-3 C
Budapest, HU
2019-02-19
Blog Kripto Kriptopénz

Mi az a kriptopénz? Milyen típusai vannak? És hol tárolhatod?

Várható olvasási idő: 23 perc

Még nem érted, hogy mi is az a kriptopénz, hogyan, mire használható? Milyen típusai vannak, melyiknek mi az előnye? Hogyan tárolhatod biztonságosan? Akkor elmagyarázzuk, egyszerűen!

Mi az a kriptopénz?

A kriptopénz digitális pénz. Abban különbözik az általad is használt nem digitális pénzektől, hogy nem egy bank tart nyilván egy összeget számlákon, melyhez mindössze egy szám tartozik, hanem felhasználók működtetik, szerte a világon. Nincs olyan személy, aki manipulálni tudná a számládon lévő összeget, mivel az adott kriptopénz hálózatába tartozó valamennyi személy beleegyezése kell ehhez.

A kriptopénzek többségéhez bárki hozzájuthat, birtokolhatja, majd kezdheti visszaigazolni az egyes tranzakciókat a saját számítógépével és néhány szabadon hozzáférhető szoftverrel. Nincs központi intézmény (mint amilyen egy bank), így nehéz meghackelni, manipulálni, és ez az, amiért igazán jó megoldás. A kriptopénzek decentralizáltak, ami azt jelenti, hogy nem használnak központi adattárolást. Nincs egyetlen személy vagy szervezet, mely teljes mértékben ellenőrzése alatt tartaná az adott pénzt.

Az első kriptopénz a Bitcoin volt, melyet Satoshi Nakamoto hozott létre 2008-ban. Habár úgy tűnhet a név alapján, hogy egy valós személyről van szó, Satoshi Nakamoto nem az. Nem tudni, hogy ki vagy milyen csoport áll mögötte, mert mindmáig ismeretlen. Megjelenése után bárki elkezdhette visszaigazolni a Bitcoin tranzakciókat, mert nem kellett hozzá más, csak egy számítógép (akik ezzel foglalkoznak, azok az úgynevezett “bányászok”). A hálózatban jelen lévő minden gép egy úgynevezett csomópont (node), amelynek jóvá kell hagyni a tranzakciókat. És ez az, amiért a Satoshihoz fűződő technológia forradalmasította a pénzt.

Azóta eltelt 10 év, és több ezer új kriptopénz jelent meg. Némelyik megpróbált javítani a Bitcoinon: például gyorsabb tranzakció-visszaigazolással, nagyobb biztonsággal vagy jobb adatvédelemmel. Mások ugyanakkor valami egészen mást kínáltak, mint a Bitcoin. Mindegyik pénz egy kicsit más, ugyanakkor mindegyik az eredeti koncepcióra és a blokkláncra épül.

Miért jobb a kriptopénz?

Amit szinte biztosra lehet venni, hogy valamikor a jövőben a kriptopénz leváltja majd a ma használatos, úgynevezett fiat pénzeket. Lehet, hogy most úgy tűnik számodra, hogy már le is áldozott a kriptopénzek számára, de ez még csak a kezdet. Hiszen a Bitcoin árfolyamának változása egyáltalán nem befolyásolja annak a technológiának a jövőjét, mely a kriptopénzek mögött áll.

Mi a különbség a kripto és a fiat között?

A kriptopénzek és a fiat pénzek is “helyettesíthetők”, ami azt jelenti, hogy minden egyes pénzegység pontosan ugyanannyit ér, ezért cserélhetők. Ezer forint az ezer forint, bármilyen is a papírpénz minősége. Ugyanez igaz a kriptopénzekre is.

Mindkét pénz kisebb egységekre osztható. Az Euró esetében Euró centekre, ugyanígy a Bitcoin kisebb egysége a Satoshi. Elvileg viszont bármilyen kis egységekre szétbontható, attól függően, hogy mennyit ér egyetlen Bitcoin.

Ugyanakkor a kriptopénz tartós, szemben a fiat pénzekkel. Hiszen teljes mértékben digitális alapú, és egy decentralizált hálózat tárolja. Hacsak el nem veszíted a digitális pénztárcádat, a kriptopénzed nem fog tönkremenni, megsemmisülni.

Az is fontos különbség, hogy míg a valuták szűkösen állnak rendelkezésre, a kriptopénzek nem. Habár a 2008-as világválságot követően is azt láthattuk, hogy a kormányok akkor teremtenek még több pénzt, amikor akarnak, ez mégis így van.

Ami viszont hátrány egyelőre a kriptopénzeknél, hogy míg egy valuta könnyedén beváltható termékekre és szolgáltatásokra – ez a fő célja -, addig néhány kriptopénz esetében a tranzakciók visszaigazolása kicsit hosszadalmas lehet. Ezzel együtt ma már számos terméket és szolgáltatást vásárolhatsz kriptopénzeken is, csakúgy, mint a fiat pénzeken.

Miért a kripto a pénz jövője?

Decentralizált és tisztességesebb rendszer

A fiat pénzeket egy olyan elit működteti, mely teljes mértékben irányítása alatt tartja ezeket, míg a többi ember nekik kiszolgáltatva figyeli, hogy mi történik a pénzével. Az átlagembereknek semmilyen befolyásuk nincs a piacra, még akkor sem, ha több ezren összeállnak, hogy tegyenek valamit.

Az irányítást azáltal teremtik meg a fiat pénzek felett, hogy annyit bocsátanak ki belőle, amennyit jónak látnak. Amikor a kibocsátás nő, akkor a pénz értéke csökken, illetve fordítva. A gyors változásokat pedig néhányan ki tudják használni. Ezzel szemben a kriptopénzek decentralizáltsága a pénzügyi irányítást kiveszi az elit kezéből, és átadja az embereknek. Mivel a kriptopénzek nem kötődnek kormányokhoz, nem is fognak hirtelen elértéktelenedni azáltal, hogy egy csoport így határoz. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy kriptopénz egyáltalán ne tudna elértéktelenedni, csak éppen ez nem néhány személy döntése lesz.

A kriptopénzek tehát nem inflálódnak, de nincsen kamatuk sem, és az országhatároknál sincs átváltási árfolyamuk.

Egyre jobban elterjednek

Azt lehetetlen megmondani, hogy ma már hány személy használ kriptopénzeket. Sokan használnak különféle pénztárcákat (wallet), különféle platformokat, és mindenféle kriptopénzeket. Az ugyanakkor a grafikonokból is kiderül, hogy látható egy állandó növekedés a kriptopénzek piacán. Például a Statista grafikonjában is látszik, hogy milyen mértékben nőtt meg a kripto-pénztárcák használata:

De abból is le lehet vonni következtetéseket, hogy adott pillanatban hány Bitcoin-cím volt aktív. Habár a csúcsot akkor érte el ez a szám, amikor a Bitcoin árfolyama is tetőzött, ennek ellenére látható a növekedés. Ugyanez igaz a többi kriptopénzre, például az Ethereumra vagy a Litecoinra.

