7.4 C
Budapest, HU
2019-03-27
Blog Blokklánc Fintech Kriptopénz

Feltörekvő trendek a blokklánc technológiában

Várható olvasási idő: 7 perc

Az már nem kétséges, hogy egyre növekvő érdeklődés övezi a blokklánc technológiát és napi 24 órában dolgozik egyre több ember azon, hogy ezt a technológiát alkalmazza különböző szakterületeken. Nézzük át, hogyan alakul a piac és melyek az új trendek. Mivel rengeteg részterület van, így cikkünket folyamatosan bővíteni fogjuk.

A blokklánc technológia megállíthatatlan ereje lassan, de lépésről lépésre szerves része lesz a modern pénzügyi rendszerek infrastruktúrájának: a digitális pénzügyektől kezdve a kereskedelmi finanszírozáson keresztül a token alapú gazdaságig. 

Decentralizált váltók

A kriptopénzek piacán a központosított (centralizált) váltók – olyanok mint a Binance, vagy a Coinbase – vannak többségben. Ezeket a váltókat profitorientált cégek üzemeltetik. Cserébe azért, hogy összehozzák a vevőket és az eladókat, díjat számolnak fel szolgáltatásaikért. Jelenleg a kereskedés és a tranzakciók túlnyomó többsége ezeken a központosított váltókon keresztül bonyolodik, amelyek kezdetektől fogva uralják a kriptopénz váltás világát. Az Ethereum atyja Vitalik Buterin a közelmúltban élesen bírálta a központosított tőzsdéket. Azt mondta, legszívesebben a pokol tüzére kívánná őket.

A kriptopénzekkel való kereskedés új szintre emelésén már több új cég is dolgozik. A decentralizált váltók olyan környezetet kínálnak felhasználóiknak, ahol harmadik fél nélkül – azaz közvetítő szereplő nélkül – tudnak pénzt váltani, kereskedni.

Egy decentralizált váltónál nincsen központi szerver és olyan hatóság sincs, amely irányítási vagy felügyeleti joggal rendelkezik a felhasználók tranzakciói, vagy pénzalapjai kapcsán. A decentralizált tőzsdék további előnye, hogy névtelenek, soha nincs leállás és meghekkelni sem lehet, mivel nincs központi adatbázis. Kezdőknek azonban kemény dió lehet, mivel nem rendelkeznek ugyanazon kényelmi funkciókkal, mint a centralizált váltók. Ha valaki elveszti a privát kulcsát, vagy elfelejti jelszavát, egy decentralizált környezetben nincsen központi felügyelet amely képes lenne visszaállítani a kulcsot, vagy jelszóemlékeztetőt küldene.

A centralizált tőzsdék jelenleg még sokkal gyorsabbak és egyszerűbbek ezeknél. A sebesség és kényelem oltárán feláldozzuk a biztonságot, a jövő azonban a decentralizált szolgáltatásoké.

A decentralizált tőzsdék egyik kiemelkedő kezdeményezése az Ox. Az Ox protokoll készen kínálja a technológiát az újabb és hatékonyabb, Ethereum blokkláncra épülő decentralizált váltók és más pénzügyi szolgáltatások fejlesztői számára, hogy ne nekik kelljen feltalálni a spanyolviaszt. A protokoll lehetővé teszi, hogy a kereskedési megbízások tőzsdék között is történhessenek és a blokkláncra csak teljesülés után kerüljenek, időt és pénzt is megtakarítva ezzel.

A decentralizált váltók a Proof-of-Stake modellre építenek a Proof-of-Work modell helyett, ami azt jelenti, hogy működésüknek hajtómotorjai nem a bányászok, hanem a hálózaton végbemenő tevékenységek, mint például utalás, vagy valuta feltöltés.

Konzorcium

Elméletileg a konzorciumok összehozzák a versenytársakat annak érdekében, hogy együttműködjenek, nehogy lemaradjanak a versenyben. Az elosztott főkönyvi technológia (distrubuted ledger technology DLT) kapcsán is összeálltak nagy technológiai és pénzügyi nagyágyúk annak érdekében, hogy időben beszálljanak a blokklánc-bizniszbe.

