hány hasht, azaz számítást tud végrehajtani egy adott időkereten – általában 1 másodpercen – belül. És persze minél nagyobb a GPU-d hash rate-je, annál több számítást tud elvégezni adott idő alatt, ami azt jelenti, hogy ezzel növeled az esélyét annak, hogy egy új blokkot tudsz létrehozni.

Tehát, ha mondjuk a GPU-d mindössze 100 hash-re képes egy másodperc alatt, akkor az 100 H/s teljesítményt jelent. Ez a gyakorlatban nagyon alacsony teljesítmény, mellyel nem igazán lehetsz hatékony Bitcoin bányászat során. 1000 hash esetében kilohashről beszélünk, vagyis KH/s a mértékegység, 1000 kilohash egy megahash-nek felel meg (MH/s), míg 1000 megahash egy gigahash (GH/s). Használják azonban a peta és az exa hash, és ennél nagyobb mértékegységeket is, aminek azonban a bányászat esetében nincs túl nagy jelentősége, mert a jelenlegi GPU-k ilyen teljesítményekre nem képesek.

Létezik egy másik, kevésbé elterjedt, de fontos mérőszáma is egy GPU-nak: a hash/joule (H/j). Ez azért lehet érdekes számodra, mert az energiához kapcsolódik, vagyis azt mutatja, hogy hány hasht képes elvégezni a GPU 1 joule energia felhasználásával. Mivel az energiahatékonyság rendkívül fontos szempont a Bitcoin bányászat során, azért hasznos szám a megfelelő GPU kiválasztásánál. Hiszen, ha két GPU közül kell választanod, melyek ugyanazt a hash rate-et tudják, akkor nyilván az lesz a nyerő számodra, mely energiahatékonyabban dolgozik.

Végül beszélhetünk egy harmadik mérőszámról is: ez a hash/másodperc/dollár, azaz H/s/$. Ez a mértékegység nem az üzemeltetési költségekkel áll összefüggésben, egyszerűen azt mutatja meg, hogy milyen áron juthatsz hozzá egy adott hash rate-hez. Ez jelzi gyakorlatilag azt, hogy mekkora értéket kapsz a pénzedért, amikor egy GPU-t vásárolsz. Nyilván minél magasabb, annál jobb.

A cél tehát az, hogy olyan GPU-t vegyél, ami a legtöbb hasht tudja másodpercenként és egy joule felhasználásával, valamint másodperc/dollár értéke is a lehető legjobb legyen. A valóságban persze nemigen találsz olyan eszközt, ami mindezeknek a feltételeknek egyszerre megfelel, azaz olcsó, energiahatékony és még erős is. De ez minden technikai eszközzel így van, ezért ugyanúgy ahogy például számítógépet, okostelefont vagy Bitcoin tárcát választanál, itt is mérlegelned kell az előnyöket és a hátrányokat.

Amit még nem szabad elfelejtened, hogy a bányászat eredményét meghatározza a blokklánc típusa, melyen bányászni akarsz. Egyrészt, csak a proof of work blokkláncoknál működik a bányászat, de ezek között is vannak különbségek, hiszen akad közöttük olyan, melyet kommersz GPU-kkal is könnyen lehet bányászni. Ugyanakkor például a Bitcoin annyira népszerűvé vált az elmúlt években, hogy semmilyen eredményre nem számíthatsz az átlagos GPU-k használatával. Itt már olyan bányászati rigre lenne szükséged, ha sikert akarsz elérni, mely hat vagy még több erős GPU-t fog össze.

Hash rate és nyereségesség kiszámítása

Ahhoz, hogy meghatározd, hogy egy GPU milyen hash rate-re képes, tesztelned kellene azt, mert nem tudod papíron vagy számológéppel kiszámolni a meglévő paraméterek alapján. Ez nem egyszerű és nem olcsó dolog, úgyhogy célszerűbb, ha kihasználod azt, hogy sok bányász megosztja a tapasztalatait a saját GPU-jával kapcsolatban.

