16.2 C
Budapest, HU
2019-09-17
Blog Blokklánc

Mi az a blokklánc (blockchain), egyszerűen?

Mi az a blokklánc (blockchain) egyszerűen?
Várható olvasási idő: 18 perc

Ha nincs időd elolvasni, meg is hallgathatod! Kattints a kis fehér nyílra a sárga körben!

Mi az a blokklánc, azaz blockchain technológia, és miért lehet mostanában nagyon sokat hallani róla? Megpróbáljuk egyszerű kifejezésekkel összefoglalni a lényeget. (Frissítés, 2019.08.23. – Most egy új fejezettel bővítettünk: Mi az a könnyűsúlyú csomópont? És miért lehet előnyös számodra?)

A blokklánc leegyszerűsítve és összefoglalóan egy “elosztott főkönyv”. Ami persze lehet, hogy Neked nem sokat mond. Hiszen mit is jelent ez egyáltalán?

Mi is az a blokklánc?

A legkönnyebben talán úgy ragadható meg a blockchain technológia, ha szembeállítjuk mondjuk a bankok működésével.

Valószínűleg a Te pénzed egy része is valamelyik bankban parkol, így nem teljesen ismeretlen, hogyan zajlanak ott a dolgok. A lényeg az, hogy a bankok esetében adott egy központi adatbázis, vagy másképpen “főkönyv”, mely tartalmazza az ügyfelekkel kapcsolatos adatokat. Ezen adatok körébe tartoznak például a számlaszámok, az egyenlegek, a tranzakciók, stb. Minden esetben, amikor igénybe veszed a számládat – például pénzt veszel fel vagy átutalsz egy összeget -, akkor frissülnek a bank által tárolt adatok.

A főkönyvhöz természetesen csak a bank fér hozzá, vagyis, ha úgy döntenek, hogy valamin változtatnak ezzel kapcsolatban, akkor ebbe túl sok beleszólásod nincs.

Úgy véled, ez talán nem is gond, eddig sem volt belőle probléma. De képzeld el, hogy egy hacker hozzáférést szerez a bank adatbázisához: megváltoztatja az egyenlegeket, tranzakciókat töröl, stb. Ilyenkor a bankod ugyan vissza tudja állítani az eredeti adatokat a mentésből, de az látszik, hogy milyen gondot okoz az, ha egyetlen központi egység kezében van az irányítás.

Miben más az elosztott adatbázis?

Az elosztott adatbázisok sokkal kifinomultabbak. Hiszen ahelyett, hogy egyetlen személy vagy cég kezében lenne a főkönyv kezelésének teljes felelőssége, sok-sok személynél megtalálható az elosztott főkönyv egy másolata, és csak néhány korlátozás vonatkozik azokra, akik csatlakoznak a rendszerhez.

A blokklánc esetében minden felhasználó (más szóval csomópont, azaz node) tárolja az adatok egy másolatát, mégpedig minden adatét a főkönyv kezdetétől jelen időpontig. Minden egyes tranzakciót megerősít néhány csomópont, majd valamennyi csomópont frissíti a rögzített adatokat, így minden naprakészen szinkronizálva van. És valamennyi új tranzakció belekerül egy-egy blokkba több más tranzakcióval együtt.

A blokkokba rendezés legfőbb előnye, hogy nincs egy központi szerv, mely megváltoztathatná a rögzített adatokat. Ha egy hacker vagy akár egy rosszindulatú felhasználó elkezdené megváltoztatni a nyilvántartást, akkor azt minden más csomópont visszautasítaná, mivel az új adatok nem illeszkednének azokhoz az adatokhoz, melyeket mindenki más tárol.

Az adatokat csak egyetlen módon lehetne manipulálni: ha minden egyes csomópont összefogna ebből a célból, ami viszont nagyon valószínűtlen. Például a Bitcoin esetében nagyjából 10 ezer különböző Bitcoin-csomópont létezik a világon jelen pillanatban, és a számuk egyre nő.

Nyilvános és magán-kulcsok

Ahogy az már kiderült, a blokklánc az adatok nem központosított tárolásának módja, és a leggyakrabban tárolt adatok a tranzakciók. Tehát, ha küldesz valakinek egy Bitcoint (BTC), akkor ezzel együtt közlöd valamennyi felhasználóval ezt a lépést, melyet valamennyien rögzítenek, amennyiben engedélyezett a tranzakció. A csomópontok vissza is utasíthatják a tranzakciót, ha nincs elegendő Bitcoinod vagy ha nem vagy számlatulajdonos.

A lényeg, hogy minden tranzakciót jóvá kell hagyatni, és ez az, ahol a blokklánc technológia egy kicsit bonyolulttá kezd válni. Minden egyes blokklánc “pénztárca” (azaz, mint egy bankszámla) rendelkezik egy nyilvános és egy magán-kulccsal. Csak a valódi számlatulajdonosoknak van hozzáférésük a magán-kulcsokhoz. Ha viszont ezt valaki megszerzi, akkor át tudja venni a számlád. Ezért, ha igazán biztonságban akarod tudni a virtuális pénzed, akkor a legjobb, ha hardveres pénztárcát választasz a tárolására.