Azt emelik ki a blokklánc előnyeként, hogy az elosztott főkönyvi rendszer révén gyakorlatilag hamisíthatatlan módon lehet úgy létrehozni tranzakciókat (vagy megállapodásokat, azaz ún. okos szerződéseket) olyan módon, hogy a felek anonimitása mellett teljes átláthatóságot biztosít.

Az elosztott főkönyvi technológiára építő konzorciumok – például az R3, a IBM Hyperledger és az Enterprise Ethereum Alliance – már jó ideje kisérleteznek széles körben adaptálható rendszerek fejlesztésével. Néhány kivételtől eltekintve, eddig kevésbé hatékonyan. Eddig úgy tűnik csak pénzkidobás az R3 konzorcium létrehozása, közel két év alatt nem sikerült ugyanis felmutatni, szinte semmi fontosat a Corda projekt vezetőinek.

Ennek jó oka van. A versenytársak közötti együttműködés nagy kihívásokkal jár. Mindenki egy picit a saját malmára hajtaná a vizet, ezért a fogjunk össze, húzzunk szét elve érvényesül. A fókuszáltabb és célzottabb szolgáltatásokat nyújtó cégek eredményesebbnek bizonyulnak. Az olyan konzorciumok például, ahol tech cég fogott össze kereskedőkkel. Ilyen az IBM Hyperledger Fabric alapokon álló új, felhős blockchain szolgáltatása az IBM Blockchain. A termékkel a cég tetszőleges vállalati információk előtt csapná fel a Bitcoin által ismertté tett digitális főkönyvet.

A projektnek hála, a fejlesztők jól átlátható, hosszú távon bevethető és nem utolsó sorban könnyen átlátható blockchain rendszereket hozhatnak létre, megágyazva ezzel a technológia széles körű elterjedésének. Az IBM a fejlesztés során olyan nagy kereskedőkkel dolgozott együtt mint a Walmart, Kroger és a Nestlé.

A Hyperledger elsősorban az ellátási láncban használható. A jelenlegi vonalkód és RFID alapú termékkövető megoldásokat helyezi új alapokra a DLT technológia, mely elsősorban az autóipar, gépgyártás, az élelmiszer ellátási lánc és a szállítmányozás területén hoz alapvető változásokat és egyben gyors megtérülést.

A mai ellátási lánc rendkívül komplex, terméktől függően több száz állomást, földrajzi helyszínt, vállalkozást és egyént magába foglalhat, de a transzparencia hiánya, a bürokrácia, a rengeteg papírmunka a gyors technológiai fejlődés ellenére is jellemzi az ellátási láncokat. Jó hír, hogy a blockklánc mára a logisztika szinte minden területén felütötte fejét, ennek köszönhetően az okosszerződések, az IoT (Internet of Things) és a digitalizáció már ebben az iparágban sem ismeretlen fogalmak többé.

Stablecoin (A bankok kriptoja)

Vajon a nagyobb stabilitás segítheti a kriptopénzek tömeges adaptációját?

Sokat hangoztatott probléma a bitcoin volatilitása. 2018 elején a bitcoin 30 napos volatilitása a napi hozamok szórása alapján 7,5%-os volt. Ezzel szemben az aranyé átlagosan 1,2%, a legfontosabb fiat devizáké (USD, EUR, stb) átlagosan 0,25-0,75%. Nem kérdés tehát, hogy a bitcoin-nak ahhoz, hogy a hétköznapi életben is megállja a helyét, jóval stabilabbá kell válnia.

A stablecoin-ok remélik megoldani a bitcoin volatilitás problémáját. Közel 60 stablecoin projectet több mint 350 millió dollárból finanszíroznak. Ezek a projectek 3 kategóriába sorolhatók:

1) fiat pénz, vagy árucikk fedezetű, vagy eszközalapú: ezek mögött a stablecoin-ok mögött fiat, vagy árufedezet van. A dollár például: 1 coin = 1 dollár. A decentralizáció forradalmának közepén a legnépszerűbb “stabil pénz” a fedezetét bankban tartja.

