15.6 C
Budapest, HU
2019-04-26
Blog Pénzügy Stablecoin

Három a JP. Morgan igazság?

JPM Chase coin gazdasági válság
Várható olvasási idő: 9 perc

A JP Morgan innovációi mindkét gazdasági válság során (1998 és 2008) olaj volt a tűzre. Küszöbön a harmadik? A JPM két olyan pénzügyi innovációt is támogatott, amelyek globális gazdasági válsághoz vezettek. A harmadikat a kripto és a JPM coin robbanthatja ki?

A kínai kaszinók szerencsejátékosai között van egy olyan mondás, miszerint az egyik jól bevált technika, ha találsz egy olyan embert, akinek soha nincs szerencséje és sorozatosan veszít. Nincs más dolgod, mint mindig az ellenkezőjét tenni annak, amit ő csinál. Ő a “lámpa”, aki megvilágítja az utat a szerencse felé.

Nos, van egy befektetési bank, amely hajlamos az új befektetési innovációk támogatására, még mielőtt az válsághoz vezetne. Ez a bank nevezetesen a JP Morgan (JPM).

Az utóbbi két alkalommal éppen ez történt 1998-ban, majd 2008-ban is. A JPM saját szímításai szerint a következő válság 2020-ban lehet. Ezt közgazdasági modellek alapján, saját elit stratégistái prognosztizálták és hozták nyilvánosságra.

Abban nem teljesen biztosak, hogy pontosan mi fogja kirobbantani a következő válságot, de a cég múltját elnézve a nyakamat teszem rá, hogy a kriptoknak köze lesz hozzá.

Hogy miért?

Nézzük át gyorsan a múlt eseményeit…

1998 augusztusában az orosz kormány bejelentette, hogy leértékeli saját valutáját. A rubelt leértékelték 6-ról 9,5 dollárra, befagyasztották a GKO-k felé fennálló adósságok kifizetését az év végéig. Az emberek megrohanták a pénzváltókat, a dollárt pillanatok alatt elkapkodták. Néhány nap alatt az áruházakban az importáruk ára a duplájára emelkedett. A bankok nem tudták kifizetni betéteseiket.

A globális tőkepiaci hangulatot csak tovább rontotta a Long Term Capital Management nevű amerikai hedge fund csődje is, mely az orosz válság következtében fellépő piaci anomáliákon dollármilliárdokat bukott. Az amerikai S&P 500 index 1998. augusztus 1. és 31. között 14%-ot, 125 billió dollárt veszített értékéből.

A Long Term Capital Management csődje, a Wall Street modernkori történelem legnagyobb bukásának számított. Az LTCM olyan volt, mint a Titanic: azt gondolták róla, hogy elsüllyeszthetetlen. Egy 4,6 milliárt dolláros csomagnak volt csak köszönhető, hogy nem rántotta magával a világ vezető befektetési bankjait.

Bár a céget egy igazi “álomcsapat” irányította, a gazdaság történelmébe mégis az egyik legemlékezetesebb bukásával íródott be.

Hattyúk és buborékok

Az LTCM-nél a következő stratégiát alkalmazták: a nemzetközi piacokon olyan hasonló árképzésű eszközpárokat kerestek, amelyeknek az árfolyama együtt mozgott. Amikor ez a logikus együttmozgás megtört és az árfolyam egymástól eltérő irányba indult el, az olcsóbb kötvényekből bevásároltak, és várták, hogy az árak kiegyenlítődjenek. Ezt az eljárást Value of Risk (VoR-nek) hívják.

A banki kockázatkezelésben elterjedt kockázati mutatószám a kockáztatott érték (VaR, Value at Risk), amely egy bizonyos megbízhatósági szinten megadja a lehetséges legnagyobb veszteséget. Természetesen kis valószínűséggel a lehetséges maximális értéknél is előfordulhatnak nagyobb veszteségek. A VaR szintű veszteség kevéssé valószínű, hogy jelentkezni fog, de a pénzügyi szabályozók megkövetelik, hogy ilyen esetre is rendelkezzenek a bankok fedezettel: saját tőkével.

A világ persze mindig csak utólag tanul saját hibáiból (már ha tanul egyáltalán) és az LTCM válság óta sok kritikát kapott a VaR módszer. “Fekete hattyú” jelenségnek nevezi Nassim Taleb libanoni származású amerikai közgazdász, a New York-i Egyetem (NYU) kockázatmenedzselési professzora az olyan meglepetésszerű eseményeket, amelyek bekövetkeztére azért nem számítunk, mert a meglévő információkból nem vagyunk képesek levonni a megfelelő következtetéseket.

Könyvében azt vizsgálta, hogy a VaR módszer a ritka és váratlan események előrejelzésében és kezelésében egyaránt hibás.