Trezor One hardveres pénztárca
Trezor One hardveres pénztárca

Tehát, amikor mondjuk BTC-t küldesz valakinek, akkor a pénztárca megmutatja a nyilvános kulcsot egy digitális aláírás kíséretében. Ez a digitális aláírás egyedi és csak a magán-kulcs segítségével hozható létre. Az aláírás és a nyilvános kulcs révén a többi csomópont legálisként igazolja vissza a tranzakciót, anélkül, hogy a magán-kulcsot nyilvánosságra kellett volna hozni.

Ez persze csak egy leegyszerűsített példa, hiszen a nyilvános/magán kulcsrendszer mögötti kriptográfia sokkal bonyolultabb. A nyilvános és a magán kulcsok nem egyszerű számok, mint mondjuk egy bankszámla esetében, hanem a Secure Hash Algorithm 256 (SHA-256) és a RACE Integrity Primitives Evaluation Message Digest 160 (RIPEMD-160) algoritmusokat használják.

Ne lepődj meg, ha még soha nem hallottál ezekről az algoritmusokról. Nem is kell megérteni őket ahhoz, hogy kriptopénzeket használjál. Csak annyit kell tudnod, hogy ezeket az algoritmusokat használja a most ismert internet is a weboldalak titkosítására (az SSL és a TLS esetében is). A jövőben persze más titkosítási algoritmusokat is használni fognak a blokkláncok.

Semmi sincs ingyen

Ugyanakkor azt is érdemes tudnod, hogy ennek a titkosításnak és a visszaigazolásnak költsége van. Minden csomópont esetében jelentős számítási teljesítményre van szükség ahhoz, hogy igazolják valamennyi tranzakciót, mely valaha történt, és frissítsék a változásoknak megfelelően a főkönyvet. Itt lép be a képbe a bányászat, amiről már talán már mindenki hallott. Ennek lényege, hogy a felhasználók némi tranzakciós díjat kapnak fizetségként a visszaigazolásokért.

Itt viszont kiderül, hogy bár egy jó rendszerről van szó, ez sem tökéletes. Az olyan időszakokban, amikor kiemelkedő a tranzakciós igény, a díjak drágulnak. Ha nincs elegendő csomópont, a felhasználóknak többet kell fizetniük egy-egy tranzakció másokénál gyorsabb feldolgozásáért. És természetesen a bányászok a többet fizető ügyleteket részesítik előnyben. Azoknak a tranzakciói is feldolgozásra kerülnek, akik kevesebbet fizetnek, de sokkal lassabban, és ha a díj túl alacsony, akkor még az is előfordulhat, hogy senki sem fogja jóváhagyni a tranzakciót.

Létrehozhatod a saját blokkláncod

Miközben a legtöbb blockchain csak tranzakciós részleteket tárol, lehetőség van bármilyen típusú adatok tárolására a blokkláncban: orvosi adatokéra vagy okosszerződésekére például.

De arra is lehetőséged van, hogy felépítsd a saját blokkláncod, ami lehet akár privát is, persze csak akkor ha van elegendő csomópontod a futtatására. Eltávolíthatod belőle a titkosítást, megváltoztathatod a szabályokat vagy decentralizálhatod.

Arról persze lehet vitatkozni, hogy ezeknek a változásoknak a hatására meddig marad blokklánc a blokklánc. És ez meg is mutatja az itt fennálló problémát: a blokkláncnak nincs hivatalos meghatározása vagy leírása. Sokféle módon fel lehet használni a technológiát, és akadnak olyan blokkláncok is, melyek pusztán az emberek átverését célozzák meg. Ne bízz meg tehát egyből bárkiben, aki a blokkláncra hivatkozik, mert bár biztonságos a technológia, vissza lehet élni vele.

Mi az a könnyűsúlyú csomópont? És miért lehet előnyös számodra?

A Bitcoin bányászat nem az egyetlen lehetőség arra, hogy részt vegyél a Bitcoin működtetésében. Egy könnyűsúlyú csomóponttal is megteheted, melyek jóval kevesebb erőforrást igényel. De mi ez, és hogyan működik?

A könnyűsúlyú csomópontok lényegének megértéséhez először tegyük tisztába azt, hogy mit is tudunk a normál csomópontokról, melyek a blokkláncokat működtetik. Korábban ugyan már emlegettük őket, de azért érdemes még egyszer átfutni, miről is van szó.

Mi az a csomópont?

Egy teljes csomópont működtetése a hagyományos megoldás a kriptopénzek, azaz például a Bitcoin bányászatára. A dolog a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a számítógépeddel kapcsolódsz a hálózathoz, letöltöd a teljes főkönyvet, és indulhat a munka. A problémák azonban már ott felbukkanhatnak, hogy le kell töltened a teljes főkönyvet, azaz magát a blokkláncot minden információval, azt tárolnod, illetve folyamatosan frissítened kell. Persze ez a kriptopénzek lényege, de ez már komoly erőforrást igényel.

A Bitcoin főkönyvének a mérete folyamatosan nő, jelenleg mintegy 236 GB. Ez ugyan nem csekély, azonban a jelenlegi tárolókapacitások mellett nem okoz megoldhatatlan problémát az elhelyezése, hiszen ma már a kommersz gépek esetében is terrabyte-okról beszélünk. Persze le is kell tölteni, azonban a jelenlegi netsebességek mellett ez is megoldható.