És, hogy hány embernek van már kriptopénze? Ezt senki sem tudja. Becslések szerint lehet akár 50 millió felhasználó is.

A blockchain biztonságos

A bankrendszerben kénytelen vagy megbízni, ha létezni akarsz a mai világban, pedig vannak hibák és visszaélések a rendszerben. És amíg a centralizált rendszer feltörhető, a kriptopénzek alapja, a blockchain nem. Legalábbis addig, amíg a kvantum számítógépek fel nem törik a titkosítást.

Egy kripto-pénztárca a Tiéd

Egy kriptopénz teljes egészében a Tiéd. Tárolhatod egy pénztárcában, teljesen offline módon. Senki sem kényszeríthet arra, hogy ő is hozzáférjen, vagy kivegye a pénzt a tárcádból. Ez ugyanakkor nem igaz a bankokban tárolt pénzekre, különösen nem akkor, ha egy “biztonságos” bankszámlán tartod.

Ráadásul egy bankszámla állandó felügyelete fárasztó, komoly papírmunkát igényel, és más emberek is rálátnak a pénzügyi helyzetedre. Ezzel szemben kriptopénztárcából annyit tarthatsz, amennyit akarsz, mindegyiket eltérő beállításokkal, benne különféle kriptopénzekkel, és bármelyikhez bárhol hozzáférhetsz.

Egyre többen fogadják el a kriptopénzeket

Folyamatosan szaporodik azon cégek száma, melyek a fiat pénzek mellett kriptopénzeket is elfogad. Ugyanakkor azt, hogy mikor fogja leváltani a kriptopénz a fiat pénzeket, senki sem tudja, habár nem valószínű, hogy rövid időn belül sor kerülne erre.

Amíg ez meg nem történik, a kriptopénzek párhuzamosan létezni fognak a “normál” pénzek mellett, alternatív fizetési lehetőséget kínálva, és egyre több esetben termékekre és szolgáltatásokra beválthatóan. A pénzügyi intézmények és a kormányok természetesen már vizsgálják a kriptopénzeket és a blockchaint, amin nem is kell meglepődni. Ők sem akarnak kimaradni, és nyilván arra számíthatnak, hogy a kriptopénzeknél is megszerezhetik az irányító szerepet.

Milyen kriptopénzek vannak?

A kriptopénzek választéka nem merül ki a mindenki által ismert bitcoinban. A bitcoinon kívül nagyon sokféle kriptopénzzel találkozhatsz a piacon. Ezek többféle típusba sorolhatók, azaz nem pusztán annyit jelent a választás, mint ha euró és dollár között kellene döntened.

A lehetőségek száma meglehetősen magas: a bitcoin 2009-es indulása óta már több mint 2 ezer féle különböző kriptopénz jelent meg. Köztük vannak olyanok, melyek nagymértékben különböznek a bitcointól, tehát nem egyszerűen az alternatívájának tekinthetők.

Mivel ezeket a pénzeket egyelőre nem szabályozza senki, azaz nincs egy hatóság, mely szabályokat alkotna velük kapcsolatban, így egy újonnan érkező meglehetősen nagy káoszba csöppen. Amihez persze hozzájárul az is, hogy a pénzek értékét a legtöbb esetben tisztán a befektetők határozzák meg. Ez pedig érthető módon bizonytalanságot szül. Ugyanakkor, mint látni fogjuk, akadnak olyan lehetőségek a kriptovilágon belül, ahol még ez sem igaz. Érdemes tehát egy kicsit jobban megismerkedni a kínálattal és a lehetőségekkel, hogy tisztábban lássunk.

Bitcoin és altcoin

A bitcoin volt az első kriptopénz. A bitcoinról már írtunk részletesen egy önálló bejegyzésben, így itt nem foglalkozunk vele mélyebben. Ami viszont ebben a bejegyzésben nem kapott helyet, hogy minden más kriptopénz az úgynevezett altcoinok közé tartozik. És van belőlük bőven. Ezek nagy része nem sokban különbözik a bitcointól, ugyanakkor nem mindegyik tekinthető a klónjának. Akadnak közöttük olyanok, melyek nagyon különböznek a Bitcointól, és egészen más célból hozták őket létre.

Ethereum

Akad jó pár olyan altcoin, mely a bitcoinétól eltérő algoritmust használ. Ilyen például az Ethereum vagy a NEO (a “kínai ethereum”), melyek egyike sem azért jött létre, hogy digitális pénzként működjön. Azért tervezték őket, hogy olyan platformot alakítsanak ki, ahol blokklánc alapon lehet alkalmazásokat készíteni. Az Ethereum 2015-ben jelent meg, és egy új technológiát hozott a kriptovilágba: az okosszerződésekét. Ez egy olyan szerződés, mely automatikusan végrehajtódik bizonyos körülmények bekövetkezése esetén. Az Ethereumhoz hasonló kriptopénz még a 2017-ben megjelent Cardano és az EOS is.

Factom

Az altcoinok közé tartozik a Factom is, mely abban különbözik, hogy nem a proof of work algoritmust használja, hanem a proof of stake-et. Ezért itt nincsenek bányászok, hanem helyette stakerek igazolják a tranzakciókat, és nem zajlik versenyfutás a jóváhagyásért, hanem egymás után kerülnek sorra. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy jóval kevesebb energiát igényel a működtetése, mivel nem szabadul rá több ezer bányász ugyanarra a blokkra, hogy megpróbálja visszaigazolni. Egy blokkra egy staker jut.

Ripple

A kriptopénzek egy további ismert képviselője a Ripple, illetve a hozzá kapcsolódó token, az XRP. Ez egy olyan blokklánc, melyet azért hoztak létre, hogy bankok használják a tranzakciók gyorsításáért. A Ripple ezért úgy is ismert, mint a bankárok pénze. Ennélfogva több nagy bank is megbízik a Ripple-ben, így ha a fiat pénzek legközelebbi alternatíváját keresed, akkor az ebből a szempontból a Ripple lehet az. Ugyanakkor a többi kriptopénzhez képest nagyon nagy eltérést jelent, hogy nem decentralizált pénzről van szó. Egy cég áll mögötte, a Ripple Labs, mely az XRP legnagyobb részét birtokolja. Így, ha akarja el is adhatja azt, leverve az árfolyamát.

Litecoin

Szintén a nagyobb nevek közé tartozik a Litecoin, mely a bitcoin 2011-ben indított forkja, ami azt jelenti, hogy a Bitcoin blokkláncának egy részén működik. Éppen ezért nagyon hasonlít a bitcoinhoz, ugyanakkor eltérő funkciói vannak. A Litecoin a Lightning Networköt használja, mely megold néhány kriptopénzekkel kapcsolatos kihívást, mint például a skálázhatóság. A Lightning Network használatával a Litecoin jóval több tranzakciót tud feldolgozni, mint a Bitcoin. Ráadásul olcsóbb is, így alkalmas kisebb összegek kifizetésére.

