-1 C
Budapest, HU
2019-02-20
Bitcoin Blog Blokklánc

Hogyan változtathatja meg az életünket a blokklánc techológia?

anonym bitcoin és blokklánc
Várható olvasási idő: 15 perc

Hasonlóan az első, második és harmadik ipari forradalomhoz – jelenleg mindannyian a negyedik infokommunikációs technológián alapuló forradalom résztvevői vagyunk. A napokban zavarbaejtő üzenetet küldött a világnak az idei Davos-i Világgazdasági Fórum: a világ gazdasági és politikai elitjének halvány gőze sincs arról mit hozhat a jövő, így azt sem tudják, miként kellene elébe menni a változásoknak.

Mi állhat a bizonytalanság hátterében?
Ez a forradalom bár a technológián alapul, mégsem teljesen technológiai. Pusztán a tecnológia felhasználásval az évezredes bevett társadalmi berendezkedéseinket helyezheti merőben új alapokra. Egy biztos: a blokklánc technológia a politikai elit központi fókuszába került. Nem véletlenül. Hiszen különbözik minden eddigi forradalomtól, mind eszköztárában, mind céljaiban. Azokat a központi szereplőket akarja kiiktatni az életünkből – a technológia és a matematika új alapokra helyezésével – amelyek meghatározták és szabályozták eddigi életünket.

Kik ezek a szereplők?
Ezek a szereplők nevezetesen a bankok, az ügyvédek, a könyvelők, a bírák és az állam. A blokklánc technológia függetlenedni akar minden olyan 3. féltől, vagy hatalomtól, amelyre a mai hierarchikus rendszer épül. Egyenlőre egyik “fontosabb” szereplő sem tudja, hogy mit kezdjen ezzel az egésszel. Szabályozza, elfogadja, netán tiltsa? Látunk példát erre is, arra is. Szívesen szabályoznák, de tekintettel arra, hogy ez egy mindenki egyenlőségén alapuló anarchia, egy érintett sem tudja, hogy pontosan hol és miként avatkozhatna bele.

Ennek a technológiai forradalomnak a zászlóshajója a blockchain, azaz a blokklánc technológia. A blokklánc filozófia alapján, mindenki, aki használja a blokklánc technológiát és közvelenül részt vesz a közösség életében, az mindenki mással egyenlő módon gyakorolja a hatalmat. Nincs tehát főnök, alárendelt, vagy megmondóember, mindenki a saját szakállára “cselekszik” egy meghatározott szabályrendszer alapján, amit a csatlakozásnál mindenki elfogadott.

Az alábbi cikkben megkísérelem összefoglalni egyszerű, hétköznapi nyelven, hogy mi fán terem a kripto, a bitcoin, a blokklánc és ez az egész újszerű innováció. Ha a kripto zanzásított ismeretének alapjaira vagy kiváncsi, akkor ez a cikk jó kiindulópont. Nehéz megérteni és összerakni, ha innen-onnan csipegetjük össze az információs morzsákat.

A Twitter CEO-ja Jack Dorsey tartja véleményét: “A BiTCoin lesz az internet pénze”

Jack Dorsey Twitter CEO

Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy informatikai fogalom. A blokklánc blokkokból épül fel és ezekbe a blokkokba korlátozott mennyiségű adat tárolható. Az adat, amely egy blokkba bekerül, az hitelesnek tekintendő. Ez nem egy egyszerű adatbázis. A blokklánc esetében bármilyen hiba azonnal kiderül és egy adott blokk lezárása után biztosított, hogy az előzmények nem tartalmaznak hibát. Ha mégis, akkor csak az adott hibáig kell visszafejteni a blokkláncot.

Eddig teljesen érthetetlen? Akkor vegyünk egy példát: valószínűleg a Te pénzed egy része is valamelyik bankban parkol, így nem teljesen ismeretlen, hogyan zajlanak ott a dolgok. A lényeg az, hogy a bankok esetében adott egy központi adatbázis, vagy másképpen “főkönyv”, mely tartalmazza az ügyfelekkel kapcsolatos adatokat. Ezen adatok körébe tartoznak például a számlaszámok, az egyenlegek, a tranzakciók, stb. Minden esetben, amikor igénybe veszed a számládat – például pénzt veszel fel vagy átutalsz egy összeget -, akkor frissülnek a bank által tárolt adatok.