Ugyanakkor lehet, hogy nem mindenkinek a gépén van ekkora hely, illetve kicsit sokáig tartana a 236 GB letöltése, vagy akár mobilnetet használ, ahol még drága is lenne. Persze, kereshetsz egy olyan kapcsolatot, ahol ingyen le tudod tölteni, vagy beszerzel új tárhelyet, de ez már többletköltséget jelent, és mondjuk egy mobileszközzel vagy egy korlátozott eszközzel nem is megoldható. És akkor a sikeres bányászat hardverigényéről nem is beszéltünk.

De mondjuk annak ellenére, hogy nem akarod nagy fejlesztésekbe, költségekbe verni magad, mégis szeretnél valamiképpen részt venni a Bitcoin működtetésében. Egyszerűen meg szeretnéd oldani a mobilod segítségével, hiszen ma már a legtöbben ezt az eszközt használják napi szinten. Itt lépnek be a képbe a könnyűsúlyú csomópontok.

Mi is az a könnyűsúlyú csomópont?

Egy könnyűsúlyú csomópont egy egyszerű, de fontos tényezőben különbözik a teljes csomóponttól. Abban, hogy nem szükséges tárolnia a teljes blokkláncot. A könnyűsúlyú csomópontok a blokkláncot csökkentett méretben tartalmazzák, ami lehetővé teszi, hogy jóval kevesebb erőforrással is beérjék, mégis részt vegyenek a hálózat működésében.

Persze itt a korábbiak fényében felmerülhet a kérdés, hogy vajon milyen csomópont az, ami pont a blokklánc lényegét nem tudja, azaz nincs ismerete valamennyi tranzakcióról. Miközben ez valóban helytálló megjegyzés, mégis vannak olyan helyzetek, amikor nincs szükség teljes értékű csomópontra. Akadnak olyan egyszerű, de korlátozott interakciók a blokkláncban, melyek enélkül is megoldhatók.

Egy ilyen korlátozott blokklánc interakció például az egyszerűsített fizetési ellenőrzés (Simplified Payment Verification, vagyis SPV). Az SPV lehetővé teszi a blokkon tranzakciók megerősítését anélkül, hogy letöltésre kerülne a blokk.

Az SPV már az eredeti Bitcoin whitepaperben is szerepel, tehát nem valami
új torzszülött, hanem része a Bitcoinnak. A könnyűsúlyú csomópontok tulajdonképpen csak a blokkok fejlécét töltik le, melyek gyakorlatilag egy adott blokk összefoglalását tartalmazzák. Ezekben szerepel minden fontos részlet a tranzakciókról, ugyanakkor jóval kisebb méretben, mint maga a blokk.

A könnyűsúlyú csomópontok a proof of inclusion technikáját használják a tranzakciók azonosítására. Ez az úgynevezett “Merkle branch” megoldáson alapul, ami meglehetősen bonyolult, de a lényeg, hogy egyedi azonosságot ad egy blokk számára, ami összefoglal minden információt. Nincs két olyan blokk, melynél azonos lenne a Merkle branch. A Merkle branch olyan titkosítási technológiákat használ, mint maga a Bitcoin. A Merkle branch alapján a könnyűsúlyú csomópont megkapja egy tranzakció állapotáról az információt, anélkül, hogy le kellene töltenie a teljes főkönyvet.

Az SPV azért létezik, hogy a könnyűsúlyú csomópontok lássák a tranzakciókról, hogy azok valóban megtörténtek. Ugyanakkor van ezzel a megoldással egy kis probléma is. A könnyűsúlyú csomópontok a teljes csomópontokról kérik le a bizonyítékot, ez pedig valamiféle centralizációt jelent, ami persze addig nem gond, amíg elegendő bányász van, mely biztosítja a blokklánc egészséges működését.

Miért használj könnyűsúlyú csomópontot?

Ezek után talán már látni lehet a könnyűsúlyú csomópontokban rejlő lehetőségeket. Egyébként, ha már használtál Bitcoint, akkor nagy valószínűséggel használtál könnyűsúlyú csomópontot vagy klienst is. Hiszen majdnem minden kriptotárca könnyűsúlyú csomópont. Ha meg akarod nézni a pénzügyi helyzetedet, akkor nem a legpraktikusabb ehhez az egész főkönyvet letölteni, és azt rendszeresen frissíteni.

Az olyan eszközök, mint amilyen a Block Explorer, gyakran könnyűsúlyú csomópontokat használnak, illetve bármely típusú mobilapp használhat ilyet. Több példa is van arra, hogy appok, szoftvercsomagok vagy termékek használnak könnyűsúlyú csomópontokat valahol a virtuális ellátási láncban, csak nem mindig kommunikálják ezt számodra. Ilyen lehet egy weboldal, mely a legfrissebb árakat tartalmazza, illetve a már említett kriptotárca. Ezek könnyűsúlyú csomópontokat vagy klienseket használnak, csak elrejtik azt belső eszközök mögé. Egy könnyűsúlyú csomóponttal Te is létrehozhatod a saját tárcaállapot-jelződet.

Mikor ne használd?

Ugyanakkor a könnyűsúlyú csomópontok nem minden esetben tekinthetők igazán jó választásnak. Például, ha a saját tőzsdédet működtetnéd vagy bányásznál, akkor teljes csomópontot kell kialakítanod. A teljes csomópontok támogatják a könnyűsúlyú csomópontokat, viszont sok más fontos feladatot is ellátnak a blokklánc működtetésében.

Ha egyszerre túl sok ember váltana hirtelen könnyűsúlyú csomópontokra, akkor annak komoly következményei lennének a hálózat szempontjából. Még az is lehetséges, hogy nem maradna elegendő számítási erő a hálózat számára, hogy egy elfogadható időkeretben feldolgozza a tranzakciókat.

