11.1 C
Budapest, HU
2019-09-16
Kriptopénz

Megérkezett a Facebook kriptopénze, a Libra – mit kell tudni róla?

Várható olvasási idő: 6 perc

Míg a korábbi hírek 2020-as indulásról szóltak, 2019. június 18-án napvilágot látott a Facebook blokklánc alapú kriptopénze, a Libra. Márpedig, ha valamibe a Facebook belenyúl, akkor az – méreténél és felhasználószámánál fogva – van olyan fontos akár a kriptopiac, akár a pénzügyi szegmens szempontjából, hogy érdemes egy pillantást vetni rá.

A kriptopiaci hívők és a felhasználók persze szkeptikusan szemlélik a Facebook terveit, hiszen a közösségi oldal egy központosított rendszerrel hódított magának piacot, ami nem igazán fér össze a blokklánc és a kriptopénzek szellemiségével. A Facebook ugyanis felszippantja a felhasználók minden adatát, majd ezeket arra használja, hogy pontos célzást biztosítson a hirdetőknek. Ez a modell pontosan az ellentéte annak, amit a blokklánc technológia és a kriptopénzek képviselnek. A kérdés itt az, hogy a felhasználók miként fognak reagálni, hogyan fogadják a Facebook újdonságát.

Felpörögtek az események

A Facebook vezetője, Mark Zuckerberg mindenesetre láthatóan belevetette magát a munkába: az elmúlt hónapokban sokat emlegette a blokklánc technológiát, valamint annak adatvédelem-erősítő szerepét, és próbálta eloszlatni a központosítással kapcsolatos aggodalmakat. Sőt még arról is beszélt, hogy a felhasználók akár blokklánc-alapú belépést is használhatnának a jelenlegi, központosított “Facebook-login” szolgáltatás helyett, mellyel szerte a weben találkozhatsz.

Ráadásul ebben az időszakban számos pénzügyi szervezettel is egyeztetett az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is, hogy elmagyarázza mire készül a rendszerével, és az is kiderüljön, hogy mit engednek számára a hatóságok, hiszen a Facebook egy közösségi oldal, nem pedig egy bank.

Úgyhogy ennek is köszönhető, hogy számtalan információ látott napvilágot a Facebook kripto-terveivel kapcsolatban, mi is foglalkoztunk egy cikk erejéig a témával. Ezek alapján pedig kirajzolódott, hogy a közösségi óriás egy olyan kriptopénz-rendszert akar felépíteni, mely nem csak a Facebook-alkalmazásokon belül teszi lehetővé a fizetést, hanem azon kívül is.

Laura McCracken, a Facebook pénzügyi szolgálatatásainak észak-európai vezetője június elején úgy nyilatkozott a WirtschaftsWoche című német üzleti lapnak, hogy június 18-án lerántják a leplet a Facebook-kriptopénzről, azaz közzéteszik a róla készült white papert. Ez meg is történt, így kiderült még egy-két dolog a Libráról.

A Libra

Mint azt már korábbi bejegyzésünkben is említettük, a Facebook Project Libra kódnevű fejlesztése foglalja magába a kriptopénzes törekvéseiket, mely egy “Libra” nevű kriptopénzben realizálódik a felhasználók számára. A Librát a kriptopénzek koordinátarendszerébe helyezve, egy úgynevezett stablecoinról beszélhetünk. Vagyis egy olyan fizetőeszközről, melynek árfolyama sokkal stabilabb, mint az egyébként rendkívül volatilis kriptopénzeké, többek között a Bitcoiné. Ez a traderek számára ugyan nagy előny, a használatot és az elterjedést tekintve viszont óriási probléma.

A Facebook tehát érthető módon elkerülné a nagy árfolyamkilengéseket, hiszen elsősorban az a célja, hogy a felhasználói problémák nélkül használhassák a digitális pénzét, ne pedig kereskedjenek vele. Annál is inkább, mert ezzel a pénzzel azért alapvetően a fejlődő országokat célozza, ahol kevésbé stabilak a devizaárfolyamok, vagyis Zuckerbergnek igazából egy “határok nélkül” használható, stabil kriptopénzre van szüksége. Annál is inkább, mert miközben a Libra alapvetően a WhatsAppban, a Messengerben és az Instagramon kerülne használatra, a tervek szerint az emberek akár ATM-ekből is felvehetnék.