A bank vezeti a főkönyvet, ami hasonlít egy pénztárkönyvhöz. Egymást követő lapjain, az egyes bevételek és kiadások utáni található az egyenleg, amely a lap alján  taláható, ezt az összegzést hívjuk átvitelnek, ami a következő lap tetején ugyanaz az összeg, mint áthozat szerepel és onnan folytatjuk a bejegyzéseket. Ezáltal biztosítjuk, hogy a pénztárkönyvből ne lehessen kitépni csak úgy egyetlen lapot se, hiszen akkor már nem fog stimmelni az egész. De még ha valaki ki is tép egy lapot, azonnal látjuk, hogy hol a probléma.

Ugyanakkor ehhez a főkönyvhöz természetesen csak a bank fér hozzá, vagyis, ha úgy döntenek, hogy valamin változtatnak ezzel kapcsolatban, akkor ebbe túl sok beleszólásod nincs.

Úgy véled, ez talán nem is gond, eddig sem volt belőle probléma. De képzeld el, hogy egy hacker hozzáférést szerez a bank adatbázisához: megváltoztatja az egyenlegeket, tranzakciókat töröl, stb. Ilyenkor a bankod ugyan vissza tudja állítani az eredeti adatokat a mentésből (ha van neki és a hacker nem kompromittálta azt is…), de az látszik, hogy milyen gondot okoz az, ha egyetlen központi egység kezében van az irányítás.

Az elosztott adatbázisok, vagyis “főkönyvek” sokkal kifinomultabbak. Hiszen ahelyett, hogy egyetlen személy vagy cég kezében lenne a főkönyv kezelésének teljes felelőssége, sok-sok személynél megtalálható az elosztott főkönyv egy másolata, és csak néhány korlátozás vonatkozik azokra, akik csatlakoznak a rendszerhez.

A blokklánc esetében, adatokat rögzítünk blokkokba. Ha egy blokk betelt, akkor képezünk egy csak arra az adathalmazra jellemző ellenőrző kódot, amit úgy hívunk ‘hash’. A következő blokk ezzel a kóddal kezdődik és erre íródnak rá a további adatok. Ez a számítási kód fontos szerepet tölt be a blokklánc szempontjából, később még visszatérünk rá. A lényeg, hogy bármilyen adatot, tranzakciót rögzítünk egy adott blokkban, annak a speciális egyenlege csak a blokk lezártával lesz kiszámolva.

A fentiekben írt banki főkönyv példájánál maradva a blokklánc minden blokkja kezdődik egy hash értékkel, ami az előző blokk záró hash értéke – a genezis 0 blokk első hash értéke 0 volt, azt követően minden blokknak van egy saját egyedi hash értéke, ami nem módosítható -, majd a következő blokk tartalma ugyanezen metódus alapján jön létre, előző blokk záró hash értéke, majd a blokk tartalma és a végén a záró hash és így tovább….

A blokklánc típusai

Eredetileg a blokklánc, mely a Bitcoin hátterét adta, nyilvános és engedélymentes technológiaként jelent meg. Azóta azonban más típusú blokkláncok is elterjedtek.

Ezek különböző kombinációi a:

  • nyílvános (public),
  • magán (private),
  • engedélymentes (permissionless),
  • engedélyhez kötött (permissioned)

blokkláncoknak. Itt alapvetően négy tényezőt említettünk, de sokan a blokkláncokat mindössze két kategóriába sorolják: az egyik a nyilvános, a másik a magán és egyben engedélyhez kötött hozzáférésű.

Zárt, vagy privát blokklánc

A zárt, vagy magán blokkláncok esetében van egy központi hatalom, aki irányít és megszabja a játékszabályokat. Ezeknek lehet egy, vagy több üzemeltetője, de ezek mind zárt, jól definiálható közösségek. Ezeknek a közösségeknek a tagjai megbeszélik egymás között, hogy melyik algoritmust fogadják el egymás között és megállapodnak, hogy melyikük jogosult megmondani a következő főkönyvi lap tartalmát.

Nyitott blokklánc

A nyilvános blokkláncoknál valamilyen konszenzusos megegyezésre van szükség, hogy ki készíti el a következő lapot (blokkot). A résztvevők elfogadnak tehát egy közös szabályrendszert, amivel a közösség minden tagja egyetért. Aki nem fogadja el, azt kizárják a rendszerből. Olyan is előfordulhat, hogy a többség nem ért egyet a szabályokkal és egy másikat kezdenek el követni. Ezt hívják 51%-os támadásnak. Ilyenkor az adott blokklánc kettészakad (ez a fork) és önálló életet kezd élni a saját, új szabályrendszere alapján. Ezután egyik, vagy másik blokklánc elsorvadhat, vagy párhuzamosan élnek tovább egymás mellett, külön életet élve, mégis közös gyökerekkel.