Érdeklődőbb olvasók a google segítségével utánanézhetnek annak, hogyan használta ki a fenti módszert az LTCM vagyonának gyarapítására, de a mi történetünk továbbra is a JPM központi szerepére koncentrál, amely a pénzügyi válságokat kirobbantó pénzügyi innovációk támogatásában áll.

JP Morgan, VaR és RiskMetrics

A VaR módszert a 90-es évek kockázatkezelésének szabványaként fogadták el. A modern VaR módszer fő támogatója és vezetője a JP Morgan volt.

A 80-as, 90-es években a kockázatkezelés még gyerekcipőben járt, a JPM azonban már jócskán alkalmazta a VaR módszert, még mielőtt a piaci szabályozók megállapították volna, hogyan lehet egységesíteni a pénzügyi intézények kockázatkezelését.

Paul Volcker 1993-ban az Egyesült Államok Szövetségi Tartományának korábbi elnöke felkérte a JPM akkori elnökét, Dennis Weatherstone-t, hogy írjon egy részletes tanulmányt a derivatívok kereskedéséről. A tanulmányban a JPM vezetői a VaR módszert javasolták a kereskedési kockázatok kezelésére.

Így a VaR módszer lett a szabvány. A JPM saját VaR módszerét RiskMetrics néven ismert módszerként jelölte. Ezen márkanév alatt tanácsadói szolgáltatásokat kezdett el nyújtani más pénzügyi intézmények számára. A RiskMetrics olyan sikeres lett, hogy 1998-ban önálló cégként működött tovább (közvetlenül az LTCM bukása után).

A RiskMetrics Csoport 2010-ben 1,55 milliárt dollárért értékesítették a MSCI Inc.-nek.

Nincs bevételed? Szuper! Itt vagyunk mi!

A hitelválság kezdete 2007. A második legnagyobb világgazdasági válság a 30-as évek óta, amelynek első figyelmeztető jeleit már 2006-ban is lehetett tapasztalni. Az amerikai ingatlanpiacon jelentős áremelkedés indult. Az áremelkedést a hitelezés felpörgetése indukálta, mivel a bankok nagy mennyiségben adtak ki jelzálog hiteleket, annak köszönhetően, hogy különböző pénzügyi termékekkel a kockázatokat át tudják hárítani a befektetőkre.

A hitelezés felpörgésével az ingatlanok iránti kereslet is megugrott, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani, így az ingatlan árak rohamos emelkedésnek indultak. Az ingatlanok becsértéke is magasabb lett, így még több hitelt lehetett kihelyezni ezekre az ingatlanokra. Az ingatlanpiacon buborék alakult ki.

A 2000-es évekhez képest 2005-2006-ra már 100%-os áremelkedés volt az ingatlanárakban. A túlhitelezés kockázatai azonban nem maradtak a bankok mérlegein belül, hanem a CDO (Collaterized Debt Obligation) termékek segítségével a világ számos pontjára eljutottak.

Az ingatlanok ára a hitelbuborék kipukkanása után rohamosan csökkeni kezdett. Az ingatlanárak csökkenésével a fedezet szépen lassan eltűnt a hitelek alól. A CDO termékek piacán eltűnt a likviditás, a legtöbb CDO elértéktelenedett.

De vajon hogyan hihették azt a hitelezők, hogy jó ötlet volt, hogy pénzt adjanak a hiteligénylőnek, akikről eleve feltételezni lehetett, hogy soha nem fogják tudni visszafizetni ezeket a kölcsönöket?

Mindez ismét a JPM által támogatott pénzügyi innovációra vezethető vissza.

A JPM és leányvállalatai olyan kockázatos jelzálog-papírokat hoztak forgalomba, amelyek nagyban hozzájárultak a 2008-as pénzügyi válság kialakulásához. A 13 milliárd dolláros kárrendezéssel elérték, hogy megszűnjenek a cég ellen folyó polgári perek. A megállapodás nem ártott a bank részvényeinek.

A nő, aki kitalálta a pénzügyi “tömegpusztító fegyvert”

Blythe Masters 1997-ben létrehozott egy teljesen új befektetési struktúrát: “broad index secured trust offering” ‘Bistro’ néven. Ezt nevezik a szintetikus CDO (synthetic collaterized debt obligation) elődjének. Ez összekapcsolta a mérlegen kívüli befektetési eszközt a hitelderivatívokkal, ami lehetővé tette a “kockázatok eltávolítását a vállalatok mérlegéből”.

Blythe Masters
Blythe Masters

Az ötlet az volt, hogy különítsék el a hitelekből származó nemteljesítési kockázatot a kölcsönöktől. A kétes ingatlan hitelek “értékpapírrá” csomagolásával és ügyfeleinek ily módon való eladásával óriási nyereségeket tudott elkönyvelni a cég, azért is, mert az ún. syntethized collaterized debt obligation (synthetic CDO) alkalmazásával még az ilyen, általa kreált “értékpapírok” előre tudott bukásából is hasznot tudott húzni magának.

