22.9 C
Budapest, HU
2019-07-22
Bitcoin Blog Fintech Kripto Kriptopénz

Hol lesz a bitcoin 20 év múlva?

mi lesz a bitcoin jövője?
Várható olvasási idő: 13 perc

Ha nincs időd elolvasni, meg is hallgathatod! Kattints a kis fehér nyílra a sárga körben!

A jóslás trükkös és rendkívül bátor dolog. Könnyen tévedhetünk, de ugyanannyi az esélyünk, hogy igazunk lesz. Elfújtuk a tizedik gyertyát a bitcoin születésnapi tortáján, megünnepeltük a 10. évfordulóját. Mi lesz ezután? Szakadjunk el attól, hogy a bitcoin értéke zéró lesz heteken belül, vagy 1 millió dollár hosszútávon. Nem ez a lényeg.

Nézzük inkább abból az aspektusból, hogyan alakul a technológia és hogyan alakul ezáltal a társadalom? A káoszelmélet szerint lehetetlen megjósolni a jövőt. Arthur C. Clark szerint a ​jövőt megjósolni nem lehet, és minden, akármilyen részletére vonatkozó efféle kísérlet néhány éven belül nevetségességbe fullad. De ez nem teljesen igaz.

Azokat a techológiai kereteket meg lehet határozni, amelyeken belül a lehetséges jövőknek lenniük kell. Ha a korokra úgy tekintünk, mint előttünk elterülő feltérképezetlen és felfedezetlen tájra, az első, amit megkísérelünk, hogy határait felmérjük, és kiterjedéséről valamiképpen tájékozódjunk. Részletes földrajza nyilván ismeretlen marad – míg csak el nem érjük.

A fejlődés jelenlegi fokán lehetetlen olyan technológiai ötletet, vagy alkotást elképzelni, amelyet ne lehetne a következő évtizedekben elérni. Annak, hogy nincs semmilyen elképzelésünk a lehetséges jövőről, vagy teljesen téves a jövőképünk annak az az oka, hogy maximum 5 percet szánunk dolgokra, aztán gyorsan véleményt alkotunk.

Az Internetes dolog soha nem fog működni

Agyunk legősibb része a gyíkagy. A gyíkagy önző, nem ismeri a jövőt, a túlélő ösztön hajtja. Képtelen minden új, vagy újszerű dolog befogadására. A védekezésre, a támadásra, az élelemszerzésre, a menedékre és az unalom elkerülésére fókuszál. A gyíkagy dönt helyetted: már létre is hozta a véleményedet, még mielőtt az első gondolatod megszületne.

Gyíkagy

Sajnálatos módon nagyon sok ember ebben a tudatállapotban éli le az egész életét, a világról, új trendekről és fejlődésről alkotott véleményük ennek okán hibás. Ismerősen cseng mindenkinek a fülében “nagyon rossz irányba megy a világ” unalomig ismételgetett frázis az emberek szájából. A Kodak is hasonlóan gondolkodott és nem is volt képes lépést tartani. Pedig minden eszköze megvolt hozzá.

Ezeket az embereket kérdezni olyan a bitcoin-ról, mintha egy taxisofőrt kérdeznénk az Überről. Nem számít mit mond. Az emberek amikor a jövőről beszélnek, maximum egy-két évben gondolkodnak. Az pedig minden csak nem hosszútáv. Pedig példát vehetnénk Kínáról, aki két évtized alatt fenekestül felforgatja a világot.

Tíz, tizenőt évvel ezelőtt a legtöbb európai gyár áthelyezte Kínába a gyártását az olcsó munkaerőnek köszönhetően. Európában ma, ha körbenézünk gyárak helyett csak raktárokat és logikai központokat látunk. Alig van olyan termék, amit Európában gyártanánk. Ha találunk is ilyet, akkor is kínai a beszállító. Fillérekért rendelhetünk Kínából mindent, nagy tételben.

Korábban azt hangoztattuk, hogy Kína csak másolni képes, gondolkodni nem. Ma már ez nem igaz. Utolérhetetlen (!) lépéshátrányban vagyunk és hamarosan meg is isszuk ennek a levét. Akkora eszközinflációt vágnak a nyakunkba hamarosan, hogy csak úgy nyekkenünk. És worst case scenario-k kidolgozása helyett élvezzük a jó módot és egyik napról a másikra élünk.