Nyílt főkönyvi technológia

A blokklánc technológia legnagyobb újítása az, hogy mindenki ellenőrzi mindenkinek az adatait. Ami eddig magánügynek számított, nevezetesen a pénzügyeink, az mostantól bárki által nyomon követhető. Aki csatlakozik a rendszerhez, az bárkinek az összes tranzakcióját nyomon követheti, hiszen egyetlen főkönyv létezik csak és minden egyes tranzakció abba kerül. A nyomon követhetőség ebben a rendszerben azt jelenti, hogy látjuk az egyes tranzakciókat, azt viszont nem tudjuk, hogy az egyes tranzakciók mögött ki, vagy kik állnak.

Peer-to-peer kommunikáció

A blokklánc technológia a peer-to-peer, azaz felek közti kommunikációra épül. Ez biztosítja azt, hogy bárki csatlakozni tud egy nyílt blokklánchoz azáltal, hogy beírja a keresőbe az adott blokklánc elérhetőségét, akárcsak egy sima webcímet. Viszont nem kell bejelentkezni, mint ahogy mondjuk a gmail-be, az online bank-ba, vagy a Facebook-ra. Nem kell regisztrálnunk és nem kell megadnunk az adatainkat.

A közösség tagjai mind ugyanolyen szabályrendszeren alapuló szoftvert futtatnak (ezt hívjuk csomópontoknak, azaz ‘node’-nak) és automatikusan becsatlakozik az új tag, amikor elindítja a saját szoftver rendszerét. A zárt blokkláncoknál ez nem működik. De erről majd később.

Mi az a hash?

Ez az a szám, amely egy adott blokkban lévő tranzakciók összességét, illetve a tárolt adatok sértetlenségét igazolja. Egy személyi szám, egy adóazonosító kártya, vagy egy bankszámlaszám is tartalmaznak egyedi azonosítókat. Ez alapján tudunk beazonosítani valakit, vagy valamit.

Egy hash-t többféle algoritmus állíthat elő. A hash-re jellemző, hogy míg egy adathalmaz hash-e egy algoritmus segítségével viszonylag könnyen kiszámolható, addig magából a hash-ből az eredeti adathalmaz nem állítható elő. Nem létezik két olyan adathalmaz, amelynek ugyan az a hash-e lenne.

A hash-t a blokklánc esetében az adott blokkban szereplő adatokból, valamint az előző blokk záró hash-éből képezzük és elhelyezzük a blokk végére. Annak érdekében, hogy a lánc kialakuljon a következő blokk előállításakor ez a hash lesz a következő blokk első adata. Mivel a legutolsó hash mindig beépül a következő blokkba, így a lánc logikailag megszakíthatatlan.

Hogyan érhetjük el, hogy csak egyetlen főkönyv legyen?
Vagy egy központi hatalom beépítésével (bank), amelyik megmondja, hogy melyik lesz a következő főkönyvi lap, azaz blokk, vagy a központi hatalom kiiktatásával oly módon, hogy egyenrangú “könyvelők” felügyelik a rendszert, akik valamilyen szabályrendszer alapján eldöntik, hogy ki készítheti a következő blokkot, elkerülvén ezzel a dupla költés problémáját. Itt jönnek képbe a bányászok, de erről később részletesen írok.

Konszenzus algoritmus – Proof-of-Work

A rendszer lényege az, hogy nyitott és nincs központi szerve. Egy ilyen rendszer akkor működik jól, ha senki sem akar egy megbízható harmadik félre ruházni semmilyen hatalmat és ellenőrző szerepet. A bizalmat a résztvevők közötti konszenzus alakítja ki. Igazából ez az, amiért a blokklánc egy előre mutató technológia.

A blokklánc technológiában egy központi “agy” (szerver) helyett, sok-sok “agyacska” (számítógép) gondolkodik, rakja össze a tudását és próbál megegyezésre jutni. Ha megegyeztek, akkor mindannyian aláírják, “lepecsételik” a megegyezést és onnantól kezdve azt a döntést visszamenőleg már senki sem kérdőjelezheti meg.

A proof-of-work a blokklánc esetében egy versenyt generál a résztvevők – azaz a bányászok – között. Ahhoz, hogy valaki előállíthassa a következő blokkot majd ezután a közösség minden tagja az ő általa előállított új blokkot tekintse érvényesnek és ahhoz csatlakoztassák a következőt, ahhoz egy nagyon bonyolult matematikai műveletet kell megoldania. A versenyzők azért szállnak be ebbe a versenybe, mert a leggyorsabb pénzjutalomban részesül. A Bitcoin blokklánc esetén bitcoinban.