Dogecoin

Szintén egy ismertebb kriptopénz a Dogecoin, mely egy mémből keletkezett. Ezért is jelenik meg a mémben szereplő kutya arca a virtuális pénz képén. A Dogecoint gyakran használják arra, hogy a közösségi médiában fizessenek azoknak, akik valamilyen érdekes posztot tettek közzé.

Zcash

A Zcash ugyanakkor a biztonsággal akar kitűnni: komolyabb adatvédelmet és a tranzakciók szelektív átláthatóságát biztosítja. Tehát, miközben természetesen minden tranzakció rögzítésre kerül a blokkláncon, az olyan részleteket már elrejti, mint a küldő, a fogadó és az összeg. A Zcash tehát védett tranzakciókat kínál a felhasználóinak, mégpedig egy olyan fejlett titkosítással, mely zk-SNARK névre hallgat és zero-knowledge proof alapú.

Dash

A 2014-ben indított Darkcoin (2015-től Dash néven) ugyancsak a bitcoin egy titkosabb verziója: egy decentralizált mesterkód hálózat révén kínál anonimitást a használóinak. A tranzakciók ezáltal nyomtalanná válnak.

Monero

Hasonló funkciót kínál a Monero is, mely szintén 2014-ben jelent meg a színen, nagy érdeklődést kiváltva. Fejlesztése teljes mértékben adomány-alapú és egy közösség dolgozik rajta. Elsősorban a decentralizáció és skálázhatóság volt a cél a létrehozáskor, és teljes adatvédelmet kínál a “ring signature” technikának köszönhetően. Ennek lényege, hogy egy csoport titkosított aláírás kell hozzá, mely között ott van a valódi érintett is, de nem lehet tudni, hogy ki az.

Bitcoin Cash

A Bitcoin Cash szintén egy altcoin, mégpedig a legsikeresebb hard forkja az eredeti bitcoinnak. (Forkra akkor kerül sor, amikor a fejlesztők vagy a bányászok valamiben nem jutnak egyezségre, és megosztják a kriptopénzt, létrehozva az eredetinek egy új verzióját, melynek kódja sem azonos már.) 2017-es megjelenését egy skálázhatósággal kapcsolatos vita eredményezte: míg a bitcoin blokkmérete 1 megabyte-os, addig a BCH-é 8 MB. Erre a növelésre azért volt szükség, mert a nagyobb blokk gyorsabb tranzakciókat eredményez.

Bitcoin SV és Bitcoin ABC

A Bitcoin Cash esetében is sor került egy szakítással járó hard forkra 2018 novemberében: ekkor jött létre a Bitcoin SV (vagyis Satoshi’s Vision) valamint a Bitcoin ABC. Ennek hatására zuhantak nagyot a kripto-árfolyamok, annak ellenére, hogy ebben a forkban a Bitcoin már nem volt érintve. A lépésre azért került sor, mert két csoport nem értett egyet, olyannyira, hogy a Bitcoin SV meghirdette a “hash háborút”, valamint jelezte, hogy megtámadja a Bitcoin ABC-t az üres blokkok bányászatával, megakadályozva, hogy az emberek használják azokat.

A kriptopénzek sora hosszan folytatható lenne, de inkább lépjünk tovább egy következő kategóriára!

Mi az a stablecoin? És milyen típusai vannak?

A stablecoin a digitális pénzeszközöknek egy speciális típusa, mely a saját blokkláncán kívül található valamilyen eszköz értékéhez kapcsolódik. A “stable” arra utal, hogy a mögötte álló eszköz stabilabb, mint a blokkláncra épülő pénz, például a Bitcoin vagy az Ether, melyek állandó volatilitási problémákkal küzdenek. A befektetők akár úgy is tekinthetnek rá, mint egy származtatott termékre, mely mögött áll egy meghatározott eszköz. A legnépszerűbb pénznem, mely általában a stablecoin mögött áll, az amerikai dollár.

Miért van szükség stablecoinra?

Egyfelől azért, mert a befektetők különböző okok miatt már digitális pénzeszközöket kezdtek használni. Például az Ethereumot az okosszerződések megkötésének lehetősége miatt, vagy mert ez a blokklánc lehetővé tesz egyéb alkalmazásfejlesztést, rugalmasan, biztonságosan és korlátoktól mentesen.

Ugyanakkor a tranzakciók nagy része még mindig fiat-pénzekben történik: a vásárlások, a számlák fizetése, de a béreket is így fizetik a cégek, stb. Ez persze jól is van így, sokan nem szeretnék, ha akár a fizetésük, akik egy vásárlás ellenértékeként kifizetett pénz egyik napról a másikra elértéktelenedne. Ezért szükség van egy olyan megoldásra, mely a fiat-pénzek stabilitását hordozza, de már a blokklánc-technológiára épül.

Hogyan elégíti ki a felmerülő igényeket egy stablecoin?

  • Egy stablecoin hidat képez a létező pénzügyi piacok és a kriptopénzek között. A felhasználók úgy használhatnak digitális pénzeket, hogy nem kell aggódniuk a volatilitásuk miatt, vagyis a valós pénzeszközök gond nélkül válthatók át digitálissá.
  • Egy stabil árfolyamú digitális token lehetővé teszi a befektetőknek, hogy kapcsolatba lépjenek a digitális világgal úgy, hogy közben elkerülik a költséges közvetítők közreműködését a fiat-pénzek és a kriptopénzek átváltása során.
  • A fiat pénzek előnye megjelenik a stablecoinoknál: ez a stabilitás. Ami persze nem minden fiat-pénzre igaz, viszont azokban az országokban, ahol gyenge vagy hullámzó a fizetőeszköz árfolyama, ott úgy használhatnak az emberek stablecoint, mint ahogy mondjuk dollárt vagy eurót használnának. Ezáltal elkerülhetik a kockázatokat.
  • A stablecoinok ugyanakkor rendelkeznek a kriptopénzeknek azon előnyével, hogy gyorsak és megbízhatóak a blokklánc technológia használatának köszönhetően.

Milyen típusai vannak?

Fedezett stablecoinok
Fiat-hátterű stablecoinok

A fiat-hátterű stablecoinok valamely fiat pénzhez kapcsolódnak egy meghatározott átváltási árfolyamon. A tokenek teljes kibocsátott mennyiségének meg kell egyeznie a fiat pénz mennyiségével, mely egy banknak kerül elhelyezésre. Ezért például az USD Coin (USDC) 1:1-hez van rögzítve az amerikai dollárhoz. Ezek a fiat-helyettesítők gyakran kerülnek auditálásra, annak érdekében, hogy látható legyen: teljes mértékben mögöttük áll a fiat pénzbeli letét. A kockázatot az jelenti, hogy meg kell bízni az audit eredményében. A fiat-hátterű stablecoinok közé tartozik a TUSD, a GUSD, a PAX, az USDT vagy a 2019 februárjában megjelenő JPM Coin.