A raktárban lévő, óriási árukészlet, amit Kínából rendeltünk az eszközinfláció miatt hamarosan ott marad a nyakunkon. És ez csak egy dolog, amit Kína teljesen tudatosan átalakított a piacon. Hetente kriptokonferenciát tartanak több ezres látogatottsággal, a jegyek ára 1000 – 3000 dollár körül mozog és ezek az események teltházasak, egy fogpiszkálót sem lehet leejteni. Mi pedig még mindig arról győzködjük a népet, hogy a kripto a jövő?! A kripto már a múlt, fejlesztése folyamatos és mindent elsöprő erejű. Mégis, akkor mi a baj a kriptoval?

Időre van szüksége.

A Bitcoin, a Kripto és a Decentralizáció

Kriptolufi

Kriptosok és nem kriptosok egyaránt hangoztatják, hogy ki fog pukkadni a kriptolufi. Már kipukkadt többször is. Legutóbb éppen az elmúlt hetekben. De ezzel a story nem ért véget, a story csak most kezdődik. Kripto 2.0.

Eufórikus hangulat van, mindenki szeretné kiharapni a saját részét a tortából. Végigsöpört a decentralizált jövőkép első hulláma, ami páros lábbal ugrálásra adhatna okot. De ahogy Vitalik is megmondta, ez a bubi kipukkad, mint ahogy sorra ki is pukkad az ICO-lufik 90%-a.

Az első kapzsi hullám elvonulása után sokat tisztul a piac, indulhat az újabb munka és az ötletelés. Nagy szükség van a jó ötletekre és az elszánt hívőkre, mert az elmúlt 8-10 évben a spekulatív kereskedőkön és néhány okos szerződésen kívűl mást nem nagyon tudtunk felmutatni. A felhasználói felületek borzalmasak, az alkalmazások gyakorlatilag használhatatlanok.

Minimum háromszor kapsz szívrohamot egy kripto utalás során, a küldés gomb megnyomását követően, amíg a másik pénztárcáján az összeg megjelenik. Ha megjelenik. Mert ha elírtad a címet, akkor sanszos, hogy soha többé nem tudod visszafordítani a folyamatot.

Az internetes lufi kipukkadásakor is 85%-ot estek a részvényárfolyamok. Cégek rengeteg pénzt befektettek, aztán nem tudták hozni a számokat. Néhányan mégis túlélték. És a két legnagyobb túlélő a Google és az Amazon, akik azóta is uralják a világot.

Ugyan ez történt most a kriptoval. A legtöbben elvéreztek. De a kripto nem halt meg. A talpon maradt 10%-ból fog kikerülni a jövő Facebook-ja, sőt a következő JP Morgan is. Az innováció nem könnyű. Valami olyat kell kitalálni, ami még nem létezik. Nincs integrálható megoldás, semmilyen megírt recept.

A kripto, a blokklánc és a “hármas könyvelés” az elmúlt 500 év legnagyobb találmányai, úgyhogy köszönik szépen, de nem tervezik lekapcsolni az éjjeli lámpát. A lufi kipukkadása csak egy mérföldkő az életükben.

3-4 év és megérik arra, hogy újra beröffentse magát.

Állami kriptopénzek virágzása

A kriptoközösség ezt a részt szívből utálni fogja, ugyanakkor az államok szeretnék továbbra is kézben tartani a kontrollt.

A kiberhadviselés gerincét adó túlterheléses (DDoS) támadások mostanra olyan méreteket öltenek, hogy egy világméretű hadviselés lehetséges formájává váltak. Az első ilyen, nagy visszhangot keltő támadás 1996 szeptemberében történt, amikor egy New York-i internetszolgáltatót bénítottak meg, felhívva ezzel a figyelmet a problémára, amit azóta sem sikerült megoldani.

Ha ehhez hozzávesszük az internet decentralizált működési elvéből fakadó sajátosságait, akkor a jelenség egy kisebb kellemetlenségből mára óriási potenciális veszélyforrás lett. Persze akadnak olyan biztonsági módszerek, amelyek megnehezítik a nagyszabású túlterheléses támadások kivitelezését, az internethálózat decentralizáltsága miatt azonban gyakorlatilag lehetetlen, hogy a szükséges biztonsági intézkedések mindenhol egyszerre megvalósuljanak, enélkül viszont csak tompítható a támadások ereje, teljesen viszont nem szüntethető meg a probléma.