A nonce

Ez a verseny kapcsolatban van a fentebb már említett hash kóddal. Az adott összeállítandó blokkhoz a benne lévő adatokon, illetve az előző blokk hash kódján kívűl hozzá kell még tenni egy számot – ennek a számnak a neve nonce. A nonce számnak a blokkba való beillesztésével és a blokkon ezzel a számmal együtt képzett hash kóddal a teljes készülő blokk hash kódja speciális értéket vesz fel.

A lényeg az, hogy nagyon bonyolult matekon kell átmennie minden egyes versenyzőnek, de a leggyorsabb végül megkapja érte jutalmát.

Mi az a bitcoin bányászat

Ezeket a matekzseniket hívják bányászoknak. A bányászok a bitcoin esetében az ún. SHA256 hash képző algoritmust használják és a rendszer minden versenyzője által elfogadott, hogy nagyjából 10 percenként kapnak egy feladványt és a leggyorsabb sikeres megoldással előálló bányászt jutalmazza a rendszer. Ahhoz, hogy a nonce számot kitalálják, nagyon sokat kell próbálkozniuk.

Egy új blokk létrehozásához nagyjából 10 percre van szükség. Ennyi idő áll a bányászok rendelkezésére, hogy megfejtsék a nonce-ot. Ez azt jelenti, hogy ez alatt a 10 perc alatt minden bányász ugyan azt a blokkot próbálja kiszámolni és összeállítani. Ez idő alatt rengeteg tranzakció bonyolódik le és a főkönyv mérete véges, tehát csak meghatározott mennyiségű tranzakció könyvelhető le egy adott blokkban. Hogy jut el minden tranzakció minden bányászhoz?

A rengeteg tranzakció belekerül egy közös kalapba (ezt Memory Pool-nak hívjuk). A kalapból 10 percenként merítenek egyet a bányászok. A tranzakciós adatokból, valamint az előző blokk hash kódjából, plussz egy bonyolult munkával kinyert nonce számmal együtt próbálja a blokkot összeállítani. Mikor megvan a nyertes a többiek visszadobják a náluk lévő tranzakciókat és újra merítenek.

Előfordulhat, hogy két bányász egyszerre állít elő sikeresen egy blokkot, amelyek különböző tranzakciókból állnak, ilyenkor kétfelé indul tovább a lánc. A node-ok azt a blokkot fogják ilyen esetben támogatni, amelyikről hamarabb eljutott hozzájuk az információ. De mivel csak 1 fő lánc maradhat, ilyenkor később azt fogadják el érvényesnek, amelyikre a szakadás óta több blokk épült, ő lesz a végleges győztes.

Mivel minden bányász ugyanazon a főkönyvön dolgozik, csak egyetlen főkönyv létezhet. Ez a főkönyv minden bányásznak megvan egészen a főkönyv első lapjáig, amit genesis blokknak nevezünk. Ebből is látszik, hogy egyenlő felek konszenzusos megegyezésén alapszik az egész blokklánc.

Bitcoin, az első blokklánc

A blokklánc önmagában mit sem ér a ráépülő alkalmazások nélkül. Az első és máig a legismertebb ilyen blokkláncra épült alkalmazás a Bitcoin blokklánc. A Bitcoin nem ismer határokat. A tisztán matematikán alapuló algoritmusa egyfajta semlegeséggel, egyetemlegességgel és geopolitikai elfogulatlansággal ruházza fel. A Bitcoin saját digitális pénzze a bitcoin (BTC). Ebből már látszik tehát, hogy a Bitcoin és a blokklánc nem ugyan az. A blokklánc egy lehetőség, amire teljesen új innovációs ötleteket építhetünk, a Bitcoin az egyik ilyen ötlet.

Satoshi Nakamoto írta le Bitcoin White Paper néven a “Peer-to-peer electronic Cash System” ötletét, amely a bankok kikerüléséhez kapcsolódik. Több hasonló innovációs ötlet is létezik párhuzamosan a Bitcoin-nal, de erről majd később.

A Bitcoin blokkláncáról további részletes információkhoz az blockchain.com oldalon juthatsz. (Ha nagyon el szeretnél mélyedni benne, akkor elő egy popcornt, mert rengeteg érdekes adatra tudsz lelni!)

Tehát a bányászok azokat a tranzkciókat könyvelik el (bányásszák ki), amelyeket az emberek egymás között bitcoin-ban végrehajtottak. Ilyen tranzakciókat a bitcoin segítségével már közel 10 éve végre lehet hajtani. Bárki képes bitcoin tranzakciót végrehajtani.