Ilyen tapasztalati számokkal találkozhatsz például a Mining Champ weboldalon, ami persze azért nem nyújt tökéletes megoldást. Elsősorban azért, mert a felhasználók által beküldött hash rate-ek mindegyike csak egy adott algoritmus és blokklánc esetében érvényes. Márpedig Te lehet, hogy pont egy másik blokklánc és GPU páros eredményére lennél kíváncsi. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a listák elavulnak. Hiszen például a Bitcoin esetében változik a bányászati nehézség foka. Egyébként rákereshetsz a Google-ben is minden GPU-típus esetében a hash rate-re, de ezek is idejétmúlt számok lehetnek.

Mindenesetre, ha már ismered a hash rate-et, akkor elkezdheted számolni a nyereségességet. Ehhez olyan kalkulátorok állnak rendelkezésedre, mint például a CoinWarz, a Buy Bitcoin Worldwide vagy a 99bitcoins, de még sok-sok más weboldalt találsz, amelyekkel kiszámítható a várható nyereség. Csak be kell írni a hash rate-et, az energiafogyasztást, és az elektromos áram költségét, majd kidobja, hogy óránként, havi vagy éves szinten mire számíthatsz.

Tehát mielőtt rohannál beruházni a hardverekre, számold ki, hogy megéri-e otthon rádugni a konnektorra a gépet. Nem is kell még semmilyen költségbe verned magad, hogy idáig eljuss, és szembesülj a számokkal. Legalábbis elméleti szinten, hiszen a gyakorlat mindig egy kicsit bonyolultabb: a kártyát meg is kell venned (igaz, később eladhatod), ami szintén költség. Más perifériákra is szükséged lesz, ahogy egy számítógép sem csak a processzorból áll. Vagy ha például több GPU-ból összeálló bányászati riget építesz, akkor további tápegységekre is szükséged lehet, emellett fontos a hűtés és az egész eszköz összeállítása.

Megéri a Bitcoin-bányászat?

A Bitcoin-bányászatnál tehát mindig figyelembe kell venni, hogy a tevékenységnek mekkora az energiaköltsége. Adott esetben ugyanis többe kerülhet, mint amennyi bevétel származik belőle. Ez elsősorban a megfelelő hardver és energiaforrás kiválasztásától függ.

A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a Bitcoin jelenlegi árfolyama mellett nem éri meg annak bányászata, hacsak nem találsz valami olyan megoldást, hogy ne kelljen vagy igen keveset kelljen fizetned a bányászathoz felhasznált elektromos energiáért (erre hamarosan visszatérünk). Jelenleg olcsóbban kijössz, ha simán Bitcoint vásárolsz, és reméled, hogy később egy jobb árért eladhatod azt. Természetesen a helyzet a jövőben változhat, de ha bányászaton töröd a fejed, akkor mindig érdemes előbb számolni, mint gondolkodás nélkül belevágni a tevékenységbe.

Ha viszont már rendelkezésre áll a megfelelő hardver, és a géped egyébként is állandóan be van kapcsolva, akkor akár meg is érheti számodra a Bitcoin bányászat. Természetesen számolhatsz némi további energiafogyasztás-növekedéssel, de lehet, hogy az nem lesz számottevő a jelenlegi állapothoz képest.

Ha ezek alapján úgy találod, hogy nem nagyon lenne nyereséged a bányászatból, akkor sincs minden veszve. Megfizethetsz például szolgáltatókat, hogy bányásszanak számodra kriptopénzeket, mivel ők ezt költséghatékonyabban megoldják. Ez az úgynevezett felhő-bányászat, és olyan cégek kínálják, akiknek órási eszközpark áll rendelkezésére.