Egy olyan elosztott, decentralizált DDoS, mint a Gladius, nagyszerű lépés, de rengeteg tennivaló akad még ezen a területen is. A kormányok előbb-utóbb (30-100 év) elvesztik ezt a csatát. Ez az idő csökkenhet a felmerülő pénzügyi válságok, vagy háborúk következtében.

“Nem fogják megérteni, nem fogják adoptálni a kriptot”. De igen. Pont emiatt.

Egy átlagfelhasználó számára ma semmit nem jelent a digitális biztonság, a magánélet védelme. Mert nincs háborús helyzet és nem rohannak katonák keresztül a lakásunkon és nem foglalják le a vagyonunkat. De ez itt, ebben a kis ékszeres ládikában – Európában – is bármikor bekövetkezhet és akkor meg fogják érteni és adoptálni fogják a kriptot (éppen a napokban jelentett be hadiállapotot Ukrajna). Akkor hirtelen a magánélet védelme és a biztonság lesz a legfontosabb.

Érdemes megnézni Snowden arcát az alábbi John Oliver Show-ban, amikor azzal szembesül, hogy az átlagember mennyire nem törődik adatainak védelmével, a legkevésbé sem érdekli annak sorsa. Megdöbbentő! Az emberek mint a birkák, szó nélkül elfogadják majd a kormányok által kibocsájtott kriptopénzeket, anélkül, hogy mennyire centralizált.

Éppen ezért fog mindenki gondolkodás nélkül rábólintani az állami kriptopénzek bevezetésére és örül, ha egyáltalán megtalálja a módját annak, hogyan és mivel fizessen, a mögöttes technológiával nincsen ideje foglalkozni. Az állam és a bankok a kezünkbe adnak majd egy csomó csilli-villi alkalmazást amelyek semmilyen formában nem testesítik meg a kritpopénzek eredeti küldetését, azaz a decentralizáltságot és hogy mi magunk gyakoroljuk a kontrollt pénzügyeink felett. Sajnos, ez senkit sem fog érdekelni. Haladunk a korral, meg az adót ugye azért fizetjük, hogy az állam kitalálja, mi a jó nekünk, fogják és vezetik a kezünk. (George Orwell: 1984)

Ha öt különböző banknak van egy blokklánca, az nem blokklánc, az adatgyűjtés. Hiszen különösen a rendelkezésre álló adatvagyonban rejlik számukra órási érték. Hiába gondolják azt a bankok, hogy most megtalálták a fiatalság igazi elixírjét, ez megint csak egy menekülési útvonal és az út végén éppen ez a technológia fogja kiszorítani a bankokat a rendszerből. Egy decentralizált blokkláncon a bankok, a szabályozók, a részvényesek és az ügyfelek egyenrangú partnerek, egyik résztvevő sem gyakorolja a hatalmat.

A kormányzati kriptopénzek még nagyobb korrupciónak adnak teret, mint a jelenlegi rendszer. De nem számít, úgyis megteszik. Büntetlenül nyomon követik a polgárok kiadásait fillérre pontosan és automatikusan beszedik az adókat. Alig várják, hogy megszünjön a készpénz és bevezessék saját kriptopénzüket. Ezt arra hivatkozva teszik majd, hogy:

– Megállítsák a pénzmosást
– Megállítsák a terrorizmust
– Megfékezzék a bűncselekményeket

“Az embereket mindig könnyű a vezérek uralma alá hajtani” – mondta Gustave Gilbert, aki pszichológusként volt jelen a Nürnberg-i per során a náci kormány bűnös vezetői mellett. “Csak annyit kell tenned, hogy elhiteted velük, hogy támadás alatt állnak, el kell ítélned a pacifistákat, amiért hiányzik belőlük a hazafiság és mert veszélyeztetik az országot. Ez minden országban éppúgy működik” – szól az idézet, amelyet aktuálpolitikai párhuzamot szimatolva újra felkapott az internet.

A kormányzati kriptopénzek nagyon keserű pirulák lesznek azoknak, aki tisztában vannak azzal, hogy a kripto mire hivatott.