Utóbbi az első olyan kriptopénz, melyet egy nagy, amerikai bank hozott létre, a J.P. Morgan Chase. A digitális pénzt az ügyfelei közötti fizetésre használja, mely jóval gyorsabb pénzmozgást tesz lehetővé, mint a hagyományos utalások. Megbízható kriptopénz lenne, de a kriptotőzsdéken mégsem tudsz JPM Coint vásárolni: csak az olyan, nagy intézményi befektetők használhatják a tokent, akik alávetik magukat a szabályozói ellenőrzéseknek, és csak azt követően, hogy letétbe helyezték az értékének megfelelő dollárt egy bankban. A tranzakciók után a JPM Coin megsemmisítésre kerül, és az ügyfelek visszakapják a dollárjukat.

Eszköz-hátterű stablecoinok

Az eszköz-hátterű stablecoinok hasonlóak a fiat-hátterűekhez, azzal a különbséggel, hogy nem egy valutához, hanem egy valós eszközhöz van rögzítve az árfolyamuk. Például a Digix olyan tokent kínál – a DGX-et -, melynél egy token egy gramm aranynak felel meg. Ezt az aranyat egy szingapúri páncélteremben tárolják és negyedévente auditálják, hogy meggyőződjenek arról, hogy a tárolt arany tömege megegyezik a piacon lévő tokenek mennyiségével. A kockázatot tehát itt is az jelenti, hogy meg kell bízni az audit hitelességében az arány megtartására vonatkozóan.

Kripto-hátterű stablecoinok

A kripto-hátterű stablecoinok olyan digitális tokenek, melyek mögött egy másik digitális pénz áll, például a Bitcoin vagy az Ether. A dolog felépítése azonban egy kicsit bonyolultabb mint a dollár vagy arany-háttér esetében. Mivel a kriptopénzek árfolyama nagyon hullámzó, ezért egy 1:1-es rögzítés semmit nem oldana meg. Kreatív megoldásként a MakerDAO létrehozta a DAI nevű stablecoint, mely fedezett adósságpozíciót használ, ami úgy működik, ahogy egy banknál. Tehát plédául az okosszerződések fedezete az Ethereumon az ETH, melyért cserébe a DAI 66 százalékát adja “kölcsön”. Ha az ETH értéke egy bizonyos szint alá csúszik, akkor a felhasználó vagy visszafizeti az adósságpozíciót, vagy az egy aukció során a legmagasabb árat kínáló vevőhöz kerül.

A kockázatot jelenleg még az jelenti, hogy hiányzik a megfelelő diverzifikáció, azaz a fedezet ETH-ban van. Ugyanakkor a jövőben lehetővé válik, hogy az okosszerződések több eszköztípust is támogassanak, azáltal javul a diverzifikáció és csökken a volatilitás.

Nem fedezett stablecoinok
Algoritmikus stablecoin

Az algoritmikus stablecoinok mögött nem állnak valós eszközök, hanem egy automatizált logika változtatja a token mennyiségét a kereslet és a kínálat alapján. Ez olyan, mint egy automatizált központi bank, mely folyamatosan alakítja a monetáris politikát. Az egyetlen kockázata a felhasználók általi elfogadottsága, illetve eterjedtsége az olyan stablecoinoknak, mint amilyen a Basis, ugyanis a rendszer úgy működik, hogy a stabilitáshoz szükséges a miné nagyobb felhasználói részvétel.

Merre tovább?

A pénzek és a fizetés jövője egyértelműen a digitalizáció. Az első kísérletek már megmutatják, hogy merre tart a technológia. A fiat-hátterű digitális pénzek biztonságérzetet kínálhatnak az embereknek, főleg azoknak, akik újonnan lépnek be a digitális pénzügyi környezetbe.

A digitális pénzek következő generációjának azonban már alternatív rögzítettséget is lehetővé kell tenniük, hogy védve legyenek a váratlan eseményektől. Ideális esetben egy olyan diverzifikált, nem korreláló eszközöknek kell mögöttük állnia, mely nem érzékeny az ilyen történésekre. Emellett egy igazán jó stablecoinnak végre kell tudnia hajtania egy okosszerződést a blokkláncban, miközben decentralizált eszközök állnak mögötte. Ez azonban még a jövő.

Ha további részletek is érdekelnek, akkor olvasd el a stablecoinokról szóló bejegyzésünket!

Coin vagy token?

Egy további különbség, amit a különböző kriptopénzek között tenni érdemes, hogy úgynevezett coinról vagy tokenről van-e szó. A coin maga a virtuális pénz, melyet felhasználhatunk a különböző típusú tranzakciókhoz. Adható és vehető számtalan kripto-tőzsdén, például a Coinbase-en vagy a Binance-en.

Ezzel szemben a token értéket, részesedést vagy szavazati jogot jelent, vagy legalábbis egy olyan dolgot, melynek értéket tulajdonítanak egy adott rendszeren belül. Ezáltal vásárolni lehet vele, de csak a rendszeren belül. Persze a tokeneknek mindig van valami értékük, amennyiért adhatók és vehetők. Ezért akadnak olyanok, akik befektetésnek vesznek tokent.

A token abban különbözik egy kriptopénztől, hogy míg egy kriptopénz platformfüggetlenül értéket képvisel, addig a token a platformon belül működik. Az ethereum például egy olyan decentralizált platform, amelyen fejleszthetők olyan applikációk (Dapps), amik a platform-függő tokent, az ethert használják. Az ether olyan ebben a rendszerben, mint egy jármű, mely az ethereum platformján belül mozog, és azok a fejlesztők használják, akik platformon belül készítenek alkalmazásokat.

A tokennek és a coinnak is van tehát értéke, mindkettő mögött a blokklánc technológiája áll, vagyis a tranzakciók digitális nyilvántartása, melyek soha nem törölhető. De amíg a coin maga a virtuális pénz, a token nem az.

A tokeneknek több típusa van:

Utility (használati) token

A tokenek egyik típusa az úgynevezett utility token, mely valamilyen szolgáltatást vagy árut jelképez. Ezek olyan tokenek, melyek nem tekinthetők értékpapírnak. Ilyen lehet például egy üzlet ajándékkártyája. Egy ilyen token nem számít befektetésnek, de mint minden tokennek, ennek is van értéke.

Egy utility token tulajdonképpen olyan mint egy zseton: beváltod a pénzed zsetonokra, mert ezekkel tudsz játszani, majd távozáskor visszaváltod pénzre. Tehát a zsetonok is jelképeznek valamilyen értéket, egy adott helyen fizetni is tudsz velük, de vissza kell váltanod pénzre, ha máshol is fizetésre használnád.