Ha nem magad bányászol

Ehhez először is keresned kell egy bányász-szolgáltatót. Náluk azért tudsz hatékonyabban bányászni, mert például az elhelyezkedésüknek köszönhetően olcsó energiaforrásokat használnak. Ilyen lehet például a geotermikus energia vagy a víz. Ezáltal a működésük költsége csökken, ráadásul környezetbarátabb is. A különböző szolgáltatókat összehasonlíthatod például a HashFlare vagy a CryptoCompare oldalak segítségével.

Ha megvan a megfelelő cég, akkor ki kell választanod a számodra optimális megoldást az általuk kínált csomagok közül. Ezek a csomagok különböznek a szerződések időtartamát, a hashelési-erőt és az árakat tekintve. Az ár függ a Bitcoin aktuális piaci értékétől, a költségektől, a bányászat nehézségi szintjétől, valamint a kiválasztott hashalési sebességtől.

Ha megtaláltad a megfelelő csomagot, ezután bányászhatsz saját magad, vagy pedig más bányászokkal csoportban, melyet “pool”-nak hívnak. Ha egy ilyen csoporthoz csatlakozol, akkor összekapcsolhatjátok a rigeket, ezáltal pedig növelhető a hashalési ráta. A blokkokért járó jutalmat el kell osztani a csoportban. Ezzel a megoldással általában jobban járnak a bányászok, mint ha egyedül tevékenykednének. A legtöbb felhő-bányász cég is erre ösztönöz, miután megkötöttétek a szerződést. De lássuk ezt részletesen!

Mi az a bányászati pool? És érdemes-e csatlakoznod?

Kriptopénzt bányászni nem könnyű, főleg, ha egyedül vágsz bele. A bitcoin bányászathoz komoly hardverekre és sok (lehetőleg olcsó) energiára van szükség. Ez az oka annak, hogy a legtöbb bányász ma már nem egyedül próbálkozik, hanem a bányászati (azaz mining) poolokba tömörülve. De mi is az a bányászati pool? Hogyan működik? Milyen előnyei vannak? Komolyan fontolóra kellene venned egy poolhoz csatlakozást, ha kriptopénzt bányásznál? Megpróbálunk válaszolni a kérdésekre.

Induljunk ki abból, amiről már volt szó: a bányászat jelentős számítási kapacitást igényel. Az egyenletek megoldásához tartozó, 64 számjegyből álló hash-ek összehasonlítása és összekapcsolása rendkívüli gyorsaságot (hash rate) igényel a kripto-hálózatokon. Az ehhez megfelelő hardverek pedig nem olcsók.

A hash rate mérhető, mértékegysége a megahash/másodperc (MH/s), a gigahash/másodperc (GH/s), a terahash/másodperc (TH/s) és az exahash/másodperc (EH/s). A hash erő megoszlása alapján fel lehet rajzolni egy grafikonon, hogy például a bitcoin esetében kik a legnagyobb bányászok.

A hash rate aránya az egyes bányászati pooloknál
(Forrás: blockchain.com)

A Bitcoin hálózat esetében a cél az, hogy minden 10 percben létrejöjjön egy új blokk. Ahogy nő a bányászok száma a hálózaton, egyre rövidebbé válik az az idő, ami alatt a hash-ek összekapcsolása megtörténik. Itt lép be a képbe a “bányászati nehézség” fogalma.

Ahogy a hashelési erő teljes mennyisége növekszik, úgy emelkedik a bányászati folyamat nehézségi szintje is. Minden 2016 blokk után változik a hálózat nehézségi szintje. Ha egy blokk feltárási ideje kevesebb, mint 10 perc és a hash rate magas, a nehézségi szint nőni fog. Ha a blokk feltárási folyamata több időt vesz igénybe 10 percnél, akkor a nehézségi szint csökken.

Amikor egy bányász összekapcsol hasheket és megerősít 1MB-nyi tranzakciót, akkor jogosult lesz a blokk-jutalomra. Ez a blokk-jutalom a fizetés a bitcoin hálózaton a tranzakciók ellenőrzéséért.

Mi az a bányászati pool?