Centralizált és decentralizált kriptopénzek

Az, hogy az állami beavatkozásnak köszönhetően centralizált kriptopénzek bevezetésére kerül sor, még nem jelenti azt, hogy a decentralizált kripto teljesen eltűnik. Ott lesz az is a háttérben és fejlődik tovább. Hiszen továbbra is lesznek olyan országok, ahol hisznek a decentralizáltságban és teljes vállszélességgel kiállnak mellette. Különösen azok az országok, akik a dollár dominanciája miatt az elmúlt években igen nehéz helyzetbe kerültek. Sok ázsiai, dél-amerikai és afrikai ország, de Szingapúr és Svájc is.

Fel kell pörögni azoknak, akik bármilyen decentralizált platformon dolgoznak, hogy minél nagyobb felhasználói élményt nyújtsanak és minél szélesebb körben elterjedő alkalmazásokat fejlesszenek.

Ez az alkalmazás NEM egy böngésző

Brave böngésző

A Brave böngésző és saját tokenje a BAT az egyik legjobb kriptos project (jelenleg). Gyors, biztonságos és reklámmentes böngészési élmény, megreformált online hirdetések, tartalomgyártói támogatások automatikus osztása és fogadása a Basic Attention Token (BAT) segítségével. Túl van a 10 milliós letöltésen is. Ennek ellenére nem látom úgy, hogy ez lenne az a mozaik darab, amelytől teljes lenne a kép. Inkább egy köztes lépés, egy jó irány a megoldás felé. Mit kellene tudnia annak az appnak, ami meghozza az átütő sikert a végén?

– Legyen mindenhonnan elérhető
– Legyen könnyen kezelhető
– Tudjon mindent: pénzt váltani, bármilyen jegyet vásárolni, védje a magánéletet és az információt
– Legyen nyílt forráskódú

A lehető legalacsonyabb szintre redukálja a blokklánc gyengeségeit, legyen teljesen új és eredeti. Talán egy beépített virtuális pénzügyi asszisztens, vagy egy figyelmeztető szűrő? Mindkettő jól jöhet!

A blokklánc (blockchain) csak az első lépcsőfok a decentralizált konszenzus felé

Közben megjelentek a blokklánc versenytársai, a IOTA Tangle és a HashGraph. Szakértők szerint a HashGraph azért lehet jobb, mint a blokklánc, mert gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb is, mint a Bitcoin mögött rejlő technológia.

A HashGraph lényeges változtatása az, hogy a létrehozott blokkok nem lineáris láncot alkotnak, hanem egy hálót, és a validáció nem csupán az előző blokk titkosításából valósul meg, hanem a hálózatban található további blokkok titkosításából is. Ez azt jelenti, hogy a blokklánchoz hasonlóan ebben az esetben is decentralizált technológiáról (distributed ledger) van szó, azonban a konszenzus mechanizmus és a tranzakciók tárolása gyorsabb, hatékonyabb és biztonságosabb is, mint a blockchain esetén.

A HashGraph alapja az úgynevezett pletyka-protokoll. Ez azt jelenti, hogy a hálózaton található csomópontok véletlenszerűen kiválasztanak egy másik csomópontot, és minden olyan információt megosztanak vele, amelyet a másik még nem tud. Amikor a hálózaton található két csomópont már rendelkezik közös információval, ehhez olyan információk adódnak hozzá, amelyek már egy harmadik csomóponttól erednek, és így tovább. Így jön létre a “pletykahálózat”, melynek segítségével bekövetkezhet a teljes decentralizáció.

A következő lépés a validáció és a konszenzus elérése, amely szintén eltér a blockchainből ismert technológiától. A konszenzust úgynevezett virtuális szavazás segítségével hozzák létre a csomópontok. Ez rendkívül egyszerű, hiszen biztosak lehetünk benne, hogy az adott csomópont milyen információkkal rendelkezik, és hogy pontosan mikor jutott azokhoz az információkhoz.

Hogy a HashGraph le tudja-e váltani majd a blokkláncot, az a jövőben eldől. Kísérleti fázisban lévő project még csak. A következő húsz évben várhatóan több tucat ilyen project lesz még. Az is lehet, hogy egyik ilyen rendszerfelépítés sem lesz alkalmas hétköznapi használatra.

A kripto használata pofonegyszerűvé válik

A mai felhasználói élmény – amennyiben nincs komolyabb fejlesztői háttér mögöttünk – borzalmas. Ha valamit elgépelünk, vagy rossz helyre illesztünk be, örökre elbúcsúzhatunk a pénzünktől. Ha valaki meghekkeli a számítógépünket, vagy a telefonunkat, akkor is könnyen odaveszhet mindenünk.