Ráadásul egy 51 százalékos támadás esélye is megnőne, amikor is egy személy vagy csoport irányítást szerez a hálózat felett azzal, hogy ő birtokolja a legnagyobb részt a hálózat számítási erejéből. Habár erre általában kicsi az esély, az talán látható, hogy míg a könnyűsúlyú csomópontok jól használhatók bizonyos feladatokra, azért a blokklánc működése a teljes csomópontokon alapul.

Milyen típusai vannak a blokkláncoknak?

A blokkláncról eddig írtak alapján úgy tűnhet, hogy a blokkláncok nyitott rendszerek, melyek az átláthatóságról és a biztonságról szólnak. Hiszen bárki csatlakozhat, csomóponttá válhat, vagy akár áttekintheti a tranzakciók történetét is. Ezek a tulajdonságok azonban csak a blokkláncok egyik típusára jellemzők.

Eredetileg a blokklánc, mely a Bitcoin hátterét adta, nyilvános és engedélymentes technológiaként jelent meg. Azóta azonban más típusú blokkláncok is elterjedtek. Ezek különböző kombinációi a

  • nyilvános (public),
  • magán (private),
  • engedélymentes (permissionless),
  • engedélyhez kötött (permissioned)

blokkláncoknak. Itt alapvetően négy tényezőt említettünk, de sokan a blokkláncokat mindössze két kategóriába sorolják: az egyik a nyilvános, a másik a magán és egyben engedélyhez kötött hozzáférésű. Ez azonban leegyszerűsítés, ráadásul egy harmadik, átmeneti típus is jelen van a gyakorlatban elég gyakran. Minden típus egy adott használathoz illeszkedik, és amikor valamelyik típust kiválasztjuk, akkor érdemes tisztában lenni a korlátokkal és a lehetőségekkel.

Általánosságban elmondható, hogy a nyilvános és engedélymentes blokkláncok nyitottak, decentralizáltak, viszont lassúak. A magán és engedélyhez kötött blokkláncok ugyanakkor zártak, és részben vagy teljesen központosítottak, ugyanakkor hatékonyabbak. De lássuk részletesebben!

Nyitott és engedélymentes blokklánc

A blokklánc olyan esetekben hasznos megoldás, amikor több személy egy elosztott adatbázisba vinne fel adatokat, és ezek a személyek nem bíznak egymásban, viszont nem akarnak egy külső felet sem felruházni ellenőrző szereppel. Ha a felek nem ismerik egymást, vagy kifejezetten meg akarják őrizni az anonimitásukat, akkor egy engedélymentes blokkláncot használhatnak.

A Bitcoin például azért engedélymentes blokklánc, mert bárki csatlakozhat hozzá, nem kell egy testületnek vagy egy személynek jóváhagyni a belépést. Aki pedig csatlakozott, az írhatja, olvashatja, visszaigazolhatja a tranzakciókat.

A rendszer lényege az, hogy nyitott, és nincs központi szerve. Egy ilyen rendszer akkor működik jól, ha senki sem akar egy megbízható harmadik félre ruházni semmilyen hatalmat és ellenőrző szerepet. A bizalmat a résztvevők közötti konszenzus alakítja ki. Igazából ez az, amiért a blokklánc egy előre mutató technológia.

Ezzel együtt azt is érdemes tudni, hogy miközben a tranzakciókat bárki megtekintheti, egy nyitott blokklánc esetében is van lehetőség az érzékeny információk elrejtésére.

Engedélyhez kötöttség

A nyitott és engedélymentes blokklánchoz képest szigorúbb megoldás, ha engedélyhez kötjük a blokklánchoz csatlakozást. Az engedélyhez kötött blokklánc esetében egy központi irányítás ad lehetőséget néhány személynek arra, hogy írjon, olvasson és visszaigazoljon tranzakciókat. És mivel az írás csak néhány megbízható személy joga, ezért könnyebben és hatékonyabban alakítható ki konszenzus.

Egy engedélyhez kötött blokklánc lehetővé teszi, hogy míg az írás korlátozott, addig az adatok olvasása nyilvános legyen. Ilyenkor néhány megbízható személy írhatja a blokkláncot, ugyanakkor bárki számára lehetséges a visszaigazolás. Tehát például bármilyen személy, aki megvett egy terméket, az visszaigazolhatja a vásárlás forrását, ugyanakkor csak az ellátási láncban részt vevőknek van joguk a láncba írni. Akad néhány olyan alkalmazás, mint például a Cryptologic, ahol a bizalmas tranzakciós adatokat titkosítják, mielőtt hozzáadják a nyilvános blokklánchoz.

Milyen előnyei vannak az engedélyhez kötött blokkláncnak?

Az engedélyhez kötött blokkláncot az különbözteti meg az engedélymentes blokklánctól, hogy van benne egy plusz, hozzáférést szabályozó réteg. Ez határozza meg, hogy ki vehet részt a döntésekben, és ki hozhat létre tranzakciókat vagy okosszerződéseket.

