GYIK

Roland

Üdv a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) oldalunkon!

Tudjuk, hogy nagyon sok olyan új szó van a kriptovilágban, amely számodra is ismeretlen lehet. Megpróbáljuk ezen az oldalon összegyűjteni az összes fontos és mindennap használt szavakat, amelyekről írunk, vagy amelyekkel találkozhatsz. Ha kérdésed van, tedd fel a GYIK alatt található űrlap segítségével!

Köszönjük és bízunk benne, hogy segítségedre lehetünk!

GYIK kérdések és válaszok (kattints a témára a válaszért!)

Kategóriák: Tudnivaló

Az affiliate (ejts: affiliét) link egy olyan webcím, amely egyfajta bevétel megosztási lehetőséget ad annak, aki a linket megadja és annak is, aki a linket használja. A linkre érkező felhasználó a link miatt bizonyos kedvezményekben részesülhet, illetve aki a linket adja, cserébe jutalékot, vagy egyéb más juttatást kaphat.

A nyereség alapvetően kölcsönös, mert mindkét fél jól jár, a link gazdája pedig egy újabb felhasználóval gazdagodhat, így végső soron Ő is jól jár.

Röviden ez egy kölcsönös nyereség lehetőség mindhárom fél számára.

Kategóriák: Bitcoin, Blockchain

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.

A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.[2]

A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordózókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.

Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.

Gazdaság

Forgalomban lévő bitcoin mennyiség a jövőben (10 percenként kibocsátással)

A bitcoint számos, erre specializálódott devizatőzsde-weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél online és „offline” kereskedők/szolgáltatók egyaránt elfogadják, számuk jelentősen nő. Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél.

Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.

Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, amely az árfolyamstabilitás vagy egyéb érdekek szerint intervenciót vagy egyéb akciót hajtana végre. 2013 novemberéig valamivel több mint 12 millió bitcoin jött létre, ezt a számot a hálózat algoritmikusan határozza meg, ahogy azt Nakamoto cikkében leírta. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, 2013-ra a teljes mennyiség fele, 2017-re háromnegyede állt rendelkezésre. A határ közeledtével a bitcoinok értéke növekedett, deflációhoz vezetve, mivel a pénzre a kereslet tovább nőtt. Ugyanakkor a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.

A bővülés csökkenő üteme ösztönzi a korai elfogadókat, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinokhoz, így segítve a rendszer sikerre vitelét. A korai elfogadóknak ez a kedvezményezése számos kritikát eredményezett, gyakran piramisjátékhoz hasonlítva a rendszert, ám a támogatók szerint ez az ösztönző szükséges ahhoz, hogy a hálózat és az infrastruktúra beinduljon, egy arányosabb részesedés nem ellensúlyozná megfelelően azt a kockázatot, amit egy új, nem tesztelt fizetési rendszer használata jelent.

Anonimitás és decentralizáltság
Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a Bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Ha például Alíz küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek.

A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoincímével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.

A hálózatot alkotó csomópontok között nincs kiemelt szerepű, a jelenlegi megvalósítás szerint mindegyikük a teljes adatbázist tárolja, így a rendszer bármekkora számú csomópont kiesése esetén is tovább működik.

Az anonimitást és a központi kontroll hiányát előnyösnek találhatják az illegális üzletet folytatók is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika szerint működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását, és emiatt az egész fizetési rendszert illegálisnak kell tekinteni.[6] A törvényességi aggályokra egy Bitcoint használó drogkereskedő weblap irányította rá a figyelmet.

Technológia

A blokkokból alkotott fő lánc (fekete) adja a leghosszabb sorozatot a kiinduló (zöld) blokktól. Az elárvult blokkok (lila) a láncon kívül vannak
A Bitcoin protokoll Satoshi Nakamoto cikkében leírt és általa közzétett kliensben megvalósított elveket követi.

A nyilvános kulcsú digitális aláírás segítségével lehetőség van ellenőrizni, hogy egy adott cím tulajdonosa valóban hozzájárult-e a címhez tartozó egyenleg terhére történő fizetéshez. Az egyenleg ellenőrzése az adott címre korábban beérkező, hasonlóképpen aláírt tranzakciók lekérdezésével oldható meg. A hálózatban részt vevő felhasználók mindegyikének van legalább egy pénztárcája, amelyben helyben generált nyilvános-privát kulcspárok találhatóak. Tranzakció aláírásához a kliensprogram a privát kulcsot használja. Fizetés fogadásához a nyilvános kulcs egy olvasható formáját kell a másik félnek megadni. Ez az olvasható forma 26-35 alfanumerikus karakterből áll, és vagy egyessel (P2PKH – Pay-to-Pubkeyhash esetén) vagy hármassal (P2SH – Pay-to-Scripthash esetén) kezdődik, mint például 15VzdkAvVpZsVAhw84esj14GVXbzUm9VTk vagy a 3J98t1WpEZ73CNmQviecrnyiWrnqRhWNLy.

Az alapvető probléma a fentiek biztosítása mellett annak megakadályozása, hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször elköltse. Ennek megakadályozására az adatbázis 10 percenként bővül egy-egy blokkal, ahol az új blokkot egy véletlenszerűen választott csomópont állítja össze önállóan úgy, hogy abban ne legyen túlköltés. Az adatbázisba így bekerült blokkban szereplő tranzakciókat a többi csomópont megtörténtnek fogadja el.

Mivel a következő blokkot előállító résztvevő kiválasztása véletlenszerűen történik, előfordulhat, hogy több blokk jön létre, egyes csomópontok pedig a későbbi blokkok létrehozásához nem ugyanazokat az előzményeket használják. A hálózat tagjai az általuk elérhető blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő.