2) kripto vagyontárgy fedezetű: a Dai egy kripto-vagyontárgy fedezetű stablecoin. A Dai dollár helyett Ethereumot (ethert) tart letétben. Decentralizált, autonóm, stabil kriptopénz ERC20 token formájában, ez a Dai. Valóban decentralizált, transzparens működése mellett az is nagy előny vele kapcsolatban, hogy a rendszer nem kötelezően a fiat pénzhez kapcsolt. A vásárolt Dai valójában “tőkeáttétként” is felfogható. Felhasználható például egy újabb adag Ethereum vásárlására, mely egy emelkedés után már természetesen jóval több Dai-ra váltható be, mint korábban. Visszaváltáskor az eredeti ETH mennyiség felszabadulása mellett a profit Dai is rendelkezésünkre áll.

3) algoritmikus stablecoin (nem fedezett): Szabályozó algoritmusok dolgoznak azon, hogy egyensúlyba hozzák a keresletet és kínálatot, hogy fenntartsák a coin dollár ellenértékű árfolyamát.

Ha a stablecoin-okat egy szélesebb réteg elfogadja, akkor be tudnák teljesíteni a bitcoin eredeti vízióját. A kripto stabilitásába vetett bizalom lehetővé tenné, hogy valódi csereeszköz legyen, azéltal pedig egy “nyílt pénzügyi rendszer”. A stablecoin-ról és típusairól írtunk már részletesen.

DApp-ok

A DApp-ok decentralizált alkalmazások. (kissé magyarosan dapplikációk) És hogy pontosan mire valók? Képzeld el, hogy a számítógéped kihasználatlan kapacitását bárki igénybe veheti a világ bármely pontjáról, legyen cég, vagy magánszemély. Képzeld el, hogy amikor nem használod az autód, akkor más utasokat szállít. Mondjuk amikor színházban, vagy a munkahelyeden vagy. Képzeld el, hogy valaki fizet Neked azért, mert a böngésződön keresztül beengeded a reklámokat.

Ezek a sokféle előnnyel rendelkező decentralizált alkalmazások a technológia területeinek teljes megreformálásával fogják magukat a térképre helyezni. Képzelj el egy olyan világot, ahol nem unatkozik egyetlen gép, eszköz, autó sem és nincs kihasználatlan kapacitás – és már egyáltalán nem vagyunk messze ettől.

A korai Internet, a web 1.0 nyílt protokollokra épült (TCP/IP, POP, SMTP, HTTP), így gyorsan elterjedt. Volt azonban egy komoly hiányossága, nevezetesen az, hogy nem volt nyílt szabvány a felhasználók személyazonosságának hitelesítésére. Ez a hiba tette lehetővé a kétezres évektől a ma is létező Internet – web 2.0 – kialakulását. Ezt a web 2.0-át viszont mindössze egy tucat multinacionális gigacég uralja – az Amazon, Facebook, Google, Twitter – , amelyeknél indokolatlan hatalom összpontosul. Zárt szoftvereket használnak, központosított adatbázist építettek ki, az abban tárolt információk és adatok hozzáféréséről és felhasználásáról kizárólag ők döntenek.

Online személyazonosságunk igazolására például a Facebook vált tényleges protokollá – azonban ellentétben az előbb említett nyílt protokollokkal, ezt egyetlen magáncég tartja a kezében és már tudjuk milyen megbízható módon kezeli az adatainkat. A biztonságos adatkezelést, kommunikációt és tartalomátvitelt lehetővé tevő Internet – hívjuk “web 3.0-nak” – felé tett első lépés a blokklánc, a bitcoin és az ethereum megjelenése volt.

Totális átalakulás van a szoftverpiacon, teljesen más szoftvermodellek lépnek a jelenleg használt szoftverek helyére. A jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a decentralizált alkalmazások, a DApp-ok. Az első kriptopénz, a bitcoin megjelenésével átértékelődött az értékőrzés és vagyonfelhalmozás definíciója. Ha úgy tetszik, a bitcoin volt az első DApp. Ezután jelent meg az Ethereum, amely szeret úgy tekinteni önmagára, mint egy új generációs Internetre (“web 3.0”), ami messze túlmutat a virtuális pénzeken és a blokkláncon.