Egy használati token tulajdonképpen vagy jogot biztosít arra, hogy használj egy “hálózatot”, vagy pedig azáltal használhatod a hálózatot, hogy szavazati jogot kapsz benne. A tokenek száma mindig korlátozott, ezért az értékük pusztán emiatt növekedhet.

Security (értékpapír) token

A tokenek egy másik verziója a security token. Ezeknek a tokeneknek az értéke valamilyen valós vagyontárgyból eredeztethető: ez lehet arany, olaj, részvény, stb. Ezek tehát valamilyen befektetést jelölnek, és mivel értékpapírnak számítanak, így szabályozás alá esnek. Ezzel kapcsolatban azonban még akadnak bizonytalanságok, így nem igazán jelennek meg az átlagemberek befektetési portfólióiban. Annál is inkább, mert még nem kapcsolódnak hozzájuk olyan elfogadott mérőszámok, melyek megalapozhatnának egy befektetési stratégiát.

Mivel ezek a security tokenek egy létező vagyontárgyhoz kapcsolódnak, ezért hidat képeznek a hagyományos pénzügyek és a blokklánc világa között. Azért is hasznosak, mert a hagyományos pénzügyi tranzakciók díjainak egy részét – a közvetítők kiiktatásával – meg lehet spórolni, valamint azok gyorsabbá is válnak ezáltal.

A gyakorlatban például, ha kínai befektetők amerikai cégekbe fektetnének – ami a megszokott keretek között nehezen kivitelezhető -, akkor tokenek segítségével ez könnyen megoldható: az értékpapír-tokenek kibocsátói eladhatnák valós tulajdonukat. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal több befektetőt lehet így találni, mint a hagyományos megoldásokkal. Éppen ezért, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a security tokenek ugyanúgy megváltoztatják majd az értékpapírpiacot, mint a bitcoin a pénzekét.

Nem helyettesíthető tokenek

A nem helyettesíthető tokeneknek egyedi értékük vagy használatuk van. A lényegük az, hogy nincs belőlük több, csak egyetlen egy, még akkor is, ha egyformának néznek ki. Ezek is értéket képviselnek, de egyik token sem cserélhető fel a másikra, mint egy normál kriptopénz esetében. Emellett nem is oszthatók, csak egy az egyben adható vagy vehetők.

Például az egyik első nem helyettesíthető token a CryptoKitties nevű videójátékban jelent meg, ahol a felhasználók digitális macskákat gyűjthetnek. Ezeket aztán ethereumért eladhatják vagy tenyészthetik, de a lényeg, hogy az egész blokklánc-alapra lett helyezve, és mindegyik macska egyedi, hiszen eltérő a megjelenésük és a személyiségük. Egy-egy macska értéke akár 120 ezer dollár is lehet.

Hogyan “tárolhatod” a kriptopénzedet biztonságosan?

Ha kriptopénzhez jutsz, akkor nyilván felmerül benned az igény, hogy biztonságban tudd a vagyonod. Erre egy úgynevezett wallet vagy pénztárca a bevett megoldás, ami hasonló egy bankszámlához, illetve egy online banki felülethez: fogadhatsz, küldhetsz és tárolhatsz kriptopénzt a segítségével.

Az egyedi kulcs a lényeg

A pénztárca azonban egy kicsit félrevezető elnevezés. Tehát bankszámlában gondolkodj, és ne úgy képzeld el a pénz tárolását, mint amikor a fizikailag létező pénzedet elhelyezed egy pénztárcában, a párnád alatt, vagy egy páncélszekrényben. Nincs arra lehetőség, hogy ezt egy kriptopénzzel megtedd. Ennek oka az, hogy a kriptopénz nem egy tárgy, csak egy titkosított cím a blokkláncban.

A kriptopénzed tehát nincs a digitális tárcádban, amit birtokolni tudsz az egy egyedi kulcs, ami egy számokból és betűkből álló jelszó. Ezt a jelszót azonban nem Te találod ki, hanem egy wallet generálja számodra. Ez az úgynevezett magán kulcs kell ahhoz, hogy kriptopénzt tudj küldeni, ezzel “írod alá” a tranzakciót. Ezt a kulcsot csak Te ismerheted, ha bárki más hozzáfér, akkor gyakorlatilag birtokolja a kriptopénzedet.

Ha mondjuk valaki ellopja a mobilodat, amin rajta volt egy tárca, de korábban leírtad a privát kulcsodat és egy másik pénztárcát letöltve importálod abba, akkor újra “visszakerül a birtokodba” a kriptopénzed. A légyeg tehát a kulcs, nem a tárca. A gyakorlatban a gondot az jelenti, hogy a legtöbb magán kulcs 64 karakter hosszú, vagyis nem olyan könnyű megjegyezni, mint a bankkártyád négyjegyű PIN-kódját.

Erre kínálnak megoldást az úgynevezett HD tárcák, melyek egy “seed”-nek nevezett, szavakból álló kifejezést képeznek. Ezt már könnyebb megjegyezni, mert értelmes szavak sorából állnak, igaz hosszú a sor. A HD tárcák előnye, hogy több címet is képesek generálni ugyanabból a seedből, ami azt jelenti, hogy nem csak egy kripto-címed lesz, amire kaphatsz pénzt.

A lényeg tehát, hogy az egyedi kulcsot kell a lehető legbiztosabban tárolnod és védened, hiszen ez jelenti a hozzáférést a pénzedhez. Erre különböző lehetőségeid vannak, attól függően, hogy milyen komoly biztonságra törekszel, vagy milyen gyakori tranzakciókban gondolkodsz.

Milyen kripto-pénztárcák közül válogathatsz?

A kriptopénzek tárolásának legegyszerűbb módja, ha egy digitális pénztárcában helyezed el a kulcsot. Ezt megteheted akár online, akár a saját okostelefonodon vagy számítógépeden. A pénztárcáknak több típusa van:

  • cold wallet: lehet hardveres vagy papíralapú.
  • hot wallet: szoftveres (desktop vagy mobilos), illetve webes, appos, vagyis online.

Ezek közül a legbiztonságosabbnak a hardveres és a szoftveres tárcát tartják, de igazából azt kell látni, hogy mindegyiknek más a célja. Egy cold wallet hosszú távú tárolásra alkalmas, míg egy hot wallettel gyors tranzakciók bonyolíthatók. A nyilvános, online tárolás biztonság szempontjából nyilván nem a legjobb megoldás, mert ebben az esetben ki vagy téve a hackerek és a tolvajok támadásainak. Tehát mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, a pénz mennyiségétől és a használattól függ, mikor melyiket válaszd.

Amikor a pénztárcák közül kell választani, akkor az alábbi tényezőket fontold meg:

  • Mennyi pénzt akarsz tárolni?
  • Milyen gyakran használnád?
  • Mennyire biztonságos (mennyire megbízható, milyen a hírneve)?
  • Mekkora a költsége (mennyibe kerül a használata)?
  • Meg akarod-e osztani másokkal?
  • Mennyire jó a felhasználói élmény (milyen könnyen használható)?
  • És a támogatás, vagyis hányféle kriptopénz kezelhető vele?