Az engedélyhez kötött blokklánc előnyei:

  • Jobb teljesítmény: elkerüli a felesleges számításokat, mivel minden csomópont csak azokat a számításokat végzi el, melyek szükségesek az alkalmazás számára.
  • Irányítás: átlátható irányítást hoz létre egy társuláson belül. A hálózaton belüli fejlesztések is könnyebbé és gyorsabbá válnak.
  • Költség: költséghatékony, mivel nincs szükség spam kontrollra, mint amilyen az okosszerződéseknél a végtelen ciklusok kezelése.
  • Biztonság: ugyanolyan biztonsági szintet garantál, mint az engedélymentes blokklánc.

Egy engedélyhez kötött blokklánc tehát valamiféle átmenetet jelent a nyitott és a magán blokklánc között.

Magán blokklánc

Eljutottunk a magán blokkláncokig, melyek bármilyen korlátozást használhatnak. Ez a korlátozás vonatkozhat a csatlakozásra, a használható számítási erőre vagy arra, hogy mennyi adatot láthatsz a tranzakciókból. Ezek a korlátozások blokklánconként változnak, de a lényeg, hogy léteznek, és a blokklánc nem hozzáférhető mindenki számára.

Milyen előnyei vannak a magán blokkláncnak?

  • Bizalom: mivel ellenőrzöttek a csomópontok vagy csak megbízható partnerek működtethetnek csomópontot, így nincs szükség a tranzakciók visszaigazolására egynél többször.
  • Sebesség: ha csak meghatározott személyek lehetnek csomópontok, akkor követelményeket lehet támasztani a feldolgozási erővel és a hardverjellemzőkkel kapcsolatban. Így kiküszöbölhetők a túl hosszú feldolgozási idők. A magán blokkláncok emelett elkerülik a váratlan csúcsidőket.
  • Biztonság: habár a nyilvános blokkláncok is biztosítanak egy bizonyos biztonsági szintet, nyomon követhetők a tranzakciók. Egy magán blokklánc esetében lehetőség van a tranzakciók bizonyos adatainak az elrejtésére.
  • Költség: a magán blokkláncoknak nincs szükségük fizetett bányászokra. Ha egy cégnek van egy hardvere, akkor nincs értelme saját magának fizetni a visszaigazolásért. És amíg a nyilvános blokkláncokhoz komoly számítási teljesítmény kell, egy magán blokklánc jóval kevesebb visszaigazolást igényel.
  • Megbízhatóság: a hálózat és a csomópontok szabályozása révén a magán blokkláncok elkerülhetik a leállásokat. Persze egy magán blokklánc, ahol több ezer csomópont működik, sem fog leállni, de egy tranzakciós csúcsidő vagy csomópontok kiesése már csökkentheti a teljesítményt.

És melyek a hátrányai?

Egy magán blokklánc esetében az ellenőrzés joga egy szervezeté. Mivel a magán blokkláncokat egyetlen szervezet vagy személy irányítja, így ezek könnyen befolyásolhatják azt. Sokan úgy vélik, hogy a magán blokkláncok nem jobbak, mint a megosztott adatbázisok.

A két legnagyobb probléma tehát:

  • Az irányítás és a manipuláció: ha egy nyilvános felhasználó vagy egy fizető ügyfél használ egy magán blokkláncot, akkor ő ki van szolgáltatva a fejlesztőknek vagy a hálózat tulajdonosainak. A nyilvános láthatóság hiányában a fejlesztők bármit megtehetnek a rendszerben. Ebbe beletartozik a tranzakciók megváltoztatása, felhasználók kitiltása. Ez az oka annak, hogy sokan elutasítják a magán blokkláncokat, mondván: ha megteremthető az adatok biztonsága egy nyilvános blokkláncon, akkor minek zárnánk azt le?
  • Korlátozott növekedés: nyilvános csomópontok nélkül egy magán blokklánc nem tud növekedni annak megfelelően, ahogy az érdeklődés erősödik iránta. Amikor valaki először hallott a Bitcoinról, akkor, ha akart egyből becsatlakozhatott, mint csomópont. Ezáltal gyors volt a növekedés. Egy magán blokkláncnak viszont sok időbe és pénzbe telik az új csomópontok létrehozása, különösen, ha komoly követelményeket is támasztanak velük szemben.

Mindez a gyakorlatban

A Bitcoin és az Ethereum egyaránt nyilvános blokklánc. Ezeknél lehetőség nyílik az úgynevezett 51 százalékos támadásra, bár ennek esélye a méretüknél fogva elhanyagolható, inkább a kisebb, de nyílt blokkláncokat fenyegeti.

A Ripple viszont már egy engedélyhez kötött blokklánc, tehát átmenetet képez a magán blokkláncok irányába. Ez azt jelenti, hogy bárki használhatja a Ripple-t, hogy XRP tokeneket küldjön valaki másnak, viszont nem lehet mindenki csomópont. A Ripple komoly szervezeteket és pénzügyi intézményeket kér meg arra, hogy csomópontként működjenek. Nekik el kell fogadniuk a Ripple szabályait és követelményeit, viszont ezt követően a hálózat egy része felett irányítást szereznek. Emiatt persze sokaknak nem tetszik a Ripple, ahogy a magán blokkláncok sem.

A magán blokkláncokat persze általában cégek és bankok használják, mivel ők nem szívesen tárnák nyilvánosság elé a pénzügyeiket. Ráadásul, ha nyitottan működnének, akkor egyetlen személy vagy szervezet sem gyakorolhatna irányítást a csomópontok felett, ami cégeknél nem igazán működik. Akiket meghívnak egy ilyen magán blokkláncba csomópontnak, azok sok bizalmas üzleti titokhoz vagy felhasználói adathoz hozzáférhetnek.