Márpedig a kriptopénzek elterjedését nagymértékben az akadályozza, hogy árfolyammozgásuk gyakorlatilag használhatatlanná teszi őket a fizetőeszközként való működésre. Ennek részleteiről a kriptopénzekről szóló bejegyzésünkben már írtunk, így itt nem részletezzük. A lényeg, hogy ha pénzként akarnak használni egy digitális fizetőeszközt, akkor annak árfolyamát viszonylag szűk határok közé kell szorítani.

Egy stablecoin

Erre nyújtanak megoldást a stablecoinok, melyeket valamilyen stabil, értékálló eszközhöz, leggyakrabban egy úgynevezett fait pénzhez, például a dollárhoz kötnek 1:1 arányban, olyan formában, hogy a kibocsátott kriptopénznek megfelelő mennyiségű fiat pénzt egy bankban parkoltatják.

A Libra azonban nem egyetlen fiat pénzhez lenne kötve, hanem egy “kosarat” alakítanának ki fiat pénzekből és egyéb pénzügyi eszközökből, és ehhez kapcsolnák az árfolyamát a lehető legnagyobb stabilitás érdekében.

A Libra nem az első stablecoin lesz, nem a Facebook találmányáról van szó, hiszen már több mint 100 milliónyi dollár értéket kitevő stablecoin létezik. Elterjedésük és népszerűségük növekedése azonban az utóbbi évekre tehető, pont a kriptopénzekkel kapcsolatos volatilitási problémák miatt. Ugyanakkor, ha ezt összehasonlítjuk a Facebook több milliárd felhasználójában rejlő potenciállal, akkor igencsak eltörpülnek mellette.

A blokklánc lényege veszik el?

Abban is eltér azonban a Bitcointól a Libra, hogy míg annak forradalmi jellegét az jelentette, hogy egy nyitott és engedélymentes blokkláncra építve lehetővé teszi bármely két fél között digitális érték továbbítását mindenféle közvetítő közbeiktatása nélkül, addig a Libra nem egy engedélymentes blokkláncot használ. Ez azt jelenti, hogy lesznek bizonyos korlátozások a használatba vételnél. A különböző blokklánctípusokról itt írtunk bővebben, ebből kiderül, hogy melyik megoldás, mit jelent.

A Libra tehát sokkal inkább hasonlít azokhoz a kriptokezdeményezésekhez, melyek belső ügyfélhasználatra, saját stablecoint hoznak létre blokkláncra építve: nemrég a J.P. Morgan JPM Coinját kapta fel a média, mely lényegében azonos módon működik, mint a Libra. Ez se nyerte el egyébként a kripto-hívők tetszését.

Vagyis hiába beszélünk a Libra esetében is kriptopénzről, elég kevés hasonlóságot fog mutatni a legnagyobb kriptopénzekkel, így például a Bitcoinnal, Etherrel, XRP-vel, stb., melyek nevével nap mint nap találkozunk. És persze a hívők nem is fogják igazi kriptopénznek tekinteni, hiszen nem egy nyitott és engedélymentes blokkláncra épít, így pedig épp a blokklánc lényege veszik el.

Ugyanakkor az is fontos, hogy a Libra egyrészt nyílt forrású (open source) blokklánc, ami lehetővé teszi, hogy azon a programozók fejlesszenek. A korábbi adatvédelmi kritikákra reagálva a Facebook úgy döntött, hogy közvetlen irányítást nem gyakorol a Libra felett, hanem létrehoz egy szervezetet, melynek tagjai üzemeltetik majd a csomópontokat (ami visszaigazolja és rögzíti a tranzakciókat). Ilyen formán tehát decentralizált, mivel a Libra Szövetség (Libra Association) irányítja. Ugyanakkor persze azt is megjegyzi a whitepaper, hogy 2019-ben a Facebook várhatóan fenntartja a vezető szerepet a projektben.

Mi az a Libra Szövetség

A Libra Szövetség egy független, non-profit tagságú szervezet, melynek székhelye Genovában, Svájcban található. Földrajzilag eltérő székhelyű, különféle cégekről és non-profit szervezetekről, valamint intézményekről van szó. Az alapító tagok listája ennél talán többet mond:

  • Mastercard, Paypal, PayU, Stripe, Visa
  • Booking Holdings, eBay, Facebook/Calibra, Farfetch, Lyft, MercadoPago, Spotify AB, Uber Technologies, Inc.
  • Telekommunikációs cégek, mint az Iliad vagy a Vodafone
  • Blokklánc cégek: Anchorage, Bison Trails, Coinbase, Inc., Xapo Holdings Limited
  • Kockázati tőkések: Andreessen Horowitz, Breakthrough Initiatives, Ribbit Capital, Thrive Capital, Union Square Ventures
  • Non-profit szervezetek: Creative Destruction Lab, Kiva, Mercy Corps, Women’s World Banking

A hírek egyébként arról szólnak, hogy minden partner 10 millió dollárt fektet be, melyért cserébe egy saját csomópontja lehet a rendszerben.