Annak érdekében, hogy ezt kihasználva ne lehessen egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté tenni, az új blokkok adatbázishoz adását a protokoll szándékosan nehézzé teszi. A csomópontoknak egy új blokk közzétételekor bizonyítaniuk kell, hogy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai feladatot oldottak meg, ennek megkövetelt mértéke pedig folyamatosan úgy van szabályozva, hogy a hálózaton körülbelül 10 percenként egy csomópont legyen képes ezt teljesíteni. Ennek eredményeként a hálózaton a többségi döntést a mögöttes számítási kapacitás határozza meg. A hálózat feletti ellenőrzés átvételéhez legalább akkora számítási teljesítményre van szükség, ami a hálózat több mint felét adja.

A szükséges számítási teljesítmény felajánlásának ösztönzésére minden egyes közzétett blokk után a közzétevő csomópont részesül az újonnan létrejött pénzből, amelyet a saját címére írhat (ez a pénz a „semmiből” keletkezik). Eredetileg minden blokkért 25 Bitcoin járt, de 2016. július 9-e óta már csak 12,5 Bitcoin. A jutalom a későbbiekben is csökkenni fog, a protokoll által meghatározott ütemben, azaz minden 210 000. blokk után. Az így kiosztott bitcoinok begyűjtésére irányuló erőfeszítések eredményeként a hivatalos klienstől független célprogramok jöttek létre. Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba. A bitcoin bányász programot futtató gépeket, illetve célhardvereket, illetve az ilyen bányászokat összegyűjtendő ún. „poolok” jöttek létre, amelyek kizárólagos célja a minél nagyobb számítási kapacitás hálózatba kapcsolása és így ennek a jutalomnak az elnyerése. Eleinte a kapacitás nagy részét videókártyák általános célú processzorán futó célprogramok adták, manapság azonban ezek helyét szinte kizárólagosan célhardverek (ASIC – Application Specific Integrated Circuit) vették át. Jelenleg egy-egy ilyen célhardver kapacitása több tíz terahash/másodperc (TH/s).

Annak érdekében, hogy a 21 milliós határhoz közeledve is fenntartható legyen az ösztönzés, lehetőség van a tranzakciókhoz jutalék beállítására. Az egyes blokkokban szereplő tranzakciókhoz tartozó jutalékokat az adott blokkot közzétevő csomópont (node) saját címére írhatja, így ösztönözve a blokkok létrehozását. Ez azonban nem kötelező, de manapság a jutalék nélküli tranzakciók gyakorlatilag nem kerülnek bele egy blokkba sem, tehát nem hajtódnak végre. A tranzakciószám növekedésével és így a blokk „kibányászásához” történő számítási kapacitás növekedésével a jutalék összege is folyamatosan nő (2017 Q3-ban már túllépte az 5 USD-t).

Ahhoz hogy minden címhez tartozó egyenleg ellenőrizhető legyen, a korábbi tranzakciók mindegyikét tárolni kell, így az adatbázis mérete folyamatosan nő. A működési elv miatt legalább néhány csomópontnak tárolnia kell a teljes adatbázist, de nem kell feltétlenül az összesnek. Míg 2011 júniusában az adatbázis alig pár száz megabájt volt, addig ez 2017. Q2-re kb 15GB- méretűre nőtt, de még így is minden ún. „full node” kliens megkapja a teljes másolatot az első indítás után (a szinkronizálás ma már 10-12 órát is igénybe vehet még nagy sávszélesség mellett is).

A blokkméret növekedését azonban a kódba épített korlát szabta meg 1Mbyte-ban, amit a növekvő tranzakciószám miatt elértek, és végső soron lassult a blokk előállítás sebessége (illetve az ún. tranzakció nyújtási (transaction malleability) sérülékenység miatt még a protokoll is javításra szorult – lásd a Mt.Gox bitcoin tőzsde bedőlésének esetét). Többek közt ennek elkerülésére különböző megoldásokat dolgozott ki a közösség, illetve egy-egy nagyobb bitcoin pool (lásd BIP91, BIP148 UASF, SegWit2x, BitcoinABC). 2017. augusztus 1-én indították el a legutóbbi protokoll frissítést, amelynek megjósolt eredménye ún. chainsplit (blokklánc szétválás) is lehetett volna[9]. A különböző bevezetett fejlesztések közül azonban csak a BitcoinABC vezetett chainsplit-hez, amelynek eredményeképpen létrejött a BitcoinCash (BCC vagy BCH) nevű új kriptopénz.

Satoshi Nakamoto elképzelése szerint ha az adatbázis nagyobbá válik, olyan kliensekre lesz szükség, amelyek az adatbázisnak csak a releváns részét tárolják. Erre a célra egy olyan Merkle fa szolgál, ami lehetővé teszi, hogy a kliens az adatbázisnak olyan részeit eldobja, amikről tudja, hogy a jövőben nem lesz rá szüksége, miközben a megmaradó rész kriptográfiai integritása megmarad.

Szoftverek

A hivatalos Bitcoin kliens Windows 7 alatt
Az eredeti nyílt forráskódú kliens minden nagyobb platformra lefordított változatban is elérhető, a bitcoinok küldéséhez és fogadásához szükséges minden funkciót tartalmaz, folyamatosan fejlesztik. A blokkok generálására azonban csak a CPU használatával képes, GPU-alapú generáláshoz külön szoftver szükséges.

A C++-ban írt kliensen kívül elérhetőek más kliensek is, a projekt központi oldalán az érdeklődők áttekintést kaphatnak az elérhető alternatívákról. Az újabb kliensek egy része nem igényli a teljes blokklánc letöltését, ehelyett egy távoli gépen futó teljes bitcoin kliensre támaszkodik, így lényegesen egyszerűbben használható (pl. Multibit, electrum).