Akkoriban Masters a JP Morgan-nak dolgozott. Kivételes tehetsége a bank CFO-jává (Chief Financial Officer – pénzügyi vezető) tette az akkoriban 34 éves Masters-t. A ‘Bistro’ rendkívüli népszerűségnek örvendett. A JPM gyakrran alkalmazta, ami sok pénzt hozott a konyhára. Később más pénzügyi intézményeknek is elkezdte értékesíteni a know-how-t.

2005-től 2007-ig bezárólag legalább 108 milliárd dollárnyi szintetikus CDO-t bocsájtottak ki a pénzügyi adatokkal foglalkozó Dealogic cég szerint. A tényleges mennyiség sokkal nagyobb volt, mert a szintetikus CDO kereskedelem szabályozatlan volt és “gyakran nem jelentették azt semmilyen pénzügyi tőzsdén vagy piacon”.

Lépjünk gyorsan tovább 2008 szeptemberig. A Wall Street történetének legrosszabb évében, a JP Morgan Chase 2008-ban 5,6 milliárt dollár nyereséget könyvelt el.

Hogyan? A hitelderivatívok segítségével, amelyek megvédték a kölcsönadót (JP Morgan) a kölcsönvevő nem teljesítésének kockázatától. Az A bank például vonakodhat elutasítani az egyik fő ügyfelének (X-nek) hitelkérelmét, de aggaszthatja az ezzel az ügyféllel szembeni kitettségének mértéke. Az A bank megadhatja a hitelt, de a hitelderivatívok használatával a kockázatot a B bankra háríthatja.

A leggyakoribb hitelderivatíva a mulasztási csereügylet (default swap). Ez a következőképpen működik: az A bank vállalja, hogy évente egy fix összeget fizet a B banknak, amíg az X vállalat fizetésképtelenné nem válik. Ha X nem teljesít, akkor B kompenzálja A veszteségeit, ha ez nem következik be, B nem fizet semmit. Tehát a B bank A-nak egy hosszú távú biztosítást nyújt fizetésképtelenség esetére, egy annuitásos biztosítási díj ellenében.

Így szinte teljesen kockázatmentesen tudták folyosítani a hiteleket. Egy darabig. Csak éppen senki sem számolt a hirtelen kitörő pánikkal, amikor alapvetően változik meg a piaci szereplők magatartása.

2008 szeptemberig a legnagyobb pénzügyi intézmények, mint pl. a Lehman Brother’s és az AIG is csődött jelentettek (a hitelderivatívok veszteségei miatt) és az amerikai kormánynak kellett megmentenie őket, hogy elejét vegye egy globális pénzügyi káosznak.

Hogyan alakul ki a válság?

“Első lépésben egy frissen felfedezett kedvező befektetési lehetőség pozitív változásokat indít a befektetők jövedelmében. Ezt követően beindul a fellendülés, a csábító lehetőség ugyanis egyre többeket befektetésre ösztönöz. A fellendülést követi a kezdődő spekuláció szakasza, ahol az árak kezdenek eltérni a reálgazdasági kilátásoktól.

A spekuláció csúcsa az eufória, melynek eredménye a buborék. Ez a folyamat azonban sohasem tart örökké, és a profitabilitási kilátások romlása a befektetők visszavonulását eredményezi. Az árak esni kezdenek, bekövetkezik az összeomlás. A folyamat lényege, hogy sem a spekuláció, sem az összeomlás nem a reális piaci egyensúlyi árhoz viszi közelebb a gazdaságot, hanem jelentős kilengéseket okoz.

Ilyen kockázatokkal szemben nem létezik piaci alapú biztosítás, mert ez esetben nem működik a kockázatközösség elve, hisz minden szereplőt egyszerre kellene kártalanítani, ami a biztosító összeomlását jelentené.

A rendszerszintű kockázatokat a befektetők által alkalmazott képletek sem tudják kezelni és így hozzájárulnak a rendszerszintű kockázatok felhalmozódásához. A kockázatok egyik megnyílvánulási formája a „too big to fail” jelenség, mely a jelentős piaci szereplők kockázatvállalását torzítja azáltal, hogy tudják, probléma esetén a kormányzat beavatkozására számíthatnak. Tehát a piaci szereplők magatartása olyan helyzeket hozott létre, melyek a piacon belül nem orvosolhatók.

A dereguláció lehetővé tette az amerikai bankoknak, hogy a banki felügyeletet az ún. árnyékbankrendszer létrehozásával kijátszhassák. A rendszer révén számos olyan intézmény tölthetett be banki funkciót, amely nem tartozott a bankokra vonatkozó szabályozás alá. Ezek az intézmények az anyabankoktól átvállalták a kockázatos befektetetéseket és különböző könyvelési trükkök segítségével lehetővé tették az áttétel (azaz a hitel és a saját tőke arányának) növelését.