A walletek lassúak, egyik sem felhasználóbarát, viszont mindegyik ronda. Ha elfelejtünk szoftvert frissíteni, akkor előfordul, hogy nem a valós adatainkat látjuk. Egy átlagos felhasználó abszolút alkalmatlan ilyen eszközök hétköznapi felhasználására. Zero chance.

Az elmúlt két évtized tökéletesen bebizonyította, hogy a fejlesztők nem tudnak a hétköznapi emberek agyával gondolkodni. Ami tetézi a problémákat, hogy ezek a tranzakciók mind visszafordíthatatlanok! Ha elrontottam egy utalást, nincs lehetőségem a jelenlegi keretek között azt visszafordítani. Ha ellopja valaki a pénzem, semmit se tudok tenni. Nem tudom felhívni a bankot, hogy ellopták a kártyámat, tiltsák le. Nincs bank, nincs ügyfélszolgálat.

Egy olyan keretrendszer lesz a befutó, amely a régi rendszer összes meglévő kényelmi funkciójával rendelkezik, plussz egy csomó új és hasznos funkcióval bővül, amelyet képes az átlagfelhasználó is átlátni és használni.

Gondoljunk az öröklésre. Szükség van valami olyan köztes “szereplőre” ami ezt lehetővé teszi, vagyis leginkább automatizálja. Egészen biztosan nem az a megoldás erre, hogy a szeretteiddel, vagy a legjobb barátoddal megosztod a privát kulcsaidat, vagy egy maciban tárolod a kulcsaidat, amihez mindannyian tudjátok a belépőt. Ma ez az egyetlen rendelkezésre álló megoldás. De nem jó. A barátok összevesznek, az emberek elválnak, vagy meghalnak… Kell valami más megoldás, egy automatikus megoldás.

Ha ma szeretnél bitcoint adni a gyerekeidnek, hogyan tennéd? Hát nem lenne egyszerű. Vagy ha holnap meghalsz, utána mi történik a bitcoin-jaiddal? Vagy mondjuk kapsz egy szimpla strokeot és másnapra elfelejted az összes jelszavadat, vagy azt, hogy hol tároltad a jelszavaidat, vagy a maciba való belépés kódját?

Még ha számolsz is ezekkel a lehetőségekkel, az egész egyszerűen annyira komplikált. Bármilyen kripto bizniszen töröd a fejed, legyen az a cél, hogy ezeket a problémákat leegyszerűsítse, vagy valamilyen megoldást nyújtson. Ilyen szolgáltatásért mindenki szívesen fizetne.

Egy kalap alá hozni az okos szerződéseket, a mesterséges intelligenciát és a biztonságos pénzkezelés feltételeit. A blokklánc betöltheti a bank és az ügyfélszolgálat szerepét. Biometrikus azonosítással, csoportos POS verifikációval, vagy decentralizált mesterséges intelligencia integrálásával lehetne validálni a családtagokat, közeli hozzátartozókat.

A kriptopénzek elvállnak protokolljaiktól

Jelenleg minden kriptopénz elválaszthatatlanul kötődik a protokolljához. A szerverek evoluciója viszont azt tükrözi, hogy ez nem marad így a jövőben. A szerverek a fém dobozoktól eljutottok a virtualizációig, a disc tárólókig és a felhőrendszerig. De ma már nem feltétlenül tudunk arról, hogy az adataink hol tárolódnak, a lényeg, hogy elérhető legyen.

Feltehetően a protokollok is elválnak a kriptopénzektől amikor valamilyen cserére kerül a sor, fizetünk, küldünk, vagy pénzt fogadunk. De valahol majd tároljuk, védjük és biztosítjuk.

A legtobb kriptopénz nem skálázható, ezért Visa szintű tranzakciót nem is tudunk bonyolítani. A Bitcoin hálózatát jelenleg mesterségesen korlátozzák 7 tranzakciót képes lebonyolítani másodpercenként annak érdekében, hogy az emberek ne fújják fel túl nagyra a blokkláncot még azelőtt, hogy a hálózat és a közösség felkészülhetne a nagyobb tranzakcióforgalom kezelésére.