A blokkok közzétételéhez szükséges kriptográfiai feladatok megoldására különálló, nyílt forráskódú programok szolgálnak, amelyek többsége a modern, programozható grafikus hardvereket használja a hálózat által igényelt nehéz kriptográfiai feladat elvégzésére. Mivel a csomópontok nagy száma miatt ma már egy-egy felhasználónak elenyészően kis esélye van egy blokkot megoldani és az érte járó jutalmat megszerezni, ezeket a programokat lehetőség van úgy beállítani, hogy egy szerver irányítása alatt közösen dolgozzanak. Ekkor ha az együttműködő programok közül egy megtalálja a megoldást, a jutalmon osztoznak a résztvevők.

Eredet

A Bitcoin fő fejlesztője Satoshi Nakamoto álnéven publikálta a szoftvert. Később Craig Steven Wright azt állította, hogy ő Satoshi,[10] de később hitelt érdemlően nem támasztotta ezt alá. Sokáig hitték, hogy Satoshi Nakamoto egy japán programozó, de ennek ellentmondott precíz brit formai angolsága, amivel leírta a rendszert, és az amerikai szlengje, amivel fórumozott, ami azt engedi feltételezni, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy. A Bitcoin szoftverét Satoshi Nakamoto eredetileg Windowsra írta csak meg, a linuxos változat létrehozásában nagy szerepet játszott Martti Malmi.

A legelső (ún. genezis) blokkban az alábbi üzenet szerepel:

“The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks”

Ami magyar nyelvre szó szerint fordítva a következőket jelenti:

“The Times 2009. január 3., a pénzügyminiszter a határán van a bankok második kisegítésének.”

Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez milyen céllal került bele, egyesek szerint csupán időbélyegző szerepét tölti be (az első blokk a továbbiakkal ellentétben értelemszerűen nem tud korábbiakra hivatkozni és így bizonyítani, hogy adott időpont után jött létre), mások az üzenetet a pénzügyi rendszer kritikájaként vélik értelmezni.

Kritika

A bitcoint folyamatosan számos kritika éri, jogi, gazdasági, technológiai megfontolások alapján egyaránt.

A névnélküliség kiváló terep a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, gyerekpornó és illegális hacker tevékenység fizetsége lehet, bár az amerikai szenátus tagjai is megjegyezték, hogy illegális tevékenység folytatásához a készpénz a leghatékonyabb fizetőeszköz.

A központi árszabályozás hiánya az árfolyamot nagyon változékonnyá teszi, a teljes monetáris bázishoz képest alacsony forgalom mellett mozgó ár pedig gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt és a korai használók által birtokolt nagy mennyiségű bitcoin miatt szokták piramisjátékhoz hasonlítani a rendszert.

A tranzakciók visszafordíthatatlansága egyes esetekben megnehezíti a vásárlók átverésekkel szembeni védelmét, valamint a hagyományos banki rendszerekkel ellentétben, ha valamilyen rosszindulatú program eltulajdonít bitcoinokat, azokat a hagyományos bankszámlákkal ellentétben esélytelen visszaszerezni. Ezt a kritikát azonban a rendszert használók azon az alapon utasítják el, hogy a tradicionális rendszerekben a káresemény utáni kompenzáció nem ingyenes, hanem be van építve a pénzügyi szolgáltatók üzleti modelljébe. A bitcoin protocol béta, fejlesztés alatt áll, többek között a beépített “escrow” funkció sem aktív még.

A hálózat biztonságát garantáló és frissen kibocsátott bitcoinokkal jutalmazott bányászás 2013-ra jelentős iparrá nőtt, az egymással versenyző szereplők hatalmas számítási erőforrásokat üzemeltetnek. Ez hatalmas hardver- és energiaigénnyel jár, ami sokak szerint fölösleges és túlzó társadalmi költség egy fizetési rendszer fenntartásáért. Ez a kritika sem feltétlenül rendelkezik alappal, amíg nincs rendelkezésre álló pontos adat a megszokott pénzügyi

Forrás: Wikipedia

Kategóriák: Blockchain

A blokklánc (angolul block chain vagy blockchain) egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon. A blokkok a kezdeti megvalósításokban csak adatot tároltak, de a modern megvalósítások (például az Ethereum) már futtatható kódok tárolására is alkalmasak. Egy blokk tranzakciók listáját és benne tárolt programok által végzett műveletek eredményeit tartalmazza, valamint metaadatokat, amik időponthoz és az előző blokkhoz kapcsolják.

A blokkláncot a Bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják, ahol egy nyilvános főkönyvként működik, amely rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót. A Bitcoin egy peer-to-peer protokoll, ahol bárki csatlakozhat a hálózathoz, kezdeményezhet tranzakciókat, és hitelesítheti is azokat, blokkok létrehozásával, ezért hívják “engedélyek nélküli” protokollnak. Az eredeti koncepció több kriptopénzhez, illetve elosztott adatbázishoz is ihletül szolgált.

A blokklánc az elosztott főkönyvi technológia egyik implementációja. Ez az innováció számos információtechnológiai újítást hozott, és a jövőben sok új felhasználási területe lehet.

Forrás/Olvass tovább: Wikipedia

Kategóriák: Pénz

A hitelkártya egy speciális bankkártya, (credit kártya)

Ez a kártya a bank és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mértékű hitelkerethez kapcsolódik, amelyet egy hitelszámlán tartanak nyilván. Amikor a kártyabirtokos használja a kártyáját, maximum a hitelkeret erejéig kölcsönt kap a banktól. A bank meghatározott időközönként, általában havonta, küld számlakivonatot a kártyabirtokosnak, amelyen feltünteti a kártyával végzett műveleteket és az igénybe vett hitel összegét.

A kártyabirtokos dönti el, hogy tartozását teljes egészében visszafizeti a számlakivonaton feltüntetett határidőn belül, vagy annak csak egy részét. A részfizetés általában csak akkor engedélyezett, ha tartozása meghatározott százalékát kifizeti a kártyabirtokos. Ennek minimális mértékét (általában 5-10 százalék) a szerződés rögzíti, pontos összegét a számlakivonat tartalmazza. Amennyiben a kártyabirtokos a teljes tartozását visszafizeti a számlakivonaton feltüntetett fizetési határidőig, a kártyához kamatmentes hitelperiódus járul, részfizetés esetén ezt nem minden bank biztosítja a visszafizetett hányadra.