Az előbbiekből talán látható, hogy annál nagyobb az esély a Bitcoin bányászatára, minél nagyobb hash rate-et sikerült összehoznia egy bányásznak. Ha bányászok egy csoportja összeteszi az erőforrásait, akkor jóval nagyobb hash rate-et érnek el, mint ha egyedül próbálkoznának a hardvereikkel. A bányászok csoportját nevezzük bányászati poolnak. A bányászati poolnak jóval nagyobb esélye van tehát bitcoint bányászni, ugyanakkor persze a csoport által bányászott kriptopénzt el is kell osztani a tagok között.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a bányászati pooloknak?

A legnagyobb előny az előbb elmondottak alapján kirajzolódhatott mindenki számára: a pool által jelentős mértékben megnő az esélye annak, hogy sikerül új bitcoin vagy más kriptopénzt bányászni. Ez a stabil bevétel pedig sokakat csal be egy bányászati pool berkeibe. Ráadásul a bányászati poolok viszonylag alacsonyan tudják tartani a bányászati költségeket is.

A hátrány viszont az, hogy bár folyamatos a bevétel, annak összege meglehetősen szerény. Olyan ez, mint amikor egy csoport összeáll lottózni: megnyerik ugyan a főnyereményt, azonban el kell osztani a nyereményt a csoport tagjai között, így pedig nem sok jut egy-egy csoporttagnak.

Tehát, ha egy bitcoin-blokk bányászatáért a jutalom mondjuk 12,5 BTC, akkor egy 10 főből álló csoportnál mindenki kicsit több mint egy bitcoint kap. Ugyanakkor, ha a csapatban már százan vannak, akkor mindössze 0,125 bitcoinról beszélhetünk egy csapattag esetében. Persze, az is jó, ha rendszeresen keres az ember 0,125 bitcoint, de mi van akkor, ha a poolban már több ezren vannak? Ráadásul az elosztás egy kicsit bonyolultabb és poolonként változik, de erről később még ejtünk szót.

Emellett más tényezőket is figyelembe kell venni: sok bányászati pool felszámít tranzakciós díjakat, amikor kifizeti a megkeresett pénzt. Esetleg fizetned kell az elektromos áramért, amit elhasználsz bányászat közben. Vagy az is előfordul, hogy egy-egy bányászati pool megszűnik, ha összeomlik az infrastruktúrája.

Mekkora bevételhez juthatsz hozzá?

A bányászati poolok a részesedést veszik figyelembe a jutalom számításánál. Vagyis a jutalom mértéke attól függ, hogy mekkora számítási erővel szálltál be a poolba. Egy ilyen rendszer általában jól működik, ezért is ezt használják a legtöbb esetben, azonban kisebb eltérések vannak a számítási módszerekben a tagsági viszonyt és az egyes poolokat tekintve. A leggyakoribb változatok:

Részesedés szerinti fizetés: ebben az esetben minden részvény (részesedés egy egysége) egy fix összeget kap. A pénzt ilyenkor rendszeresen, szabályos időközönként fizetik, amíg van bevétel. Erre a megoldásra általában a magas díj jellemző.

Ezen belül több variáció létezik. Az egyiknél garantált kifizetés történik részvényenként, még akkor is, ha a kifizetések meghaladják a rendelkezésre álló összeget. Ha nincs elegendő pénz a számlán, akkor hitelt vonnak be. Egy másik változatnál ugyanúgy garantált a kifizetés, de csak addig, amíg van bevétel. Létezik egy olyan verziója is, melynél azonos összeget kapnak a pool tagjai.

Egy további változat, amikor minden olyan esetben, amikor a pool kibányász egy blokkot, a részvények újraelosztásra kerülnek a részvétel alapján. Ehhez hasonló megoldás, amikor azt veszik figyelembe, hogy egy tag mennyi időt töltött el a poolban, és nem a számítási erőre alapoznak. Ilyenkor a kifizetett összeg egy pontszámtól függ.