A lényeg tehát az, hogy a blokkláncoknak több típusa is van, melyek egy része már nem az átláthatóságról és a nyitottságról szól, ahogy a Bitcoin vagy a Ethereum. A magán blokkláncok azonban jobban megfelelnek cégek, pénzügyi intézmények számára, hiszen ők érthető módon nem akarják a versenytársaknak mutogatni a pénzügyeiket vagy a felhasználóik adatait. A nyitott blokkláncok pedig maradnak a többieknek a maguk nyitottságával és átláthatóságával.

Mi a különbség blokklánc és kriptopénz között?

Most nagyjából talán már látod, hogy mi is az a blokklánc. Sőt az is kiderülhetett számodra mindebből, hogy az elterjedt felfogással ellentétben a blokklánc egyáltalán nem egyenlő a kriptopénzzel. Mégis a két kifejezést sokan felcserélik, blokkláncról beszélnek kriptopénz helyett és fordítva.

Pedig a blockchain “csupán” a kriptopénz mögött álló technológiát jelenti, vagyis minden kriptopénz a blokklánc technológiáját használja, ugyanakkor nem minden blokkláncra épülő projekt szól a kriptopénzről.

A zavar talán abból ered, hogy amikor a Bitcoin először vált ismertté a nagyközönség számára, akkor a két fogalom egyszerre robbant be a köztudatba, és az újszerűsége miatt nem mindenki látta egyből a kettő közötti különbséget. Ez csak akkor kezdett derengeni sokak számára, amikor más, blokklácot használó megoldások, új kriptopénzek is megjelentek a színen.

A lényeg tehát, hogy a blokklánc leegyszerűsítve az adatok megosztott főkönyvben való tárolását jelenti. A blokkláncot használó különböző megoldások különböző típusú adatokat tárolhatnak ezzel a technológiával. Lehet szó ingatlan-adásvételekről, szerződésekről, vagy akár pénzekről. A kriptopénz csak egy adattípus, mely blokkláncban tárolható.

Néhány példa, mire használható a blokklánc a kriptopénzeken túl

Ingatlanok és tulajdonjog 

A világon a földtulajdonosok 70%-a nagyon gyenge jogcímmel rendelkezik. Tegyük fel, hogy van egy ingatlanunk a Balatonparton. Majd hatalomra kerül egy diktátor, aki azt mondja: “Tudom, hogy van papírod arról, hogy ez az ingatlan a tiéd, de a kormányzati számítógép szerint ez az ingatlan a barátomé.” Ez tömegesen történik Venezuelában. Ez a probléma mindenhol létezik. Az első számú feladat a világban a gazdasági mobilitás, fontosabb, mint a bankbetét, mert ha nincs érvényes jogcímed a földedre, akkor nem kapsz rá kölcsönt és nem tudod tervezni a jövődet.

Ma a vállalatok a kormányokkal együtt dolgoznak a világ több pontján (Dubai, Svédország, Észtország, stb.), hogy blokkláncra rögzítsék a földek tulajdonjogát. Ha ez egyszer elkészül, akkor megváltoztathatatlan. Nem hackelhető és megteremti a jólét feltételeit több milliárd ember számára.

Közösségi szolgáltatások

  • A világ legnagyobb taxis vállalatának tulajdonában nincs egyetlen taxi sem (Uber)
  • A legnagyobb szállásközvetítő cégnek nincs egyetlen ingatlan sem a tulajdonában (Airbnb)
  • A legnagyobb telefon társaságnak nincs telekommunikációs infrastruktúrája (Skype, WeChat)
  • A világ legértékesebb kiskereskedőjének nincs árukészlete (Alibaba)
  • A legnépszerűbb média nem hoz létre saját tartalmat (Facebook)
  • A leggyorsabban növekvő banknak nincs valódi pénze (SocietyOne)
  • A világ legnagyobb mozijának nincs saját filmje (Netflix)
  • A legnagyobb szoftverkereskedők nem írnak applikációkat (Apple vagy Google)

Ezek a társaságok nem igazán közösségiek. Valójában egészen pontosan attól sikeresek, hogy nem közösségiek. Szolgáltatásokat gyűjtenek össze és értékesítenek elég nagy árréssel. Mi lenne ha, az Airbnb $25 milliárd forgalmú részvénytársaság helyett, lenne egy B-Airbnb nevű blokkláncon megosztott alkalmazás, amit valójában mindenki birtokolna, akinek van kiadó szobája?

Mikor valaki szobát szeretne kivenni, felmegy a blokklánc adatbázisába, amely a szűrési feltételek alapján segít neki megtalálni a megfelelő szobát, majd segít a szerződéskötésben is. Azonosítja a feleket, kezeli a kifizetéseket, – mindezt digitális formában – alapból beépítve a rendszerbe. Még a kockázatot is kezeli, mert ha egy szobát ötcsillagosként hirdet meg, akkor az ott van, besorolva és megváltoztathatatlanul. Tehát a nagy közösségi gazdaságok a Szilícium-völgyben szétrobbanthatók és ez elősegítené a jólétet. Minden bizonnyal ilyen rendszer már készül is valahol.

Átutalások 

A pénz legnagyobb áramlását a fejlett világból a fejlődő világba nem a társasági befektetések jelentik, nem is a külföldi segélyek, hanem az átutalások. Az emberek tömegesen hagyják el szülőföldjeiket és pénzt küldenek haza az otthon maradt családnak. Ez nagyjából 600 milliárd dollár évente és egyre növekszik.