Csak az elmúlt 1 hétről pár szám, amely a Bitcoin blokkláncán történt:

  • Több, mint 2 700 000 tranzakció
  • Több, mint 1 000 000 BTC átvezetés, ez több, mint 3,6 Mrd USD!
  • Több, mint 12 500 új BTC lett kibányászva (minden blokkért jelenleg 12,5 BTC jár, azaz, több mint 1000 blokk jött létre)

Láthatjuk tehát, hogy a blokkláncon alapuló főkönyv vezetése előtt már nincs akadály. Mindenki pontosan ugyanazt a főkönyvet vezeti, tehát mindenki által igazoltan hitelesek a tranzakciók. Ez a blokklánc legnagyobb előnye. Az sem okoz komolyabb fennakadást, ha a rendszerből néhány tag kilép, mert a rendszer már annyira robosztus, annyi tagja van, hogy képes zavartalanul tovább működni.

A cikk írásának pillanatában (2019.02.05.) 10 354 darab teljes node fut a Világon, ami 2 évvel ezelőtt még nem volt 5 000 sem! A 2017 év végi boom hatására felment 12 000 fölés is, de az árfolyam visszaeséséhez képest a node-ok száma nem csökkent számottevően.

Mégis felmerül a kérdés, hogy milyen érdeke fűződhet ahhoz bárkinek, hogy belépjen a Bitcoin rendszerébe és a bitconra jellemző volatilis árfolyam mellett – ráadaásul egy viszonylag bonyolult rendszeren belül – bitcoin-ba bonyolítsa pénzügyeit, netán befektetésként tekintsen rá? Hiszen gyakorlatilag minden ellene szól: bonyolult, volatilis, megbízhatatlan, hemzsegnek a bitcoin körül a hackerek, ráadásul sehol sem tudunk vele fizetni.

A Millenium generáció (1980-2000 között születettek) már életében, testközelből átélt egy válságot. Ha lehet úgy fogalmazni, “válságérzékeny” generációról beszélünk. Minden olyan lehetőség érdekli, amelynek segítségével függetlenítheti 3. személytől a pénzügyeit. Soha nem volt még a kezünkben “B” terv amikor megbicsaklott a gazdaság, vagy elértéktelenedett a pénzünk. Ezért nem fog meghalni a bitcoin. Eltemethetik minden évben, dobálhatják rá a sarat, cinkelhetik, átmehet rajta az úthenger, a bitcoin köszöni szépen, de jól meglesz. A bitcoin az internet pénzze, az internet mindenkié, így bitcoint is bárki vásárolhat aki akar. Vagy kezelheti befektetésként. Jól tervezett rendszer, már csak finomhangolni kell, elég robosztus és hiteles. Mitől biztonságos?

Nyílt kulcsú rejtjelezés

A nyilvános kulcsú rejtjelezés (kriptográfia) már 1978 óta létező technológiai innováció. Az internet korában a kommunikációs felek sokszor távol vannak egymástól, sőt lehet, hogy nem is ismerik egymást személyesen. A nyílt kulcsú rejtjelezés erre ad megoldást oly módon, hogy egy bonyolult matematikai műveletsoron alapuló rejtjelezési technikát dolgoztak ki, ahol az adott üzenet, adatcsomag titkosítása nem ugyanazzal a kulccsal történik, mint annak megfejtése. Ráadásul a rejtjelezésre használt kulcsból nem számolható ki a megfejtésre használatos kulcs.

Nyílt kulcsú rejtjelezés kripto

Ezt a két kulcspárt – privát és nyilvános kulcs – elő lehet állítani egyszerre. A privát kulcs, amit csak mi tudhatunk és egy biztonságos helyen kell tárolnunk. A nyilvános, vagy publikus kulcsot pedig bárki számára elérhetővé tehetjük az interneten. A nyilvános kulcs segítségével bárki tud nekünk titkosított üzenetet küldeni, hiszen a publikus kulcs mindenkinek a rendelkezésére áll, de az üzenetet csak a privát kulccsal lehet megfejteni, elolvasni, értelmezni.

Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk az üzenetre, ahhoz a másik félnek is rendelkeznie kell egy ugyan ilyen kulcspárral.

Digitális aláírás

A digitális aláírás célja, hogy egy e-mail, programkód, adathalmaz hitelességét biztosítsa. Az elektronikus aláírás tehát azt bizonyítja, hogy az aláírt adat kitől származik, sértetlen, sőt ezt bárki tudja ellenőrizni.