A Bitcoin és az Ethereum egyaránt valamilyen konkrét, valós életbeli probléma megoldására készített DApp-nak tekinthető, viszont az Ethereum tervei ezen jóval túlmutatnak. Az Ethereum white paper-jében olvasható, hogy az Ethereum célja DApp-ok, azaz decentralizált alkalmazások készítésére használható alternatív protokoll biztosítása. A hangsúly pedig a fejlesztési időn, a biztonságon és a skálázhatóságon van. Ezek alapján úgy tekinthetünk az Ethereumra, mint a DApp-ok anyukájára. Van saját programozási nyelve is, amit úgy hívnak Solidity.

Erre az új Internetre “web 3.0-ként” úgy hivatkoznak, mint a ma létező (web 2.0) rendszer következő generációjára. Ebben az új rendszerben az Ethereum hálózaton futó okos szerződések töltik majd be a backend szerepét, míg a frontend-et a DAapp-ok jelentik. A DApp-ok tehát pontosan olyan weboldalak, mint az összes többi, csak ezek egy központi szerver helyett az Ethereum hálózatán futnak.

A “web 3.0” egy sor olyan dolog újratervezése, amely már létezett az 1990-es évek elején is. A felhasználók és az internet közötti interaktivitást tekintve azonban teljesen új dolog jön létre. Azokat az információkat, amelyeket publikusnak gondolunk, közzétehetjük, így azok nyilvánosak lesznek, azokat az adatokat, amelyek jóváhagyást és teljes egyetértést követelnek, speciális konszenzusos technikával hajtjuk végre. Míg a teljesen privátnak vagy titkosnak szánt adatokat úgy is kezeljük és nem fedjük fel. A teljes kommunikáció elektronikusan titkosított csatornákon történik, lekövethetetlen végpontokkal (ellentétben a jelenlegi IP-címekkel), miközben a blokklánc biztonságosan tárolja és teszi közzé adatainkat.

Az “web 3.0” olyan új protokollokat futtat a hálózaton, amelyek decentralizálják a meglevő struktúrát, így az előbbi kizárólagosság megszűnik. A bitcoin és ethereum saját maguk protokolljai, de ezeken belül új, kiegészítő protokollok jönnek létre az adatbázisokhoz adattárolásra (Storj, IPFS), a fizetési rendszerekhez (Lighting és Raiden Network, Interledger), vagy adatkezeléshez (SIA). Ezek a protokollok a jelenlegi multinacionális cégek alkalmazásai által központosítottan tárolt információkat (dokumentumok, képek, videók, személyes adatok) decentralizált, elosztott adatbázisú protokollokba irányítják át.

Már jópár Ethereumon-ra épülő DApp project-et ismerünk, amelyek a saját szakterületükön igyekeznek felhasználni a blokkláncot. A Cryptokitties óta egyre komolyabb játékok is épülnek a platformra. A Brave böngésző és kriptopénze a BAT token egy olyan project, amely blokkolja a reklámokat. De ha nagyvonalúan úgy döntünk, hogy beengedünk reklámokat az életünkbe, akkor azt tokenekkel jutalmazza. A Civic platformja teljes blokklánc alapú személyazonosságot biztosít mobileszközön tárolva. Adatainkat QR-kód segítségével megoszthatjuk.

DAPP Toplista annak, aki szeretné látni a kinálatot:

DappRadar

A blokklánc tehát jóval több, mint technikai megoldás kriptovalutákra. Nemcsak a vagyont, de a hatalmat is hamarosan újrapozicionálja a piacokon és megváltoztathatja az állam és polgárainak jelenleg fennálló egymáshoz való viszonyát is. És ez a kripto világ igazi ereje.

Végszó
Innen folytatjuk. Nem vagyunk sem pénzügyi, sem befektetési tanácsadók! Csak a tapasztalatainkat osztjuk meg az oldalon, bármi, amit teszel a cikk hatására, az a Te döntésed és a saját felelősséged!

Ha tetszett az alábbi post, csatlakozz Te is a Virtualis.cash Instagram közösségéhez, Telegram csoportunkhoz, vagy Facebook oldalához ahol folyamatosan megújult tartalmakkal, naprakész információkkal várunk Benneteket.

A témához kapcsolódó bejegyzések

Fizetés az Interneten. Mi az a Lightning Network?

Roland

Mi is az a Social Engineering és miért fontos?

Roland

Wirex – bankkártya kripto alapon

Roland