Hassan fogtechnikus. Budapesten él. Minden hónapban bement a Western Union irodájába egy kis készpénzzel, hogy átutalja édesanyjának Egyiptomba. Ez 10% körüli összegbe került neki. A pénz 7-10 nap alatt ért oda. Az édesanyja soha nem tudta, hogy mikor érkezik. Ez öt órát vett igénybe hetente.

Hat hónappal ezelőtt rendelt magának egy Wirex kriptoalapú bankkártyát és letöltötte a telefonjára a Wirex alkalmazását. Ugyanezt tette az édesanyja. Ennek a kriptoalapú bankkártyának a használatával a magas banki költségeken faragni tudott.

Virtuális én: Az adat

A digitális korszak legértékesebb eszköze az adat. Az adat egy valóban új értékfajta, talán még nagyobb, mint a föld a mezőgazdaságnak, vagy a gyár az iparnak, vagy akár a pénz. Mi valamennyien létrehozunk adatokat. Mi teremtjük ezeket az értékeket és hátrahagyunk egy digitális morzsákból alkotott nyomvonalat az életünk során. Ezekből a morzsákból összeállítják a tükörképünket, a virtuális énünket. A virtuális én többet tudhat rólad, mint te magad, mert te nem emlékszel arra, hogy mit vettél egy éve, mit mondtál egy éve, vagy pontosan hol voltál egy éve. És ezt a virtuális énedet nem Te birtoklod – ezzel van a probléma.

Ma cégek dolgoznak azon, hogy létrehozzanak rólunk egy fekete-doboz identitást, a saját tulajdonú virtuális énünket. Ez a fekete doboz velünk mozogna, mindig ott lenne velünk és és csak azokhoz az információkhoz ad hozzáférést, amelyek egy adott dologhoz szükségesek. Sok tranzakció során az eladóknak egyáltalán nem kell tudniuk, hogy ki vagy. Csak az a fontos, hogy tudják, hogy megkapták az ellenértéket.

Szellemi tulajdon

Hatalmas azon szerzőknek a száma, akik nem kapják meg műveik tisztességes ellenértét a szellemi tulajdon rendszerének szétrombolása miatt. A rombolást az internet első korszaka végezte. Vegyük a zenét. A zenészeknek csak morzsák jutnak a tápláléklánc végén. Ha 25 éve zeneszerző voltál és írtál egy nagy slágert és eladtál egymillió lemezt, akkor kaphattál 45 000 dollár körüli jogdíjat. Ma, ha zeneszerző vagy és írsz egy nagy slágert, akkor lesz egymillió letöltésed, de rendezetlen a sláger jogi háttere.

Tegyük fel, hogy egy énekes, vagy zeneszerző felteszi a zenéjét a blokklánc-ökoszisztémára. Van is már ilyen, úgy hívják, hogy MusicCoin. A zenét okos szerződések veszik körül. A zene védi a szellemi tulajdonjogot. Meg szeretnéd hallgatni a számot? Pár centet befizetsz egy digitális számlára. A dal üzletté változik. A platformon reklámozza önmagát és minden befizetett összeg visszajut a művészhez. Ez nemcsak az énekesekre vonatkozik, hanem bármilyen tartalomszerzőre: művészekre, feltalálókra, tudományos felfedezőre, újságíróra. Rengetegen vannak akik nem kapják meg tisztességes fizetségüket, de a blokklánccal záporozni fog rájuk.

Megvédi a veszélyeztetett fajokat

A globális felmelegedés és az élőhelyük elvesztése miatt a Föld gerinces élőlényeinek száma több mint felére csökkent az elmúlt négy évtizedben. Ez az első tömeges kihalás a dinoszauruszok 65 millió évvel korábban történt eltűnése óta. A blokkchain technológia viszont egy remek eszközt kínál azok számára, akik szeretnék megmenteni a veszélyeztetett fajokat. Az ugandai NGO azért dolgozik blokklánc-szakértőkkel közösen, hogy egy új megoldás segítségével nyomon kövessék és rögzítsék ezeknek a fajoknak az egészségi állapotát, a földrajzi helyüket és vándorlásukat.

Megváltoztatja az olajpiacokat

Talán ironikus, hogy miközben sokan a kőolajipart okolják a biodiverzitás csökkenéséért a világon, a blokkláncot arra használják az olajcégek az Egyesült Arab Emirátusokban, hogy hatékonyabban működjenek. 2018 februárjában az S&P Global Patts (árucikk-információk globális szolgáltatója) bejelentette, hogy elindít egy blokkláncon alapuló olajkészlet jelentési rendszert az országban. Köszönhetően az adat-validációs lehetőségeknek, a blokklánc jelentős mértékben csökkenti az adat-felügyelet szükségességét, és kiküszöböli az emberi hibákat.

Elektronikus szavazás

A visszaélések miatt eddig nagyon kevés olyan ország volt, mely elektronikus szavazásra állt volna át. Pedig az elektronikus megoldás sokkal egyszerűbbé teszi a szavazásokat, és ezáltal növeli a demokratikus részvétel lehetőségét. Ugyanakkor eddig úgy tűnt, hogy az elektronikus szavazásnak nagyobbak a kockázatai, mint a belőle származó előny.