Libra Association

Mi az a Calibra?

A Calibra a Librához kapcsolódó kriptotárca. A Calibra a Facebookhoz tartozik, de azt ígérik, hogy tőle függetlenül működik majd. Teljesen önálló appként érhető el, és közvetlenül integrálható a WhatsAppba és a Messenger Appba. Elsődlegesen arra szolgált, hogy közvetlen peer to peer módon pénzeket küldhessen egyik személy a másiknak, valamint a mindennapos tranzakciók fizethetők legyenek vele. Ennek díja is lesz, mértékét azonban egyelőre nem tudni.

A Gemini

Amit még érdemes megemlíteni a Libra indulása kapcsán, hogy az ismét összehozta Zuckerberget a Winklevoss-ikrekkel, akiket A közösségi háló című filmből ismerhettünk meg, és akikről azóta úgy tartják, hogy a Facebook valódi létrehozói. A fivérek működtetik ugyanis a Gemini névre hallgató tőzsdét, melynek révén igen jól kiismerik magukat a pénzügyi szabályozások között.

A Gemini számára persze óriási dolog bevinni a platformra a Librát, annak méreténél fogva, így a tulajdonosok nyilván félretették korábbi sérelmeiket. Annál is inkább, mert a Gemininek nem igazán sikerül labdába rúgnia a nagy kriptotőzsdék között, és saját stablecoinja, a Gemini Dollar sem tündököl.

Hol van ebben az üzlet?

Az üzleti siker egyébként kérdéses a Facebook szempontjából is, hiszen nem minden válik arannyá, amihez Zuckerberg hozzányúl. A Barclays elemzője persze kiszámolta, hogy a Facebook kripto-erőfeszítései 3-19 milliárd dollár bevételt hozhatnak a cég számára 2021-ben. Ez nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a Facebook éves bevétele 40 milliárd dollár volt 2017-ben.

A kripto-kísérlet azonban nem biztos, hogy ilyen jól fog sikerülni. Hiszen arra még nincs határozott válasz, hogy miként fog profitot realizálni belőle. A kereskedők számára persze vonzó lehet, hogy a Libra elfogadásával kiiktathatják azokat a díjakat, melyeket jelenleg a Visának és a Mastercardnak fizetnek ki.

Ahhoz viszont, hogy erre sor kerüljön, eleinte támogatnia kellene a rendszert a Facebooknak, ami veszteséget jelent számára. Ennek ellentételezésére pedig valami minimális díjat kell szednie a tranzakciók után. Mint említettük, a Facebook 10 millió dollárt kért azoktól a cégektől, melyek a hálózatot működtető csomópontot akarnak üzemeltetni, ugyanakkor a kezelők képviseltethetik magukat a független alapítványban, a Libra Szövetségben.

Az oroszok is léptek

Amit ezzel kapcsolatban még érdemes megemlíteni, hogy az orosz közösségi média, a VKontake, vagyis az “orosz Facebook” is éppen azon dolgozik, hogy létrehozza a saját kriptopénzét. Már azt is jelezte, hogy lehetővé teszi a felhasználók számára a VK Coin nevű virtuális pénz gyűjtését, annak utalását más személyek számára, valamint termékek vásárlását a pénzen. Az applikáció már el is érhető.

VK Pay alkalmazás

Április elsején ráadásul, a bolondok napjára időzítve a VK már élesítette is bányászati alkalmazását, a VK Coint. De hogy az egész mennyire komoly, azt nem lehet megmondani az indulás időpontja miatt. Az appal egyébként annyit lehet tenni, hogy VK Coinok gyűjthetők vele. Vagyis bányászat a megszokott értelemben nem zajlik – illetve a VK esetében ez jelentheti magát a bányászatot -, csak mindig növeli az egyenleget 0,001 VK Coinnal, ha lenyomod a megfelelő gombot.

A témához kapcsolódó bejegyzések

Mitől megy lefele ennyire a kriptopiac?

Roland

Mi az a Bitcoin? Hogyan működik? És mire használhatod?

Németh Krisztián

Hol lesz a bitcoin 20 év múlva?

Lívia