Az elektronikus aláírást már sok helyen használják, csak nem minden esetben tudunk róla. Akik nem is kiváncsiak rá, azok ugorják ezt a részt, mert hát őszintén szólva nem túl izgalmas. A lényeg, hogy az elektronikus aláírás úgy működik, mint a rejtjelezés, csak pont fordítva. Ebben az esetben az aláíráshoz kell nyílt kulcsú rejtjelezést használni. Ehhez egy kulcspárra van szükségünk.

Ezt követően a pl. szerződés tartalmából – éppen úgy mint a blokkoknál – egy hash algoritmussal létrehozunk egy hash kódod. Ezt a hash kódot fogjuk titkosítani a privát kulcsunkkal. Így részünkről elektronikusan alá van írva a dokumentum. Ezek után elküldhetjük a dokumentumot bárkinek akinek szeretnénk.

Elektronikus aláírás a kriptoban

Az aláírásunkat mások is tudják ellenőrizni, hiszen ismerik a publikus kulcsunkat, amelyet ez esetben a megfejtéshez fog használni. Ezt egy két lépcsős folyamat végrehajtása során tudja ellenőrizni:

  1. Amennyiben ismeri a dokumentumot és az algoritmus, ami alapján kinyertük a hash-t, akkor ő is ugyan azzal az algoritmussal, amelyet mi használtunk a dokumentumból előállítja ő is a hash kódot. Ha minden stimmel, ez egyezni fog az általunk korábban kinyert hash kóddal.
  2. Ezután ha az aláírásunkat is ellenőrizni szeretné, akkor az általunk tiskosított hash kódot a nyilvános kulcsunk segítségével megfejti. Ha ugyan azt a hash-t kapja, mint az első lépés során, akkor meggyőzödhet róla, hogy a szerződést valóban elláttuk a saját elektronikus aláírásunkkal.

Anonimitás és a magánélet védelme

A Bitcoin esetében is van egy kulcspárunk. A lényeges szempont ugyanakkor itt nem a személyazonosságunk, hanem az, hogy a pénz megérkezzen A-ból B-be. A Bitcoin rendszerében a privát kulcsunkat kell hétpecsétes lakat alatt őríznünk és úgy vigyázni rá, mint a szemünk fényére, hogy azt más ne szerezhesse meg. Ezt a bizonyos privát kulcsot tartjuk a wallet-ben, azaz valamilyen biztonságos, lehetőleg hardveres pénztárcában. Fontos tehát, hogy nem a bitcoin-jainkat kell rejtegetnünk, hanem a hozzá tartozó kulcsainkat. A bitcoinok nem mozognak. Mindig ugyanabban a blokkban tárolódnak, mint amikor először kibányászták őket. Csak a hozzá tartozó tulajdonosok, azaz a hozzájuk tartozó tárcák címei változnak, ahogy a bitcoin gazdát cserél. A helye viszont soha nem változik. Ha a hozzá tartozó privát kulcsot elhagyjuk, az olyan, mintha a pénzzel teli pénztárcánkat hagytuk volna el…

A Bitcoin rendszere

A Bitcoin rendszerében mindenki láthatja a tranzakciókat, azok hitelességét és valódiságát, mégsem látjuk azt, hogy valójában egy tranzakcót ki hajtott végre, név szerint ki a küldő, vagy fogadó fél. Tehát ha én utalni akarok valakinek a Bitcoin rendszerén belül, akkor meg kell adnom a fogadó fél tárcájának címét és az összeget amit küldeni szeretnék és máris látható az összeg a másik fél számláján, amint a tranzakciót a bányász behelyezte egy blokkba. Mivel a bányászok a Memory Pool-ba érkezett tranzakciókat azonnal elkezdik egy új blokkhoz fűzni, így nincs lehetőségünk ugyanazt az összeget még egyszer elkölteni.

Ez a szabályrendszer teszi lehetővé az interneten létező pénzt. A rendszer mögött álló kőkemény matematika és szabályrendszer. A rendszer indulásakor, illetve az utána következő pár évben nagyon olcsón lehetett bitcoinhoz jutni fiat pénzért cserébe. Ez ma is pontosan ugyan így működik, csak ma már drágábban kapunk csak bitcoint. Viszont bármikor bevásárolhatunk, aminek egy részét, vagy az egészet átutalhatjuk bárkinek. Az egyetlen feltétel, hogy az illető rendelkezzen valamilyen wallet-tel és tudjuk a hozzátartozó BTC címét.

A bitcoin fundamentális értéke

Az utalás során az utalásunkat lekönyvelik a bányászok és ezért cserébe bitcoin jutalékot kapnak. Bárkiből lehet bányász. De mielőtt bárki felcsapna bitcoin bányásznak, azért pár dolgot érdemes tudni a bányászatról.