Vannak, akik ezt kifejezetten a bitcoin erényének tekintik, hogy értéktároló eszközként tekintsünk a bitcoinra, ne fizetőeszközként. Ez abszurd. Képesnek kell lennie arra, hogy olyan gyorsan, olyan messzire és annyiszor mozgassuk, amennyiszer csak akarjuk. Amint eltávolítják ezt a mesterséges korlátot, úgy máris jelentős mértékben meg lehet majd emelni a másodpercenkénti tranzakciókeretet.

Nem ülhetünk a babérjainkon azt feltételezve, hogy Satoshi mindenre gondolt helyettünk. Nem így történt. És őszintén? Ki a fenét érdekel, hogy Satoshi mit gondol? Magára hagyta az egész projectet. Ha irányítani akarná, akkor nem burkolózott volna teljes névtelenségbe. Az alapokat úgy hagyta, hogy tudjunk rá építkezni.

Tehát, vagy marha gyorsan nekiállunk építeni, vagy csak arra lesz alkalmas az egész kripto, hogy a jelenlegi nagy bankok és pénzemberek még szorosabbra húzzák a hurkot a nyakunk körül.

Hány fajta kriptopénz jön még

Jeleneleg mindenki kriptopénzt bocsájt ki. Személyazonosságot igazoló oldal, mint a Civic? Csináljunk egy coin-t! Decentralizált DNS? Csináljunk egy ICO-t és egy coin-t! Új blokkláncra fejlesztett app? Egy újabb coin! Hova ennyi coin? Az egyes kriptopénzek kategorizálódni fognak. Több mint valószínű, hogy csak néhány kategória lesz.

1. Deflált, megtakarításra ösztönző kriptopénz
2. Inflálódó, vásárlásra ösztönző kriptopénz
3. Feladat (action) token
4. Jutalom token

A deflációs, megtakarításra ösztönző kriptopénzek befektetésre szolgálnak. Ezeknek az értéke folyamatosan növekszik és értékőrzők. Mindenkinek szüksége van ilyen tipusú befektetésre, azért lett éppen a Bitcoin az első.

Az inflálódó, vásárlásra ösztönző kriptopénz olyan, mint az a dollár, vagy euró, amit ma használunk. Senki sem szívesen vesz plazmatévét bitcoin-ért, mert félő, hogy 1 év múlva kiderül, hogy 650millió forintot fizetett érte, annyira felment a bitcoin értéke. Szükség van stabil, elkölthető kriptopénzekre, amit a hétköznapokban árura cserélhetünk.

A feladat (action) tokeneknek mindig ingyenesnek kell lenniük a rendszeren belül, ilyenek a szavazás, vagy az üzenetküldés. Ezek nem mikrotranzakciók. Azért, hogy mondjuk visszaállítom a jelszavamat ne kelljen már 2 fillért fizetnem. Vagy ahogy az EOS-ban mondják a srácok: “Ha az Amazon weboldalának betöldődéséért 3 fillért kellene fizetnünk, senki nem töltené be.”

A jutalom tokenek folyamatosan áramlanak a rendszerben, a karma digitális reprezentációja. Jutalmazza a jó viselkedést és bünteti a rosszat.

Ezzel négy coin kategóriával gyakorlatilag a teljes rendszert le lehet fedni.

Újratanuljuk azt, amit tévesen tudunk közgazdaságtanból

Minden mai gazdasági elméletünk olyan vizsgálatokon és módszereken alapul, amely limitált adatokra támaszkodott, a tinta és a faék korszakából. A mai modern társadalomban már nem működhetnek ugyanazok a módszerek. Új ökoszisztémára van szükség. A mai gazdasági teóriák azt bizonyítják, hogy mennyire meghaladják a barlangrajzok korát, a jövő gazdasági rendszerei pedig majd azt bizonyítják, mennyire meghaladták a mostani gondolkodást.

oktatási rendszer

És pontosan ez a kripto: mikroökoszisztéma a háború kellős közepén.

Ez Darwin evolúciós közgazdaságtana.

A blokklánc alapú gazdaságban valós idejű adatokkal rendelkezünk globális szinten, nem kell találgatnunk. A mesterséges intelligencia valós időben képes statisztikát gyűjteni világszerte, így azonnal láthatjuk, hogy egy országban az acél árának emelkedése hogyan befolyásolja egy másik országban az ingatlanok árát. Segítségével hihetetlen pontossággal nyomon követhetjük a globális termelést és gyártást, ami rengeteg olyan dolgot fog felülírni amit még az iskolában tanultunk.