A hitelkeret alapvetően az által igazolt nettó jövedelemtől függ.

Ha a türelmi időszak végéig visszafizeti a hitelkeretből felhasznált teljes összeget, vásárlásai kamatmentesek. Amennyiben nem a teljes összeget fizeti vissza, a kamat a felhasznált hitelkeret összege alapján kerül felszámításra.
Ön döntheti el, hogy a türelmi időszak végéig a hitelkeretéből felhasznált teljes összeget, vagy csak egy részét fizeti vissza. Az egyik esetben a teljes hitelkerete, míg a másik esetben a hitelkeretének fennmaradó része a következő hónapban továbbra is rendelkezésére áll.

A kontroll szolgáltatással a kártyával történt vásárlásokról és készpénzfelvételről SMS-t kérhet.

A hitelkártyák mindent tudnak, amit a hagyományos bankkártyák.

Nem kell félnie a túlköltekezéstől, mert napi készpénzfelvételi és vásárlási limiteket állíthat be, hogy még nagyobb biztonságban érezhesse magát az esetleges visszaélésekkel szemben.

Forrás:
http://bankkartya.blog.hu

Kategóriák: Pénz

Folyószámlájához tartozó bankkártya, betéti kártya (debit card)

Ez a kártya bankszámlához kapcsolódik. A kártya birtokosa a bankszámláján lévő összeg erejéig vehet fel készpénzt, vásárolhat, töltheti fel előre fizetett kártyáját vagy indíthat átutalást. A bank minden egyes művelet ellenértékével automatikusan megterheli a kártyabirtokos számláját. Kapcsolódhat a számlához folyószámlahitel is, amely megemeli a felhasználható összeget.

Mert bankkártyáinkkal külön díj nélkül, kényelmesen és elegánsan fizethet Magyarországon és a világ több millió kereskedőjénél.

Mert bármikor készpénzhez is juthat vele hazai és külföldi bankjegy-automatáknál, bankfiókokban vagy a hazai postákon.

Mert bankkártyája segítségével a nap 24 órájában telefonon, interneten vagy akár a bankjegykiadó-automatán is intézheti bankügyeit.

Forrás:
http://bankkartya.blog.hu/

Kategóriák: Blockchain, Ethereum

Az Ethereum (ETH) egy nyílt szoftver felület, amely egy blochain technológián alapul, ami lehetővé teszi a fejlesztők számára a decentralizált alkalmazások létrehozását és kibocsátását. Ez lenne a válasz a “mi az Ethereum” kérdésre? Valójában az Ethereum sokkal több, mint egy kriptovaluta, ez csak egy része annak, amit kínál.

Tehát olyan lenne, mint a Bitcoin?
Nos, igen is, és nem is. A kettőben az a közös, hogy egy elosztott nyilvános hálózati technológia (blockchain vagy blokklánc néven ismert) használatán alapulnak, de valójában itt véget érnek a hasonlóságok. A Bitcoin egyetlen alkalmazást kínál, egy olyan peer-to-peer elektronikus valuta rendszert, amely lehetővé teszi az online fizetéseket. Ez lényegében egy deviza. Míg a Bitcoin Blockchain technológiát használ a Bitcoinok tulajdonosainak nyomon követésére, az Ethereum a blokkhálózatot platformként használja szinte bármilyen decentralizált alkalmazás futtatására. A Bloomberg szerint ez egy “megosztott szoftver, amelyet mindenki használhat, ám hamisíthatatlan”.Szóval a lehetőségek valóban végtelenek!

Honnan ered az Ethereum és ki találta fel?
Az Ethereumot eredetileg Vitalik Buterin készítette, egy kriptopénz kutató és programozó, aki korábban a Bitcoinon dolgozott 2013-ban. Egy 2014-ben megrendezett online “crowdsale” képezte a legfontosabb finanszírozási forrását új platformnak. A rendszer 2015. július 30-án kezdte meg működését, 11,5 millió “érmével” feltöltve.

Hogyan működik az Ethereum? Van-e Ethereum bányászat?
Az Ethereum blockchainben a Bitcoin bányászat helyett a felhasználók arra törekszenek, hogy Ethert keressenek, egy olyan kriptopénzt, amely a szélesebb hálózatot táplálja. A kereskedhető kriptopénzen túl az Ethert a fejlesztők használják az Ethereum hálózaton történő szolgáltatások fizetéséhez.

Az Ethereum bányászat ebben különbözik a Bitcoin bányászattól.

Hol használhatod az Ethert?
Az Ethert egyre gyakrabban használják bizonyos áruk és szolgáltatások fizetésére az Ethereum hálózaton belül. Emellett az Ethereum kereskedés is egyre inkább elterjedtebb és az Ethereum vásárlások is megnövekedtek az utóbbi időben. Amennyiben az online tőzsdén folytatsz Ethereum kereskedéseket, tudnod kell, hogy az ETH BTC jelenleg extrém volatilisnek számít. Lehetőséged van az Ethereum vételre és eladásra is, ugyanúgy, ahogy a forex devizapároknál. Mielőtt befektetnél azonban érdemes megismerni jobban, hogy mi az Ethereum.

Az Ether árának története – az Ether árfolyama
Amint az alábbi táblázatban láthatod, az Ethereum kriptopénze, az Ether, az első évben lassú előrehaladást mutatott. 2017 azonban teljesen más történet volt. Az Ethereum vétel egyre csak növekedett. A kriptopénz egy sovány 9,76 $ -al indította az évet, azóta ez az ár 407,10 dollárra emelkedett, ami több mint 5000%-os növekedést jelent az Ether árfolyamában.