Ha az a célod, hogy folyamatos bevételed származzon a bányászatból, akkor a részvényenkénti fizetés a legjobb megoldás, különösen akkor, ha kezdő vagy a bitcoin bányászatban.

Felhő-alapú bányászat

Van még egy lehetőség, amit a bányászat esetében meg kell említeni, ez pedig a felhő-alapú bányászat. Itt arról van szó, hogy ahelyett, hogy megvásárolnál egy halom méregdrága hardvert – miközben csak reménykedsz a bevételben -, valakinek fizetsz azért, hogy használva a hardvereit bitcoin bányászattal bevételt szerezzen neked. Jól hangzik, de azért akad gyenge pontja a megoldásnak.

A legnagyobb probléma az, hogy sajnos léteznek csaló felhőbányászati cégek, melyek nem rendelkeznek ellenőrzött hardverekkel vagy nem annyit bányásznak, mint amennyit ígérnek. A másik gond, hogy bevételed valószínűleg igen szerény lesz, mivel fizetned kell a cég hardvereiért, az áramért, a hűtésért vagy akár a fizikai helyért is.

Ezzel szemben viszont ott a legnagyobb előny: relatíve alacsony költség mellett beléphetsz a kriptobányászatba. Nem kell méregdrága hardvereket venned, hiszen valaki más ezt megoldja helyetted, ahogy minden más, bányászattal kapcsolatos problémát. A végén pedig elküldi neked a megkeresett bitcoint. Akadnak olyan felhőszolgáltatók, akik minden nap teljesítenek kifizetést, vagyis a nyereséget azonnal bezsebelheted vagy akár vissza is forgathatod a bitcoin bányászatba.

Megéri bányászati poolhoz csatlakozni?

Mindenképpen megéri csatlakozni valamely poolhoz, mivel igen komoly költsége lehet annak, ha a megfelelő hardverekkel, egyedül akarsz beszállni abba a versenybe, ahol bivalyerős eszközök állnak szemben egymással és exahash-ban mérik már a hash rate-et. Ráadásul, ha nem vagy elég tőkeerős, akkor az egész megreked a hobbi szintjén, arról nem is beszélve, hogy olcsó elektromos áramról is gondoskodnod kell, mert másképp nem éri meg a tevékenység.

Természetesen a bányászati poolok működése sem tökéletes, ugyanakkor az átlagemberek számára, akik hétköznapi hardvereket használnak, lehetőséget kínálnak arra, hogy beszálljanak a kriptobányászatba és némi bevételre tegyenek szert. Arra azonban figyelned kell, hogy ne verjenek át! Mindig ellenőrizd egy bányászati pool hírnevét, mivelőtt csatlakoznál hozzá.

Milyen bányászati poolok vannak?

Néhány példa.

Slush Pool

Az első bányászati pool, mely még 2010-ben indult, a Slush Pool. Becsült hash ereje is tekintélyes: jelenleg 8,5 százalék. A Satoshi Labs tartja fenn, mely a Trezor kriptotárcának is a gyártója. A Cseh Köztársaságban található a központja, 2 százalékos díjat számol fel, kimagasló a megbízhatósága a kifizetéseket illetően, kétfaktoros hitelesítést használ, jó az ügyfélszolgálata. Nem véletlen, hogy a Slush Pool felhasználói több mint 1 millió Bitcoint bányásztak már.

Antpool

Az Antpool a második legnagyobb bányászati pool a világon, mely a hash erő 13 százalékát birtokolja. Kínai társaságról van szó, de az egész világon találhatók szervereik. Az Antpoolnál bányászhatsz Bitcoint, Litecoint és Ethereumot. A megszerezhető pénzek a többiekhez képest alacsonyabbak, aminek az az oka, hogy sok a tagja a poolnak, de attól is függ a jövedelmezőség, hogy milyen kriptót bányászol. A díjai a szerint változnak, hogy milyen fizetési típusban van a tag: 0-4 százalék között mozog.