Webes walletek

Ha a kényelmet tekintjük, akkor a legegyszerűbb megoldás egy webes pénztárca, amely kapcsolódik az internethez. Ezek általában elérhetők minden felületről: weben, desktopon, appon keresztül. Alapvetően kockázatosnak tekinthetők, hiszen, ha a hackerek bejutnak a szolgáltatóhoz, akkor onnantól szabad az útjuk a magánkulcsodhoz és a pénzedhez.

Ezek közé tartozik például a Coinbase, a BitGo vagy a Green Address, melyeknél tulajdonképpen egy harmadik fél tárolja a magánkulcsodat. Egészen addig, amíg megbízhatóan megoldják ezt, tudsz küldeni, fogadni és tárolni kriptopénzt, miközben nem kell foglalkoznod a magán kulcsoddal.

Az előnye tehát, hogy gyors és egyszerű, nem kell hozzá technikai tudás és bárhonnan elérhető. Ugyanakkor a legfontosabb tényező: nem Te birtoklod a saját kulcsod, egy cégtől függ az összes pénzed.

Szoftveres pénztárcák

A következő lépés a biztonságot tekintve egy szoftveres pénztárca, mely a számítógépeden vagy más eszközödön tárolja a titkosított magánkulcsot, vagyis az már a Te birtokodba kerül. A hátránya viszont az, hogy a beállítása nem olyan egyszerű, ráadásul mindig csak ugyanarról az eszközről használhatod. Emellett persze ez is feltörhető.

Electrum

Egy régi motoros a szoftveres pénztárcák között az Electrum, mely még 2011-ben jelent meg, és csak a Bitcoint támogatja. Az egyik legnépszerűbb megoldás a kripto-közösségben, amiben közrejátszik a múltja mellett az is, hogy ingyenes, viszonylag könnyen használható, valamint biztonságos. Annak érdekében, hogy megvédje a pénzedet, egy 12-24 szavas seedet használva titkosítja a magánkulcsod, melyet a saját gépeden tárol, ráadásul kétlépcsős hitelesítést használ (2FA).

A privát kulcs erőssége 128-256 bites, vagyis elég nehéz feltörni. A seed maga a helyreállító eszköz, vagyis, ha elfelejted a jelszavad, akkor csak a seed segítségével férhetsz hozzá a tárcához. A magánkulcs titkosítási típusa AES-256-CBC, ami lehet, hogy nem mond semmit, de a lényeg, hogy erős titkosítást jelent.

További előnye más szoftveres pénztárcákhoz képest, hogy gyors, és kevés helyet foglal a gépeden, mivel a szerverei indexelik a Bitcoin blokkláncát, ahelyett, hogy az egészet letöltenék. Ráadásul a szerverek decentralizáltak, azaz nem fogsz leállással találkozni.

Jaxx

A szoftveres pénztárcák közé tartozik az Ethereum társalapítója által 2014-ben létrehozott Jaxx is. Előnye egyrészt az, hogy nem csak a Bitcoint támogatja, hanem többek között az Ethereumot, az Ethereum Classicot, a Litecoint, a Bitcoin Casht, a Dogecoint, valamint még 50 másik tokent. Ez azt jelenti, hogy a felhasználója elég kiterjed portfoliót tud kezelni egyetlen helyről.

A Jaxx 12 szavas seedet használ a privát kulcs létrehozására: egy úgynevezett master-seedet ad, mellyel kezelhetők a magánkulcsok minden blokklánc-alapú tárolás esetén, miközben bármely más pénztárcával is használhatod őket. Másik előnye, hogy a felületen könnyen átválthatod egyik kriptopénzedet egy másikra. A Jaxx nem tárolja a személyes információkat és a pénztárcaadatokat, minden információt a saját hardvereden helyez el.

Copay

Ide tartozik a Copay is, mely egy úgynevezett “multisig”, azaz multi-signature szoftveres pénztárca. Ez azt jelenti, hogy a tárcádat megoszthatod másokkal is, mint a családod, barátaid vagy a munkatársaid. Egy ilyen megosztott tárca viszonylag biztonságos megoldásnak tekinthető kriptopénzek küldésére és a csalások megelőzésére. Ennek az az oka, hogy az egész csoportnak jóvá kell hagynia a tranzakciót, hasonlóan ahhoz, ahogy a csomópontok is teszik minden egyes tranzakcióval a blokkláncban.

Egy másik fontos biztonsági funkciója, hogy egy fiókhoz több pénztárca is tartozhat, például egy személyes és egy céges tárca. A Copay szoftvere és szervere is nyílt forráskódú, ezért a hozzáértők létre tudják hozni a Copay pénztárcájuk saját verzióját, így teljes irányításuk lesz felette.

Blockchain wallet

A Blockchain wallet szintén a biztonságos megoldások közé tartozik, miközben egyszerű használni, ráadásul elég sok fiat pénzt is támogat. 12 szavas biztonsági kulcsot használ a pénztárcád megvédésére. A magán titkosítási kulcsot a saját gépeden tárolja, így az mindig a Te birtokodban marad. Ez azt is jelenti, hogy bármikor végezhetsz biztonsági mentéseket, amikor csak akarsz, ugyanakkor a Blockchain szerver-oldali mentéseket kivitelez erős titkosítással. További biztonsági funkcióként kétlépcsős hitelesítést, PIN-védelmet, és papír-pénztárca import lehetőségét is kínálja.

Exodus

Végül érdemes megemlíteni az Exodust is, mely nem csak szoftveres pénztárca, hanem egyben kripto-portfolió és tőzsde is. Egyetlen platformon tudod kezelni, tárolni a kriptopénzeidet, valamint kereskedhetsz is velük. Annak érdekében, hogy pontosan átlásd a vagyonod, különböző grafikonokat és táblázatokat készít róla. A tárolás azért biztonságos, mert az Exodus is titkosítja a magánkulcsot, ahogy a tranzakciók adatait is.

Mycelium

A mobilos Bitcoin-pénztárcák közé tartozik a Mycelium, mely egy andoridos tárca, és 2014-ben a legjobb mobil app lett a Blockchain.info szerint. A népszerűségének egyik oka a nyitott forráskód, a másik pedig a biztonság. Található benne hidegtárolási funkció, PIN, és több fiók is kezelhető. Master-seed megoldást használ, vagyis valamennyi tárcád kapcsolódik az eredeti seedhez, vagyis egyszer kell csak ezt használni a helyreállításhoz. Ugyanakkor nem támogatja a kétfaktoros hitelesítést.