Nézd csak meg az ETH chartot 2017-ben:

Miért emelkedik az Ether ára olyan gyorsan?
Mi az oka ennek a gyors bullish trendnek? Nos, a válasz ugyanolyan egyszerű és mint amennyire bonyolult és nagyobb befektetői tudatosságot igényel.

Ahogy a nyilvánosság egyre tájékozottabb az Ether és a Bitcoin kriptopénzekkel kapcsolatban, egyre nagyobb az érdeklődés is irántuk. Az Ether árfolyamának esete különösen érdekes. Hatalmas árugrása volt, mert “hasonló” a Bitcoinhoz, és a befektetők szeretnének korán belevágni, amíg az árak mérsékelten alacsonyak (a cikk írásának időpontjában 1 Bitcoin kb. 7300$).

Biztonságos-e az Ether? Mi a kockázata az Ethereum kereskedésnek?
Az Ether teljesen biztonságos, időnként nagyon volatilis lehet, ami természetesen tovább növeli a kereskedők kíváncsiágát.

Reméljük, cikkünk segített abban, hogy jobban megérts, mi az Ethereum, láthattad az ETH chartot, megtudhattad, hogy az Ethereum bányászat miben különbözik a Bitcoin bányászattól, valamint, hogy milyen lehetőségek vannak az Ethereum vásárlásban vagy kereskedésben.

Forrás, ahonnan átemeltünk:

Kategóriák: Pénz

Jelenleg minden fejlett civilizáció egy központilag és monopolisztikusan kibocsájtott ‘fiat pénzt’használ. A ‘fiat pénz’ a fedezet nélkül forgalomba hozott pénzeszközöket jelenti. Ezeket a pénzeket kizárólag a hit és a bizalom tartja életben. Az a hit, hogy a pénz mögött valós érték van és bizalom, hogy ez a pénz bármilyen valamilyen valós értékre átváltható.

Valójában a ‘fiat’ pénz az összes hagyományos deviza pl. dollár, euro, angol font, stb. megjelölésére szolgál. Rendeleti pénznek is hívják, ami abból ered, hogy a pénz értékét az állam rendelkezésben írja elő. Az összes hagyományos forgalomban lévő pénz tehát ‘fiat’ pénz. A közös jellemzőjük, hogy hogy egy állam rendeletben írja elő a használatát és kötelező érvényű fizetőeszközként használandó.

Címkék: deviza, fiat, pénz
Kategóriák: Crypto

Biztosan hallottál már a HODL kifejezésről/szóról, ha valamennyire benne vagy a kriptovilágban. Ha voltál bármilyen konferencián, előadáson, ahol érintették a Bitcoint, vagy bármely más kriptopénzt, akkor kellett hallanod ezt a szót.De mit is jelent valójában, honnan ered?

2013 decemberét írunk,  amikor egy Bitcoinnal foglalkozó fórumon az egyik felhasználó (GameKyuubi) elmondása szerint az este whiskey-t fogyasztott, majd ezt követően írt egy bejegyzést. A cikkben leírta, hogy miért nem adja el a bitcoinjait. Megírta, hogy nem túl jó a tőzsde világában, nem mindig látja jól, hogy venni kell, vagy eladni.

Azon morfondírozott, hogy az, aki jól kereskedik, érti a csíziót, elveheti az Ő pénzét, azaz hozzá kerül a bitcoinja és abból nyerhet vagyont. A cikk címe az lett, hogy: “I AM HODLING”, azaz tartom, nem adom el. Ha helyesen írta volna, le, akkor az lett volna, hogy.“I AM HOLDING”.

De nem így lett, mert italozott a cikk írása közben és azóta is a a HODL egy olyan szó lett, amelyet a mai napig használnak azok, akik a kriptót, mint befektetést tartanak számon, nem adják el, csak “ülnek” rajta.

Akik tapasztaltak a tőzsde világában, azt mondják, hogy nem mindig jó, ha ülünk egy részvényen/értékpapíron, legyen az Nike, Coca Cola, vagy Bitcoin, mert ha van nyereség, ami jobb, nagyobb realizált eredményt ad, akkor használjuk fel és éljünk belőle. Mindemellett, ha a whiskey-s barátunk 2018 decemberében eladta a Bitcoinjait, akkor már biztosan nagyon vagyonos emberke lehet.

A lényeg, hogy döntsd el, hogy HODL, vagy ha kell, akkor I SELL!

Bármit is gondolsz egy adott befektetésről, az a Te döntésed, nem szeretnénk tanácsot adni ezzel a GYIK bejegyzéssel, de a fentiek alapján és a jelenlegi árfolyamot tekintve meggondolandó, hogy mit tegyél…

 

Címkék: hodl
Kategóriák: ICO

Initial Coin Offering vagy más néven ICO egyfajta adománygyűjtés amelyben új projektek eladják a kripto tokenjeiket Bitcoin-ért vagy Ethereum-ért. Hasonlít egy ‘Initial Public Offering’ (IPO)-hoz amelyben a hagyományos pénzügyi Világban a befektetők részvényeket vesznek a vállalatból.

ICO-k meglehetősen új jelenség, de hamar népszerű beszélgetések tárgyává vált a blokklánc közösségben. Sokan szabályozatlan értékpapíroknak tekintik ezeket az ICO projekteket amely lehetővé teszi az alapítóknak, hogy indokolatlan mennyiségű tőkét halmozzanak fel. Mások azt állítják, hogy ICO-k újításnak számítanak a hagyományos kockázati tőke finanszírozási rendszerben.

ICO-kat könnyű felépíteni olyan technológiák segítségével mint az ERC20 Token szabvány. Legtöbb ICO úgy működik, hogy a befektetők elküldik az alaptőkét (általában Bitcoin vagy Ethereum) egy okos szerződésnek amely eltárolja azt, és egyenértékben szétosztja az új tokent egy későbbi időpontban.