A blokklánc azonban megoldást kínálhat, ugyanis a benne lévő adatok megváltoztathatatlansága kizárja az olyan visszaéléseket, mint a kettős szavazás, a szavazatok megváltoztatása vagy azok törlése. A blokklánc révén ráadásul nincs szükség szavazatszámlálásra sem, és szinte azonnal megtörténhet az eredmények kihirdetése a szavazás lezárulása után.

Egészségügy

A legnagyobb hatással a blokklánc technológia talán az egészségügyre lehet. A szakértők szerint a betegek adatainak kezelésétől az ellátás nyomon követéséig sok mindenre használható. 2018 szeptemberében például az IBM blokklánc-részlege bejelentett egy olyan appra vonatkozó tervet, melynek révén egy privát blokklánc lehetővé teszi, hogy a felhasználók teljes körü ellenőrzést gyakoroljanak az egészségügyi adataik felett. Az alkalmazás lehetővé teszi emellett azt is, hogy ezeket az adatokat saját belátásuk szerint adják el a jövőben.

Játékipar

A játékon belüli vásárlások és mikrotranzakciók révén nagyon sok játékosnak jelentős készletei halmozódtak fel különböző “dolgokból”. Ezek birtoklásának persze vannak biztonsági következményei is. Hiszen mi történik, ha egy hacker ellopja ezeket. Vagy mi történik, ha az üzemeltető cég szerverei leállnak? Blokklánc használatával azonban a játékosok képesek lesznek nyíltan birtokolni a vagyonukat, valamint teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartani az állapotukat. A játékon belüli tárgyak más játékosok számára történő átadása is könnyebbé és biztonságosabbá válik.

Okosszerződések

Az okosszerződések lehetővé teszik cégek és egyének között a biztonságos, digitális kapcsolat kialakítását. Blokklánc használatával egy okosszerződés képes hitelessé tenni egy összetett jogi tranzakciót vagy egy biztosítási megállapodást. A blokklánc révén kevesebb közvetítőre lesz szükség, ráadásul a folyamatokat biztonságosabbá és olcsóbbá teszi.

Fellépés a hamisítás ellen

A műkincsek hamisítása azóta létezik, amióta a művészet. A blokklánc azonban a hamisítás elleni fellépésben is segíthet. Egy amerikai cég, a Verisart legalábbis így gondolja. A technológia használatával mind a művészek, mind a műkincsek tulajdonosai múzeumi szintű igazolást adhatnak online a saját otthonukból. Az alkalmazás már működik, igaz meghívásos alapon. Hamarosan azonban mindenki számára elérhető lehet.

Adózás

Ahogy a blockchain az egyének számára biztosítja a jobb átláthatóságot és az adataik kezelését, ugyanígy a kormányok is kihasználhatják ezeket a tulajdonságait. És ez az adók beszedésére is vonatkozik. Kínában például a hatóságok már a blokkláncot használják mind az adóztatásnál, mind az elektronikus számlák kiállításánál. A projektet 2017-ben indították, és az első blokklánc alapú számlát 2018 augusztusában létre is hozta a rendszer egy helyi étterem számára.

Élelmiszerbiztonság

Számtalan olyan esetre van példa, amikor egyetlen élelmiszergyártó üzem valamely hibás tétele miatt egy teljes iparág áll le. Ilyen volt a kergemarhakór Nagy-Britanniában a ‘90-es években, vagy a kínai csecsemő tejbotrány 2008-ban, illetve a 2006-os E.coli probléma az Egyesült Államokban.

A blokklánc technológia viszont segíthet ezen esetek számának csökkentésében egy olyan adatbázissal, mely az élelmiszerek származását tartalmazza az azokhoz kapcsolódó valamennyi fontos részlettel együtt. Az átláthatóság javítja az élelmiszerbiztonságot, csökkenti a költségeket és mérsékli a hulladék mennyiségét.

Számítógép-biztonság

Szinte nem telik el hét anélkül, hogy ne lenne szó valamilyen adatszivárgásról valamely nagy internetes cégnél, mely a felhasználók adatait kezeli. A hackerek mindig a cégek előtt járnak, ami egy folyamatos háborút jelent a két fél között. A blockchain azonban lezárhatja ezt a küzdelmet. A megoldásnak ugyanis három olyan lényeges tulajdonsága is van, mely hozzájárulhat a biztonság fokozásához: az egyik az adatok megváltoztathatatlansága, a másik a decentralizáció, míg a harmadik a kriptográfia.

Az amszterdami székhelyű Guardtime például olyan kulcsnélküli aláírási megoldást kínál, amely decentralizálja valamennyi kriptográfiai kulcsot, ezáltal pedig feltörhetetlenné teszi azt. A legtöbb cég ezzel szemben jelenleg még olyan rendszert használ, ahol a kulcsot egy központi szerv kezeli, ami nyilvánvalóan nagyobb veszélyt jelent annak megszerzését tekintve.

Ezek a példák megmutatják, hogy mennyi mindenre használható már most is a blokklánc a kriptopénzeken túl. Pedig ez még csak a kezdet. A kutatásokba dollármilliók ömlenek, és csak idő kérdése, hogy a blokklánc életünk valamennyi területén megjelenjen.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Bitcoin vs Apple Pay / AliPay és a Libra

Lívia

Miért nincs jövője a Bitcoinnak és a kriptoeszközöknek?

Roland

Ismerd meg a Liquid Network-öt!

Roland