Egy blokk sikeres összeállítása után a rendszer generál bitcoin jutalmat annak, aki az adott blokkhoz megtalálta a megoldást, azaz a nonce-t, amellyel a blokk végső hash-e a kívánt tulajdonosságokkal rendelkezik. A rendszer úgy van kialakítva, hogy a bányászok jutalma bizonyos – előre meghatározott – időközönként lefeleződik. Kezdetben 50 bitcoin volt a jutalom. Mivel alig ért valamit a bitcoin abban az időben, így nem igazán érte meg bányászni. De a rendszer elkötelezett hívei, akik hittek benne, bányászták akkor is.

Eddig kétszer történt ilyen felezés. A következő felezés 2020-ban, a cikk írásának pillanatában 447 nap múlva lesz. Jelenleg 12,5 bitcoin a jutalma annak, aki sikeresen kibányászik egy blokkot. A rendszert úgy találták ki, hogy összesen 21 millió bitcoin-t lehessen kibányászni a felezéseknek köszönhetően, így a 21 000 000 BTC valamikor 2050 környékén kerül kibányászásra.

Egészen pontosan 2'099'999'997'690'000 Satoshi.
Egészen pontosan 2’099’999’997’690’000 Satoshi.

Az már egy másik kérdés, hogy 2050 után kinek és miért éri majd meg a tranzakciókat elkönyvelni, de ezt a kérdést hagyjuk nyitva, ha valakinek van ötlete, kommentben írja meg.

Az önkéntes bányászok mellé becsatlakoztak a hivatalos bányászok, akik kimondottan hasznoszerzés céljából kezdtek el bányászni. Otthonra azonban nem nagyon érdemes ma már bányászgépet beállítani, mert a villanyszámla több lehet, mint a haszon. Ma már óriási bányászfarmok vannak a világ különböző pontjain és hatalmas pool-ok, ahol az egyes bányászok összedobták a számítási kapacitásukat. Ezek olyan webhelyek, ahová bárki csatlakoztathatja a saját bányász gépeit. Ha sikerül összeállítaniuk egy blokkot, akkor a jutalomból minden résztvevő a hozzájárulása arányában részesül. – több infó a bányászatról

Az idők során egyre többen kezdték el használni a rendszert annak előnyei miatt, hiszen nem kell egy-egy tranzakció végrehajtásához bank, nem mellesleg névtelenek maradhatunk. Manapság megszaporodtak azok a zsarolóvírusok, amelyek bitcoin-ban kérik a váltságdíjat, hiszen a pénz útját le lehet nyomozni, de a fogadó fél személyét homály fedi. Ilyenkről is írtunk már, itt a német, itt pedig az angol tartalmú levélről olvashatsz.

Megtetszett ez a bankoknak is, és az elmúlt években rárepültek a blokkláncokra, hogy saját, zárt rendszereiket és kriptoikat a nép elé vessék, továbbra is szigorúan szabályozott alapon természetesen. Ezek a kriptopénzek – stablecoin-ok – továbbra is a bank tulajdonát képezik, – és nem az internet pénze – általában fiat, vagy aranyfedezet van mögötte.

Így szakad ketté jelenleg a kriptopénzek “piaca”: a bitcoin az indulása óta az internet pénze, bárki hozzájuthat és azt csinálhat vele amit akar. A bankok kriptopénzeit a stablecoin-okat ideiglenesen birtokolhatjuk, de a bank rendelkezik a stablecoin felett.

Altcoin-ok és más kriptopénzek

Nem csak a bankoknak tetszett meg a Bitcoin rendszerének ötlete. Más is fejlesztett már le hasonló alkalmazásokat. Ma már több, mint 2000 ilyen alkalmazás létezik. A legtöbb alkalmazás valamilyen hasonló digitális fizetőeszközként van aposztrofálva. Ezeket a digitális fizetőeszközöket nevezzük kriptopénzeknek, mások kriptovalutáknak. Ahhoz hogy ezeket meg tudjuk különböztetni a bitcointól, ezeket altcoin kifejezéssel szokták illetni.

Kriptotőzsdék, váltók és ATM-ek

Ezeket a kriptopénzeket normál tőzsdéken még nem lehet megtalálni és megvásárolni, csak ún. kriptotőzsdéken az interneten, ahová regisztrálni kell. Ennek folyamata az, hogy regisztrálunk egy kriptotőzsdén – Coinbase, Bitpanda, Binance – ők a legbiztonságosabbak. Ezeken a tőzsdéken USD, EUR, vagy más fiat pénzünkért cserébe bitcoint, vagy más altcoint vásárolhatunk.