ICO-kban gyakorlatilag bárki részt vehet. És mivel egy ICO-ban a világ bármely pontjáról érkezhetnek befektetők, csillagászati összegeket tudnak összeszedni.

Egy alapvető probléma az ICO-kkal, hogy a legtöbb még a termék kibocsátása előtt gyűjti össze ezeket az összegeket. Ezáltal a befektetés rendkívül spekulatív és kockázatos. Az ellenérv pedig, hogy ez az adománygyűjtési stílus hasznos (egyesek szerint szükséges is), hogy ösztönözzék a fejlesztéseket.

Forrás: Kriptosuli

Címkék: ico
Kategóriák: Tudnivaló

A konszenzus latin eredetű szó, a jelentése: egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között. Előfordul kifejezésekben is, például “konszenzuson alapuló döntéshozatal”.

A konszenzushoz való eljutás azzal jár együtt, hogy minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A döntés meghozatala után fontos, hogy a csoport bízzon abban, tagjai belátják, hogy a dolguk a döntésnek megfelelő viselkedés. Ideális esetben azok, akik egy adott lépést szeretnének megtenni, meghallgatják az azt ellenzőket is, mert azzal számolnak, hogy a vita a közös megegyezést, vagy konszenzust meg fogja erősíteni. Elvileg ritka az ellenvélemény meghallgatása nélküli cselekvés, és a döntés során ügyelnek arra, hogy minimális kárt okozzanak a személyi kapcsolatokban.

Forrás: Wikipédia

Címkék: konszenzus
Kategóriák: Wallet

A Ledger Blue a Ledger legújabb generációs terméke, amely több mint kétéves kutatás és fejlesztés eredménye. Ez a csúcskategóriás eszköz nagyméretű érintőképernyőt épít be a tranzakciók és összetett intelligens szerződések biztonságos kezeléséhez. A csúcsminőségű, mégis robusztus ház a legmagasabb osztályú technológiát foglalja magában, amely a Blockchain Open Ledger (BOLOS) platformra épül, amely egy erős és rugalmas operációs rendszer.

Címkék: wallet
Kategóriák: Wallet

A Ledger Nano S egy Bitcoin, Ethereum és altcoinok tárolásához szükséges hardveres pénztárca. Kialakítása miatt biztonságos eszköz a kriptopénzek és tokenek tárolására. USB kábellel bármelyik számítógéphez csatlakoztatható és könnyedén lehetséges a coinok és tokenek küldése/fogadása. Az eszköz 2 gombbal rendelkezik, amelyekkel minden funkció elérhető.

Címkék: ledger, wallet
Kategóriák: Bitcoin, Blockchain

A Bitcoin fő fejlesztője Satoshi Nakamoto álnéven publikálta a szoftvert. Később Craig Steven Wright azt állította, hogy ő Satoshi, de később hitelt érdemlően nem támasztotta ezt alá. Sokáig hitték, hogy Satoshi Nakamoto egy japán programozó, de ennek ellentmondott precíz brit formai angolsága, amivel leírta a rendszert, és az amerikai szlengje, amivel fórumozott, ami azt engedi feltételezni, hogy inkább egy csoport áll a Bitcoin kibocsátása mögött mintsem egy konkrét személy. A Bitcoin szoftverét Satoshi Nakamoto eredetileg Windowsra írta csak meg, a linuxos változat létrehozásában nagy szerepet játszott Martti Malmi.

A legelső (ún. genezis) blokkban az alábbi üzenet szerepel:

“The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink of second bailout for banks”

Ami magyar nyelvre szó szerint fordítva a következőket jelenti:

“The Times 2009. január 3., a pénzügyminiszter a határán van a bankok második kisegítésének.”

Megoszlanak a vélemények arról, hogy ez milyen céllal került bele, egyesek szerint csupán időbélyegző szerepét tölti be (az első blokk a továbbiakkal ellentétben értelemszerűen nem tud korábbiakra hivatkozni és így bizonyítani, hogy adott időpont után jött létre), mások az üzenetet a pénzügyi rendszer kritikájaként vélik értelmezni.

Kicsoda Satoshi Nakamoto?

Bár nem tudjuk, ki volt –– nő, vagy férfi ––, tudjuk, mit hozott létre. Satoshi Nakamoto, a bitcoin protokoll feltalálója 2008 novemberében tett közzé egy tanulmányt a Cryptography Mailing Listen. Ezután 2009-ben kiadta a bitcoin kliensprogramjának első verzióját, majd a levelezési listákon másokkal együtt dolgozott a projekten. 2010 végétől kezdve azonban egyre kevésbé volt aktív tagja a közösségnek.

Nakamoto együtt dolgozott a nyílt forráskódú szoftvert fejlesztő csapattal, de odafigyelt rá, hogy soha semmilyen személyes információ ne derüljön ki róla. 2011 tavaszán hallottak felőle utoljára, amikor azt mondta, hogy „már más dolgok foglalkoztatják.”

De azért japán volt?
Nem bölcs dolog egy könyvet a borítója alapján megítélni –– vagy talán mégis? A Satoshi szó annyit tesz, mint tisztán gondolkodó, gyors eszű, bölcs. A Naka közvetítőt, kapcsolatot vagy valaminek a belsejét jelenti, míg a Moto-t eredetként vagy alapzatként fordíthatnánk. Ezek a kifejezések remekül leírják azt a személyt, aki mozgalmat indított egy jól kidolgozott algoritmus megírásával. Nyilvánvaló probléma persze, hogy minden szónak több jelentése is van.

Nem tudhatjuk biztosan, hogy Nakamoto japán volt-e vagy sem. Valójában már önmagban az is merész feltételezés, hogy az internetes szakirodalom férfiként hivatkozik rá. Nem kizárt, hogy a név több embert takar.

Tudja-e bárki, hogy kicsoda Satoshi Nakamoto?
Nem, de a technikák, amelyekkel egyesek megpróbálják felfedni a rejtélyt, gyakran izgalmasabbak, mint maguk a válaszok.