Ezzel egy ideig tetemes profitot biztosítottak, ám egyben hatalmas kockázatokat is halmoztak fel. Ez az árnyékbankrendszer távolról sem jelentéktelen része az amerikai pénzügyeknek. A JP Morgan számításai szerint e szabályozatlan szféra forgalma 5,9 billió dollár volt 2007-ben, ami több mint fele a hivatalos, szabályozott bankrendszer 9,4 billiós forgalmának.” (Forrás: http://www.magyardiplo.hu)

2008 során az amerikai tőzsde S&P indexe 50 százalékot zuhant, meghaladva a 2000-es dotkom válság és az 1973-as olajválság során tapasztalt esést. Mindez csak az amerikai pénzügyi szektorban 130 000 állás megszűnését jelentette 2008-ban.

A pénzügyi intézmény, amely profitált a válságból

Nézzük, hol volt a JP Morgan a válságot megelőző, majd az azt követő időszakban?

2006 október elején Jamie Damon – máig is a JP Morgan ügyvezetője, látta a hitelderivatívok piaci veszélyét – amelyekért egyébként ők voltak a felelősek – és elrendelte pozícióinak eladását.

Bár alacsonyabb értéken tudta csak értékesíteni részvényeit, még mindig az elsők között szabadult meg tőlük, így sikerült minimalizálnia a veszteségét. A JPM volt a válság egyik nagy túlélője, akitől később a kormány is pénzügyi segítséget kért.

2008-ban a JPM megvásárolta a Bear Stearns-t és a Washington Mutual-t, a két óriást, akik a hitelválság során elvéreztek.

2009-ben azt írta a média, hogy a JPM “az egyetlen pénzügyi intézmény, aki profitált a válságból”.

Tíz évvel később a JPM a 13 millió dolláros bírság ellenére is kétszer olyan nagy lett, mint a válság előtt. 2018 szeptembertől piaci kapitalizációja alapján a világ legnagyobb bankjának tartják számon.

A hitelderivatívok pedig még a mai napig léteznek és a JPM még mindig az élen jár az értékesítésében.

JPM Coin, avagy 3 a ‘JPM’ igazság?

2019 februárjában a JPM saját blokklánccal és kriptopénzel rukkolt elő. A JPM Coin az első, amerikai bank által fejlesztett, blokklánc technológiát használó, fiat pénzt reprezentáló digitális pénz. A JPM Coin ára dollárhoz kapcsolt stablecoin, amelynek fedezetéül szolgáló pénzmennyiséget a kibocsátó bank tartja (készpénzben) letétben.

Amíg a decentralizált kriptopénzek értékét a piaci érdeklődés határozza meg, addig a JPM coin árfolyama a dollárhoz kötött. Az egyetlen ok, hogy a digitális coin része a folyamatnak, hogy az egyes tranzakciók során a blokklánc technológiát alkalmazza. A JPM coin jelenleg még csak prototípus, egyelőre semmilyen hatósági jóváhagyást nem kapott.

Dimon mindig éles kritikusa volt a bitcoinnak, mint befektetési eszköznek és tranzakciós valutának. Azonban az álala vezetett bank kristálytisztán látja az értéket a kriptopénzek mögött álló technológiai innovációban, amely lehetővé tette a bitcoin és a többi kriptopénz létrehozását.

Dimon egyik nyilatkozatában azt mondta: “A blokklánc valóságos…Ez technológia.”

Blythe MastersA sors keze? A Bitcoin-t először 2008-ban mutatták be, akkor indult világhódító útájra, a hitelválsággal egyidőben. Az a tény, hogy a JPM az első legnagyobb amerikai bank amely saját kriptopénzt hozott létre, számos dolgot előrevetít, tekintettel a cég múljára, az úttörő pénzügyi innovációkra és az azt követő válságokra.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fenti két válság oka elsősorban emberi kapzsiság és visszaélések sorozata. Ezek nem kapcsolódnak közvetlenül a JPM-hez. Amikor a Wall Street-en a csapból is pezsgő folyik, a bankárok és alapkezelők hajlamosak figyelmen kívül hagyni a rendszer hibáit.

A történet alakuljon bárhogy is, a JPM Coin mindenesetre előrevetíti a kriptopénzek és a blokklánc széles körű elterjedését és annak virágzását a jövőben…egy jelentős pénzügyi válságot követően.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Litecoin egyszerű és biztonságos küldése Facebook Messengeren

Lívia

Vigyázz, BTC alapú scam terjed IOS fiókoknak!

Roland

Mi az a blokklánc (blockchain), egyszerűen?

Németh Krisztián