Ha rá akarunk pillantani a kriptopénzek értékére és kiváncsiak vagyunk a verseny sorrendjére, azt a CoinMarketCap oldalán tehetjük meg. Néhány ismertebb altcoin: Ripple, Ethereum, EOS, Bicoin Cash, Litecoin, Tether, Tron, Stellar, Bitcoin SV.

Tőzsdén azért nem találjuk meg ezeket a kriptopénzeket, mert még gyerekcipőben jár a kriptopénzek szabályozása. Ez annak köszönhető, hogy kriptopénzek nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, mint a jelenleg forgalomban lévő fiat pénzek. Így értetlenül áll a közgazdász és a jogász szakma is az egész kriptoval kapcsolatban, ami szépen lassan a fejükre épül. Vita van arról is, hogyan kerüljenek be a kriptopénzek a devizatőzsdékre (ForEx). Szeretnék valamilyen módon megkülönböztetni a dollártól, eurotól, stb. fiat pénzektől, de konszenzus az ügyben még nem született.

Bitcoin Budapest

Bitcoin-t már automatából is tudunk vásárolni, több ilyen ATM is van már országszerte. Budapesten jelenleg nyolc darab van. Részletesen a cikk keretében már csak az Ethereum-ra térünk ki, de írtunk már korábban a többi altoinról és az érdekesebb projectekről. Böngészd át a blogunkat!

Az Ethereum és az okos szerződések

Az Ethereum rendszer megálmodója az akkor 19 éves Vitalik Buterin orosz fejlesztő, korábban a Bitcoin fejlesztésén dolgozott és az USA-ban tanult. Az Ethereum-nak vagy egy speciális képessége, nevezetesen az, hogy a rendszer képes arra, hogy egy speciális programnyelven (Solidity) megírt kódot saját maga futasson. Az Ethereum rendszerében a bányászok fizettsége előre meg van határozva, “fixálva van”.

Az Ethereum extra tudása, hogy bármilyen programkód futtatására alkalmas a saját programnyelvén és itt jönnek képbe az okos szerződések. Az okos szerződésekbe bármit be tudunk programozni és a rendszer automatikusan végrehajtja azokat. Az Ethereumról részletesen itt olvashatsz tovább.

Mit jelent ez pontosan?

Megállapodunk valakivel és ezt a megállapodást okosszerződésbe kódoljuk. Rengeteg szemtanúnk van, hiszen a node-ok folyamatosan ellenőrzik, hogy teljesülnek-e a szerződésben foglaltak. Ha nem teljesítünk egy előre megállápodott kifizetést, automatikusan fizetési felszólítást kapunk. Ha nem fizetünk, megszűnik a szerződés. Nem ad lehetőséget lánctartozásra, jóval kedvezőbbek a költségek mint egy ügyvéd esetében, nincs likviditási hiány, stb. Az okos szerződésekről részletesen az alábbi cikkben írtunk.

Összegzés

Ma még tévesen sokan hasonlítják a kriptot a holland tulipánhagyma lázhoz. A tulipánhagyma láz esetében csak a spekuláció számított, amely előbb feltornázta az egekbe az árát, majd egyik napról a másikra koppant. A Bitcoin és a blokklánc az egy technológiai irány, hús-vér fejlesztőkkel, ötletemberekkel, projectekkel és végtelen számú innovációval. Hatalmas potenciál van benne, nem lehet összehasonlítani egy tulipánhagymával. Talán aki idáig eljutott az olvasásban, az már maga is érzi, hogy ennek mi az oka.

Feltétlenül szükség lenne a korai szabályozásra állami szinten is! Nem képes arra minden ember, hogy anarchiában éljen! Főleg akkor nem, ha érintett a pénzügy. Az államigazgatásban mielőbb lépnie kellene valakinek. Magyarország Vezetőségének is sokkal komolyabban kellene vennie a kriptora épülő technológiát, Romániában, Ausztriában és Csehországban is vannak lépések és már most is jókora lépéshátrányban vagyunk!

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Te is a Virtualis.cash Instagram közösségéhezTwitter fiókunkhozTelegram csoportunkhoz, vagy Facebook oldalunkhoz ahol folyamatosan megújult tartalmakkal, naprakész információkkal várunk Benneteket.

A témához kapcsolódó bejegyzések

Miért lehet a Bitcoin Lightning hálózat egy igazán jó lehetőség a gyors tranzakciókra?

Roland

Mitől megy lefele ennyire a kriptopiac?

Roland

Hogyan lépj be a Lightning Network működtetésébe?

Roland