Joshua Davis, a The New Yorker újságírója szerint Nakamoto valódi neve Michael Clear –– egy kriptográfiát hallgató diák a dublini Trinity College-ben. Davis azután jutott erre a következtetésre, hogy Nakamoto online elérhető írásainak 80 000 szaván nyelvészeti elemzést végezve összefüggéseket keresett. Clearen kívül másra is gyanakodott, például a finn gazdaságszociológusra és korábbi játékfejlesztőre, Vili Lehdonvirtára. Mindketten tagadták, hogy közük lenne a bitcoin feltalálásához –– Michael Clear nyilvánosan cáfolta a „vádat” a 2013-as Web Summit konferencián.

kicsoda Satoshi NakamotoAdam Penenberg, a FastCompany újságírója nem értett egyet Davis állításával. Szerinte Nakamoto valójában 3 ember lehetett: Neal King, Vladimir Oksman és Charles Bry. Őt az vezette erre a feltételezésre, hogy Nakamoto bitcoin-tanulmányából beírt néhány egyedi kifejezést a Google keresőjébe, hogy azok vajon felbukkannak-e máshol is. A keresőszavak egyike –– konkrétan a „computationally impractical to reverse” –– feldobott egy titkosítási kulcsok frissítésére és kiosztására vonatkozó szabadalmi bejelentést, amely az előbb említett három személyhez volt köthető. A bitcoin.org domain nevet –– amelyet Satoshi használt a tanulmánya publikálásához –– három nappal a szabadalmi bejelentés után regisztrálták. Mégpedig Finnországban, ahová a szabadalom tulajdonosainak egyike hat hónappal a domain-regisztráció előtt utazott. A feltételezéseket mindhárman tagadták. Michael Clear nyilvánosan is cáfolta a „vádat” a 2013-as Web Summit konferencián. Mindenesetre a bitcoin.org 2008. augusztus 18-i bejegyzése egy japán anonim regisztrációs szolgáltatáson keresztül történt, japán internetszolgáltató megadásával. A weboldal regisztrációja csak 2011. május 18-án került át egy finnországi címre, amely valamelyest gyengíti a finn elméletet.

Mások úgy vélik, a titokzatos Nakamoto Martti Malmi, az a finn fejlesztő, aki a kezdetektől köthető volt a bitcoin csapatához és a felhasználói felület programozásában vett részt.

Jed McCaleb neve is felmerült a találgatások kapcsán. A Japánban élő fejlesztő a hírhedt bitcoin kereskedő szolgáltató, a Mt. Gox létrehozója, és a decentralizált fizetésfeldolgozó rendszer, a Ripple, majd később a Stellar társalapítója.

Egy további elmélet szerint a Satoshi-álarc Donal O’Mahony és Michael Peirce informatikai szakembereket takarja. A feltételezés a digitális fizetőeszközökről írt tanulmányuk és Hitesh Tewarival közösen jegyzett könyvük alapján született. O’Mahony és Tewari egyébként –– Michael Clearhez hasonlóan –– szintén a Trinity College hallgatója volt.

Az izraeli Weizmann Intézet két tudósa, Dorit Ron és Adi Shamir tanulmányukban kapcsolatot feltételeztek Satoshi és az online feketepiaci szereplő Silk Road közt. Ez utóbbit az FBI hosszas nyomozás után 2013. októberében záratta be. Utaltak egy állítólag Satoshi tulajdonában álló cím és a weboldal kapcsolatára. A cím Dustin D. Trammell biztonsági kutató tulajdonában állt, aki visszautasította a feltételezést, miszerint ő lenne Satoshi.

2013 májusában Ted Nelson informatikai szakember jóvoltából újabb név került a listára: Shinichi Mochizuki japán matematika professzoré. Bár maga Nelson is elismerte, hogy a bizonyítékok legjobb esetben is csak közvetettnek nevezhetőek.

2014 februárjában a Newsweeknél dolgozó Leah McGrath Goodman azt állította, hogy sikerült kinyomoznia, kicsoda Satoshi Nakamoto valójában. A meggyanúsított Dorian S Nakamoto tagadta, hogy bármi köze lenne a bitcoinhoz, végül ügyvédet fogadott és hivatalos nyilatkozatban is cáfolta az újságírónő kijelentéseit.

Dorian Satoshi Nakamoto – Nem, Satoshi Nakamoto nem egy Kaliforniában élő 64 éves japán férfi. Ezt majdnem biztosan állíthatjuk…

Hal Finney, Michael Weber, Wei Dai és további fejlesztők neve időnként felmerül a médiában megjelenő riportokban és online beszélgetésekben mint Satoshi további lehetséges alteregói.

Az Aston University törvényszéki nyelvészei a bitcoin „Fehér könyvének” elemzése után egy olyan elmélettel álltak elő, amely szerint Nick Szabo a bitcoin atyja. Dominic Frisby, humorista és író a Bitcoin: The Future of Money című könyvében azt írja, hogy valószínűleg Nick Szabo a valódi Satoshi. Részletes elemzése kiterjed a Satoshinak tulajdonított művek nyelvészeti elemzésére, a C++ programozási nyelvben való jártasságának szintjére, de még Satoshi valószínűsíthető születésnapjára is.

Nathaniel Popper 2015 májusában kiadott könyvében a Digital Gold-ban beszámol egy Szabóval történt találkozásáról, amikor is Szabo ismét tagadta, hogy ő lenne Satoshi.