Egy DAO a “világ 500 leggazdagabb embere” között

Annak a valószínűsége, hogy egy DAO ezt a mérföldkövet elérje, ahhoz tükröznie kellene a Visa nyílt verzióját, amelyben csökkenti a tranzakciókat és a bányászokat a legdominánsabb hálózaton, ami segít megalapozni a jövő fejlesztéseit és a hálózat irányítását.

Nem halmozna fel minden pénzt, de olyan kapcsolatként használnánk, ami áramoltatja a pénzeket a vállalkozások és más DAO-k felé okosszerződéseken keresztül – hasonlóan az államokhoz, helyi önkormányzatokhoz és szervezetekhez – ami előnyös a hálózat számára.

Ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, azért van még hova fejlődni. Ma még úgy gondolunk a DAO-kra mint az okos szerződésekre. Úgyhogy ez még nagyon messze van.

A DAO-nak szüksége van arra, hogy az AI segítsen kezelni és enyhíteni a szabályokat továbbá képesnek kell lennie arra, hogy automatikusan generálja a sablonizált irányítási modelleket.

Az irányításé a főszerep a DAO-ban és még nincsenek jól skálázható modellek amelyek képesek egy akkora vállalat menedzselésére, mint egy mai nyílt forráskódú multi teljesítményarányos fizetéssel. A korai DAO-k mind elbuktak a fentebb már többször megnevezett problémák miatt.

Mindenki főnöknek képzeli magát és senki nem hajlandó kivinni a szemetet. Nehéz úgy bármit rendelni, hogy mindenki kiskirálynak érzi magát egy DAO-ban.

Ahhoz, hogy mindez hatékonyan működhessen szükség van fő- és mellékszereplőkre. A szereplőknek tisztában kell lenniük a szerepükkel, még akkor is, ha ez majd később megváltozik, ahogyan egyre több tapasztalatot gyűjtenek. Hogyan rugsz ki valakit egy DAO-ból, ha nem megfelelő a teljesítménye? Hogyan tudhatod, hogy a srác, aki felelős az ICO biztonságáért, az megfelelő képesítéssel rendelkezik és nem csak azért lett kiválasztva, mert mindenkinek szimpi volt?

A holnap automatizált cégeinek és non-profit szervezeteinek olyan eszközöket kell fejleszteni a döntéshozók és vezetők számára és olyan működési megállapodásokat amelyek éppen úgy működnek mint egy kód, ami kőbe van vésve.

Megnő a “hakni piac”

A „gig economy”, avagy „hakni gazdaság”, a munkaerőpiac egyik új jelensége, amelynek lényege, hogy egy online platformon vagy applikáción keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyek. A „gig economy” kulcsszereplői az olyan cégek, mint a Magyarországon is ismert Über és Airbnb.

Hakni piac

A második világháború után felnőtt generációnak egy, de maximum két munkahelye volt egész élete során.

A most felnövő iGenerációnak 6 lesz egyszerre. A bevételük fele, automatizált passzív jövedelem lesz. Láthatjuk továbbá az AI munkamegosztási szolgáltatások növekedését is. A gépek ismerik a képességeinket és készségeinket és ennek megfelelő rövidtávú munkát keres a “hakniknak” így az álláskeresés is lassan a múltté.

Visszaélés a blokklánccal

A kripto rajongókank meg kell bírkózniuk azzal a ténnyel, hogy ugyan annyira vissza lehet élni a blokklánccal, mint amennyire jó dolgokra képes. Egy pisztollyal megölhetünk valakit, vagy vadászatból eltarthatunk egy családot. A víz is képes az élet fenntartására, de bele is fulladhatunk.

Éppen emiatt (is) el kell fogadnunk a kripto néha lassúnak tűnő fejlődését, mert a támadási pontokat már a rendszer megalkotásánál ki kell küszöbölni. Az internet megtanított minket arra, hogy mindennel vissza lehet élni. Ha a kriptoban dolgozunk és nem gondolkodunk a kriptokkal való visszaélési lehetőségek módjain, akkor ahelyett, hogy a világ megmentésén dolgoznánk, létrehozzuk a saját börtönünk.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Adatvédelem a kriptovilágban és az Interneten

Roland

Lightning Network egyszerűen a Casa Node-al

Roland

A blokklánc technológia üzleti felhasználásának lehetőségei

Lívia