Hardveres pénztárcák

A biztonsági spektrum másik végén a hardveres pénztárcák állnak, melyek egy külső tárolót jelentenek, ami csak ritkán kapcsolódik a nethez. Pont ez adja a biztonságukat. A legtöbb hardveres pénztárca úgy néz ki, mint egy pendrive, és ugyanúgy könnyen csatlakoztatható bármely számítógépre, vagyis könnyen viheted magaddal bárhová, és bármely géppel összekapcsolhatod.

A védelem érdekében egy PIN kódot használnak egy másodlagos jelszóval, melyre akkor van szükség, ha elfelejted a PIN kódodat. Ha mindkettőt elfelejted, akkor viszont komoly gondban leszel, mert nincs online megoldás a helyreállításra. Ezért célszerű a jelszót leírnod valahova.

Emellett problémát jelenthet az is, hogy ha elveszíted az eszközt, akkor elveszíted a kulcsot, amivel hozzáférhetsz a pénzedhez. Ezért érdemes legalább egy biztonsági mentést egy másik titkosított tárolóeszközön elhelyezni. És az is igaz, hogy egy kicsit nehezebbé teszik a kriptopénzek használatát, mint egy hot wallet.

A hardveres pénztárcák közé olyan nevek tartoznak, mint a Ledger vagy a Trezor, melyekről már sokat írtunk, így itt nem térünk ki további részletekre. Amit még érdemes lehet megemlíteni, hogy rajtuk kívül van még néhány szereplő, mint a KeepKey, a CoolWallet S vagy a BitBox.

A KeepKey egy olyan hardver, mely együttműködik a számítógépedre telepített szoftverrel, így hozva létre a magánkulcsodat, melyet aztán biztonságosan tárol. A magánkulcsot a KeepKey saját hardver-alapú random szám generátora hozza létre, majd egy PIN kóddal védi le, és kizárólag a hardveren tárolja. Minden tranzakciót jóvá kell hagyni ezzel a kóddal.

A CoolWallet S-t azért érdemes megemlíteni, mert ez az egyetlen mobileszközökhöz készült hardveres tárca. Kinézetre olyan, mint egy túl vastagra sikerült bankkártya, és titkosított bluetooth technológiát használ a kommunikációra a mobiloddal. Ezáltal a telefonoddal küldhetsz és fogadhatsz kriptopénzeket, ha letöltöd az appot.

A hardveres pénztárcák közé tartozik a BitBox is, mely olyan, mint egy pendrive, de a segítségével tárolhatsz, fogadhatsz és költhetsz Bitcoint, Ethereumot és Litecoint. Maga a hardver is elég strapabíró, mert olyan anyagból készül, mint a golyóálló üvegek, és kétchipes rendszert használ az információk védelmére.

Papírtárcák

Végül pedig szintén hardveresnek tekinthető – ugyanakkor a tárolást tekintve nem digitális – az a megoldás, amikor egy papírpénztárcát használsz. Ez nem több, mint egy darab papír a nyilvános és a magán kulccsal, melyek segítségével hozzáférhetsz a kritpopénzedhez. Egy papírtárcát nem kell megvásárolni. Az olyan szolgáltatók, mint a WalletGenerator, a BitcoinPaperWallet vagy a BitAddress kinyomtatják a magánkulcsod, illetve létrehoznak egy címet és egy magánkulcsot a saját papírtárcádhoz.

A papírtárca akkor lehet jó megoldás, ha azt tervezed, hogy egy jó darabig nem akarsz hozzányúlni a pénzedhez és költséghatékonyan akarod ezt megoldani. Csak arról győződj meg, hogy a papírt valami biztonságos helyre teszed, melyről nem feledkezel el. Hátrányai közé tartozik, hogy könnyen megsemmisülhet, eltűnhet, ráadásul elég időt rabló, ha lebonyolítanál egy tranzakciót.

Miért ne bízz meg a papírtárcákban?

Sokak számára talán az egyszerűségük miatt praktikusnak tűnhetnek a papírtárcák kriptopénzük tartós tárolására, illetve mivel nem kapcsolódnak a hálózathoz, ezért biztonságosnak is tartják azokat, pedig nem a legjobb megoldást jelentik. Talán csak a hot walletekhez képest biztonságosabbak. De lássuk, miért is mondjuk ezt!

Malware kockázatok

Papírtárcákat könnyű létrehozni, és ingyenesen lehet őket használni. Emiatt vált az egyik legnépszerűbb megoldássá azok körében, akik tartósan szeretnék tárolni a pénzüket. Ez viszont elvezetett egy megnövekedett figyelemhez a malware-gyártók részéről. Alapvetően három olyan forgatókönyv van, amikor egy malware hordozza a kockázatot a kriptovagyonodra nézve.

1. A privát kulcs megszerzése

Néhány malware képes elolvasni a papírtárca magánkulcsát a készítési folyamat során. Ezután pedig elküldi azt a hacker szerverére az interneten keresztül.

A gyakran hallható tanács ezzel kapcsolatban az, hogy töltsd le a tárcakészítő eszközt, majd offline vedd használatba. A gyakorlatban ennek azonban nincs túl nagy jelentősége. A malware attól függetlenül képes olvasni a magánkulcsod, hogy online vagy offline vagy, és ahogy visszakapcsolódsz a netre, azonnal elküldi azt a hackernek.

Sokan azt javasolják, hogy használj Ubuntu Live CD-t, amikor papírtárcát készítesz, mert a CD-n biztos nincs malware. De ezt is ki lehet cselezni: akadnak olyan malware-ek, melyek a BIOS-ba épülnek be.

2. A készítés meghackelése

Egy “backdooring”-nak nevezett megoldással is képes a malware meghackelni a papírtárca készítő eszközt. Mégpedig úgy, hogy eleve egy olyan privát kulcsot kínál számodra, amit a hacker már ismer, így nem is kell már megszereznie a magánkulcsod.

3. Keylogger technika

Amikor a pénzedet ki akarod venni a papírtárca segítségével, akkor a keyloggerek, azaz a billentyűzet leütés olvasók jelentenek számodra veszélyt. Akkor olvassák el a magánkulcsod, amikor azt beírod a számítógéped billentyűzetének segítségével. Ebben az esetben sem megoldás az, ha offline vagy, mert a tranzakció blokkláncon való rögzítéséhez úgyis csatlakoznod kell a hálózathoz.

Nyomtatás során jelentkező veszélyek

A nyomtatási folyamat a következő lépés, amikor megint komoly biztonsági kockázatok merülnek fel. Ha például egy wi-fihez kapcsolt nyomtatót használsz, akkor a számítógéped a fájlt titkosítatlan formában fogja elküldeni a gépről a nyomtatóra. Ez azt jelenti, hogy ekkor bárki, akinek van rálátása a hálózatra, láthatja és megszerezheti a fájlt.