Nem sokkal később, 2015 decemberében a WIRED és a Gizmodo weboldalak nem túl meggyőzően azt állították, hogy Nakamoto nem más, mint az ausztrál vállalkozó, Craig S Wright. A WIRED idézeteket közölt egy “Wrighthoz közeli forrástól”, aki emailekkel, jegyzetekkel és egyéb dokumentumokkal bizonyította Wright szerepét a bitcoin létrehozásában. A Gizmodo portálon nyilvánosságra hozott dokumentumok egy olyan személytől származtak, akinek állítólag sikerült feltörnie Wright emailfiókját; ezen kívül próbáltak hozzá közeli emberekkel is interjúkat készíteni. Sokan gondolják, hogy a Wright-Satoshi kapcsolat nem más, mint átverés, bár a bizonyítékok elég meggyőzőek és feltehetően még hosszú ideig spekuláció tárgyai lesznek.

Ezidáig viszont mindegyik lehetséges Satoshi tagadta, hogy ő lett volna Nakamoto.

De akkor mit tudunk róla?
Egy dologban biztosak lehetünk –– és ezt a bitcoin fejlesztésében vele együtt dolgozó emberekkel készült interjúk is tükrözik: Satoshi nagy alapossággal építette fel a rendszert.

“Szokatlan volt az, ahogy programozott –– nem hajtott végre szigorú teszteléseket, ahogy azt egy átlagos szoftverfejlesztőtől elvárnánk.” – nyilatkozta Jeff Garzik magfejlesztő.

Milyen gazdag Nakamoto?
Bitcoin érme Sergio Lerner bitcoin és kriptográfia szakértő elemzése szerint Satoshi „kibányászta” a bitcoin-hálózat legelső érméit, amivel nagyjából 1 millió felhasználható bitcoinra tett szert. Ez a 2016. júniusi árfolyam szerint kb. 600 millió USD-t ért.

Mivel foglalkozik ma?
Senki sem tudja. Legutolsó e-mailjeinek egyikében, amelyet 2011. április 23-án küldött az egyik fejlesztőnek, a következőket írta: “Továbbléptem. Jó kezekben lesz Gavinnél és a többieknél.”

A kormánynak dolgozott?
Természetesen, vannak ilyen pletykák. Volt, aki Satoshi nevét „központi hírszerzés”-ként értelmezte. De mint minden összeesküvés-elmélettel lenni szokott, az emberek azt látják, amit látni akarnak.

A nyilvánvaló kérdés itt az lenne, hogy miért állna érdekében bármelyik hárombetűs ügynökségnek egy olyan titkosított fizetőeszköz létrehozása, amely később szenátorokat és FBI ügynököket is arra kényszerített, hogy mossák kezeiket az ezzel összefüggésbe hozható terrorista és egyéb bűnügyekkel kapcsolatban. Kétségkívül, az összeesküvés-elméletek gyártóinak erről is meglesz a véleményük.

De mindez talán nem is lényeges. Ahogy azt Jeff Garzik magfejlesztő szabatosan megfogalmazza: „Satoshi kiadott egy nyílt forráskódú rendszert, ahol nem számít, hogy ő kicsoda, hogy megbízol-e benne vagy a hozzáértésében.” A nyílt forráskód nem hagy teret a titkolózásnak. „A kód magáért beszél.”

Garzik hozzáteszi, hogy Satoshitól már csak azért is okos húzás volt álnevet használni, mert így az emberek a technológiával foglalkoznak, nem a mögötte álló emberrel. Akárhogy is legyen, a bitcoin mára már sokkal nagyobb, mint Satoshi Nakamoto.

Forrás, aki ennek utánament a Bitcoinbazis.

Kategóriák: Pénz

A SEPA egy angol elnevezés kezdőbetűiből alkotott betűszó: Single Euro Payments Area, azaz Egységes Euró Fizetési Övezet.

A SEPA-t, azaz Egységes Euró Fizetési Övezetet abból a célból hozta létre az Európai Unió 2008-ban, hogy az övezeten belül a természetes személyek, valamint a gazdasági élet szereplői az euró devizanemű fizetési műveleteiket azonos feltételekkel (egységes fizetési szabványok, teljesítési idők, illetve jogi keretek tekintetében) hajthassák végre. A SEPA övezethez az Európai Unió valamennyi tagállama valamint Svájc, Norvégia, Lichtenstein, Monaco és még további országok csatlakoztak, és csatlakoznak folyamatosan.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 260/2012/EU számú rendelete, az euró zónán kívüli EU-tagállamok – így Magyarország – számára is kötelezővé teszi 2016. november 1-től kezdődően valamennyi euróban denominált (euróban történő) – akár az EU bármely tagállamába irányuló, akár belföldi – átutalás esetén a SEPA fizetési szabványok kötelező alkalmazását.

A SEPA átutalások fő jellemzője, hogy az alkalmazott üzenetszabványok lehetővé teszik a megbízások végponttól végpontig automatikus feldolgozását, ennek köszönhetően a megbízás összegét legkésőbb az elfogadás napját követő banki munkanapon a kedvezményezett bankjának számláján jóváírják. Az eurózóna tagállamaiban gyakorlatilag a SEPA átutalás vette át a belföldi átutalások szerepét, ugyanannyiba kerül Észtországból Szlovákiába (vagy bármelyik másik két eurózóna tagország között) utalni, mint Németországból Németországba, vagy bármelyik másik eurózóna tagországon belül belföldre.

Források:
http://bankszamlak.blog.hu/
https://www.raiffeisen.hu/

Kategóriák: Tőzsde

A volatilitás egy olyan fogalom, amellyel az árfolyamok mozgékonyságát, változékonyságát jelöljük. A volatilitás több tényezőből épül fel és jellemző az adott részvényre/devizára/kriptopénzre.

Ha egy részvény, amely egy átlagos napon 5%-ot szokott elmozdulni, 3 hétig minden nap 0,5-1%-okat emelkedik és esik, akkor az aktuális időszakban alacsony volatilitás jellemzi. Amennyiben azonban az előzőben megismertetett részvény ennél hirtelen jelentősebbet mozog (pl.:10-15%-ot) és ezt huzamosabb ideig fent is tudja tartani, akkor jelentősen megnő a volatilitása.

Címkék: volatilitás

Load More