F2Pool

Az F2Pool is egy nagy bányászati pool, jelenleg 11 százalékra becsült hash erővel. Az úgynevezett Stratum bányászai protokollt használja, melyet az Electrum tárca is. Mivel a Stratum támogatja a kevésbé tehetős ügyfeleket is, így beszállhatsz a bányászatba gyengébb hardverekkel is. Ez azonban nem igazán javasolt, mert a nyereséged is elhanyagolható lesz.

A F2Pool rendszeres kifizetéseket kínál, akár már 0,001 BTC-től. A díja azonban magas: 4 százalékos. Viszont tudsz bányászni Litecoint, Ethereumot, Zcasht. A nyereséget napi szinten fizetik meg. Az F2Pool 25-ös és 80-as portokat használja a bányászatnál, így kikerüli a szolgáltatók vagy más tűzfalak blokkolását, amivel megakadályoznák a bányászatot.

ViaBTC

Szintén a nagyobb poolok közé tartozik a ViaBTC, mely egy kínai pool, 7,9 százalékra becsült hash erővel. Háromféle fizetési megoldása van, melynek megfelelően 1-4 százalék között változnak a díjai. Bitcoin, Bitcoin Cash, Litecoin, Ethereum, Ethereum Classic, Zcash, Dash, Monero és Bitmark bányászatát is lehetővé teszi, úgyhogy elég széles a választék.

Kanopool

A Kanopool azért érdemel figyelmet, mert egyrészt egy könnyen használható bányászati pool, másrészt a regisztráció is opcionális, elegendő megadni a tárcád címét. A pool nem támogatja a CPU és GPU bányászatot, vagyis szükségesek a speciális bányászati hardverek, ha csatlakozni akarsz. A díja alacsonynak mondható: 0,9 százalék, ugyanakkor alig több, mint ezer tagja van, vagyis a hash ereje is szerény, 0,4 százalék.

CKPool

A CKPoolnál sem szükséges regisztráció, ahogy az 1 százalékos díja is mérsékeltnek mondható. Ez a pool ugyanakkor nem kezdőknek való: a weboldal sem igazán felhasználóbarát, és nem áll rendelkezésre a 24 órás ügyfélszolgálat. Habár mindent elmond, ami szükséges a bányászathoz, ha még nem csináltad, akkor maradhatnak benned kérdések. A kifizetés viszont jó, különösen akkor, ha találsz egy blokkot, mert megtarthatod a jutalék 99 százalékát, ami a többi pool esetében nem igaz.

P2Pool

A 2011-ben alapított P2Pool esetében a legfontosabb, hogy decentralizált Bitcoin bányászati poolként működik, amivel kiemelkedik a centralizált megoldások közül. Ez azt jelenti, hogy nem áll fenn a veszélye a pénzed lenyúlásának a pool-tulajdonos részéről. Mivel nem birtokolja a megkeresett jutalékot, így díjai sincsenek, és minden jutalék azonnal kifizetésre kerül a bányász számára. Elvileg bármilyen hardverrel lehet hozzá csatlakozni, de van egy állandóan változó, minimum hash rate. Ennek mértéke mindig egy olyan ajánlott érték, amit meg kell ugrani az adott időszakban, ha keresni is szeretnél valamit a bányászattal.

Végül

Végül pedig, ha még nem lenne, szükséged lesz egy Bitcoin-pénztárcára, hogy legyen ahol tárolnod a Bitcoinjaidat, melyeket bányászol magadnak. Bitcoin-pénztárcákból különféle típusok és azokhoz kapcsolódó biztonsági szintek léteznek. Mi azt javasoljuk, hogy ha valóban biztonságos megoldásra vágysz, akkor egy hardveres pénztárcát válassz!

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is! Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)! Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.
  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2
Köszönjük! Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát? Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk! ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Dash whitepaper gyorstalpaló

Lívia

Erősebb a bitcoin adaptációja, mint valaha

Lívia

Feltörekvő trendek a blokklánc technológiában

Lívia