Tökéletesen biztonságos hálózat nem létezik, és különösen óvatosnak kell lenned a nyilvános hálózatokkal, melyek iskolákban, irodákban, könyvtárakban, stb. találhatók. Ezeket ugyanis egyrészt nagyobb eséllyel törik fel a hackerek, másrészt pedig minden nyomtatás rögzítésre kerül egy adatbázisban, melyhez hozzáférnek a rendszergazdák.

A nyomtatás legbiztonságosabb módja, ha úgy nyomtatod ki a papírtárcád, hogy mind a nyomtatód, mind a géped lekapcsolod a hálózatról, és egy USB-kábellel kötöd össze őket. Persze még így sem leszel száz százalékos biztonságban. Némely nyomtató ugyanis megőriz egy másolatot a kinyomtatott fájlokról a merevlemezén. Ha olyan személy fér hozzá a nyomtatóhoz, aki tudja, hogyan szerezze meg innen az adatokat, az képes megszerezni a tárcádat.

Az egyetlen garantáltan biztonságos megoldás – de csak a nyomtatási részt tekintve -, ha nyomtatás helyett kézzel írod le a kulcsokat. Ez azonban egy kicsit unalmas és fárasztó folyamat, na meg annak is van némi kockázata, hogy valahol hibát ejtesz a rögzítés során, és utána már nem férsz hozzá a pénzedhez.

Újrahasznált címek

A címek többszöri felhasználása egyre nagyobb probléma a kriptoközösségben. Erre akkor kerül sor, amikor valaki ugyanazt a címet több tranzakció esetében is felhasználja. Ezzel azonban az adataid és az anonimitásod is veszélybe kerül, ráadásul a pénz jövőbeni tulajdonosáé is. Mivel a magánkulcsok írják alá a tranzakciókat, egy cím esetében könnyebb annak történetét felgöngyölíteni, és különféle tranzakciókat egyetlen személyhez kötni.

A címek újrafelhasználása különösen a papírtárca-használók körében gyakori. De mivel több cím biztonságos beállítása nem olyan egyszerű, ezért sokan leegyszerűsítik a dolgot egyetlen cím használatával.

Nem használt tárcák

Néhányan azt gondolják, hogy ha egy papírtárcán szereplő cím már nincs használatban, akkor megsemmisíthetik a tárca fizika másolatát. Technikailag ez ugyan igaz: nem fogod elveszíteni a pénzedet ezzel a lépéssel. Ugyanakkor van arra némi esély, hogy a jövőben esetleg szükséged lesz még az információra.

Például, amikor a kripto mainstream megoldássá vált, a kormányok elkezdtek érdeklődni az iránt, hogy miként tudnák szabályozni és megadóztatni az iparágat. Adózási okok miatt lehet, hogy szükséged lesz majd valamikor annak bizonyítására, hogy birtokodban volt egy cím.

A bitcoin-címek nem olyanok, mint a bankszámla-mozgások: nincs egy központi adatbázis, mely hozzád köthetően tárolná ezeket. A Te felelősséged, hogy megbízható és biztonságos módon rögzítsd a tranzakcióid történetét.

BIP38 jelszavak

Akad néhány olyan papírtárca, mely kompatibilis a BIP38 jelszavakkal. A BIP38 jelszavak lehetővé teszik, hogy titkosítsd a magánkulcsod egy olyan jelszóval, amit Te magad választasz.

A BIP38 jelszavakkal azonban vannak gondok: például elveszítheted, elfelejtheted, vagy rosszul rögzítheted őket. A kripfórumokon vagy -közösségekben számtalan olyan embert találsz, aki már elveszítette a hozzáférését a kriptopénzéhez jelszó-problémák miatt.

Van azonban egy másik gond is a BIP38 jelszavakkal, mégpedig az, hogy használatuk egy egyszerű jelszóvá redukálja a 256 bites privát kulcsot. A jelszó lesz az egyetlen dolog, ami megvédi a tárcát.

Magánkulcs használat

A papírtárcák veszélybe sodorják a magánkulcsot azzal is, hogy könnyen hozzáférhetővé teszik a tulajdonosaik számára. Emiatt a pénzed is veszélybe kerülhet elsősorban akkor, ha nem vagy tisztában a magánkulcsok használatával.

Egy gyakori hiba például, amikor valaki a papírtárcát importálja egy másik tárcába. Ilyenkor gyakran megsemmisítik a tárca magánkulcsát, mivel az nem része az új tárcának. Amikor azonban rájönnek, hogy hibát követtek el, már késő.

Fizikai megsemmisülés

Végül pedig arról is érdemes néhány szót ejteni, hogy a papírtárcák elég könnyen megsemmisülhetnek, hiszen csak egy papírdarabról van szó, amire tintával nyomtattál. És itt nem arról van szó, hogy mekkora az esélye egy tűznek vagy egy árvíznek. Egyszerűen lehetsz annyira rendetlen és figyelmetlen, hogy elszórod valahová a papírt, vagy szépen elteszed, csaknem emlékszel rá, hová.

Tehetsz óvintézkedéseket, például laminálhatod a papírt, de azt is jobb, ha otthon teszed, mert egy üzletben bárki lefényképezheti a dokumentumot, anélkül, hogy észrevennéd azt.

Ha nagyon nagy kriptovagyonod van, akkor még akár egy olyan szolgáltatást is kipróbálhatsz, mindezen nehézségek kiküszöbölésére, mint amit például a Xapo kínál. A cég ugyanis az ügyfelek kriptopénzét egy föld alatti bunkerben tárolja Svájcban. Nyilván persze oda is be lehet jutni, de főleg a legtöbb ember számára nem reális megoldás. Így nekik papírtárca helyett a legjobb megoldás az, ha inkább egy hardveres tárcában tárolják a pénzüket, mert összességében az a legbiztonságosabb megoldás.

Végül

Hogy a fent felsorolt tárolási módok közül melyiket választod, az attól függ, hogy mi a célod a pénzeddel, miként kezeled azt. Ha számodra a biztonság fontos, akkor egész más megoldást választasz, mint ha a gyors tranzakciók kivitelezhetősége, de az sem mindegy, hogy csak néhány ezer forintnak megfelelő összeggel rendelkezel egyszerre, vagy pedig a teljes nyugdíj-megtakarításod Bitcoinban van.

A legjobb megoldás talán az lehet, hogy többféle megoldást is használsz egyszerre a tárolásra. Tehát némi pénzt egy online tárcában tartasz annak érdekében, hogy egy-két gyors tranzakciót le tudj bonyolítani, ugyanakkor a pénzed nagyobb részét hardveresen véded. Ha viszont egyáltalán nem tervezed, hogy egyhamar megválsz a kriptopénzedtől, akkor felesleges online vagy szoftveres megoldásokkal kísérletezni, elég lesz egy papír wallet is.

A témához kapcsolódó bejegyzések

Kripto akadémia kezdő kriptosoknak

Lívia

Mi az a blokklánc, a Lightning Network és a Hashgraph?

Lívia

Világuralom

Lívia