22.8 C
Budapest, HU
2019-10-22
Bitcoin Blog Blokklánc Kriptopénz

Levél azoknak, akik még megkérdőjelezik a kriptopénzek jövőjét

Kriptovaluta
Várható olvasási idő: 7 perc

Drága Apa…és mindenki más, aki még megkérdőjelezi a kriptopénzek jövőjét! Írjuk ezt a blogot, a virtualis.cash-t, amely a virtuális pénzekről, a kriptopénzekről és a blokklánc technológiáról szól. Több, mint egy éve ezzel a témával foglalkozom. Többször is probálkoztunk erről Veled beszélni, de mindig nagyon szkeptikusan fogadtad.

Azt mondogattad, hogy:

  • ezt nem fogják megérteni az emberek, legfeljebb csak a fiatalok
  • nincs létjogosultséga a Fiat (Huf, Eur, Usd, Egp, egyéb) pénzek mellett
  • nem fogadják el sehol fizetőeszközként, ergo nem tudsz rajta kenyeret, zöldséget, kávét vásárolni, vagy áramszámlát fizetni
  • a feketepiac pénze
  • szabályozásra van szüksége
  • ugrál föl-le az értéke, túlságosan volatilis
  • egyáltalán nem megbízható
  • aki bitcoint vesz, az hülye
  • egy napon majd lecsapja valaki a biztosítékot, vagy elvágják a tengerekben fekvő kábeleket és semmit sem érnek (bár az a jelenlegi bankrendszert is tönkretenné…)
  • értéke csak annak lehet, ami mögött érték van
  • és egyáltalán, kit érdekelnek a kriptopénzek?

Ok, most még lehet, hogy nincs mögötte érték. Vagy, hogy az államok és bankok pikk-pakk kicsinálják.

Jellemző felfogás a fiatalság körében ennek pont az ellenkezője: hogy majd Lamborginit vesznek belőle ha egyszer majd újra felmegy a kriptopénzek árfolyama, bedől minden bank, minden állam, a Szilicium-völgy egyszerre és átveszi a helyét ezeknek az intézményeknek és Fiat pénzeknek a kriptopénz.

Valahol a kettő között van az igazság.

Az igazság az, hogy ez egyáltalán nem fontos. Mindegy, hogy ki mit gondol a kriptopénzekről. Ezért döntöttem úgy, hogy írok Neked. És remélem, hogy segít valamelyest megérteni, hogy miről is szól az egész kriptovilág.

Először is szögezzük le azt, amiben én miben hiszek:

  • a kriptopiac eszméletlenül virágzik, fejlődik, megállíthatatlan
  • nagyon sokan kihasznáják a jelenlegi tudatlanságot és átvernek, csalnak, lopnak és hazudnak, rengeteg kamu információ van
  • nagyon kevés újságíró tud erről írni hitelesen, hiszen az egésznek a lényegét sem értik
  • kevés a fejlesztő
  • banki alkamazottak sem értik, nem tudják, hogy mi ez az egész
  • sem az egyetemek, sem a kormányok nem értik mi ez, nincs megfelelő edukáció
  • nagyon kevesen mernek emiatt kriptopénzeket venni, hiszen nem értik mi zajlik
  • sőt, az is lehet, hogy még én sem vágom, hogy valójában mi ez a dolog

De:

  • a bankok igenis nagyon sok tőkét és energiát fordítanak arra, hogy megértsék az egészet
  • minden multi és minden bank rengeteg pénzt és energiát fektet abba, hogy fejlesszen a blokkláncra (Maersk, IBM, Porsche és sokan mások sem tétlenek)

Röviden: sok a zaj és sok az információ. De vannak előremutató jelek. Ahhoz, hogy ezeket megértsd, tudnod kell, hogy egyáltalán mi az a kriptopénz.

Sokan sokféleképpen beszélnek erről és elveszünk az infohalmazban. Mindenki másképp közelíti meg éppen amiatt, mert valaki a Lambot várja, valaki az üzleti életbe való berobbanását, valaki pedig a csak a tőzsdei részével foglalkozik. Arról viszont kevesen beszélnek, hogy valójában mire használható ez az egész kripto.

Az én definícióm: a kriptopénz egy teljesen új eszköz, amely decentralizált informatikai rendszereken tud működni

Ha ez valóban így van, akkor a kriptopénzekre vonatkozó álláspontod nagyon távol áll a valóságtól – amennyiben a hagyományos pénzekhez vagy a jelenleg forgalomban lévő értékpapírokhoz hasonlítod őket – hiszen ez egy egészen más világ!

Nem érted, hogy mik azok a decentralizált rendszerek? Akkor még valószínűleg kriptopénzed sincs, úgyhogy inkább folytasd az olvasást.

Mivel ez nem arról szól, hogy összehasonlítsuk a kriptopénzeket a Fiat pénzekkel, ne is beszéljünk mostantól pénzekről. Rossz megközelítés. Ez ennnél jóval bonyolultabb, úgyhogy ha valaha nyilvánosság előtt beszélsz a kriptokról, akkor ne hasonlítsd a dollárhoz, eurohoz, vagy bármilyen más fizetőeszközhöz. Ez az összehasonlítás egyáltalán nem visz közelebb ahhoz, hogy megértsd, miről is szól pontosan. Éppen ezért levelem további részében a kriptopénzekről úgy beszélek, mint kripto eszközökről.

És akkor még egyszer megjegyzem: a kripto egy teljesen új eszközt, amely decentralizált rendszereken tud működni. És annak ellenére, hogy mostanában a fókusz leginkább a kriptoval való kereskedésre esett, nem csak a kereskedésről szól.

Ahhoz, hogy megértsd, mire gondolok, ahhoz gondolj más olyan eszközökre, amelyek valamilyen szervezeti szinten teljesítenek valamilyen “szolgálatot”:

  • a vállalati részvények a befektetőket szolgálják
  • az állami kötvények a nemzeteket, államokat és önkormányzatokat
  • a jelzálog a bankokat szolgálja

és akkor most:

– a kripto a decentralizált működést

A decentralizált alkalmazások olyan okosszerződésekből állnak, amelyek együttes működésükkel teszik lehetővé a felhasználóik számára, hogy közvetlenül – harmadik fél vagy központi szerver nélkül – lépjenek kapcsolatba egymással. (Magyarul haszontalanná válik az AirBnB, a Bankok közvetítő szerepe, ill. minden 3. fél) Mivel nincsenek közvetítők, a felhasználó adatai biztonságban vannak a blokkláncon. A DAPPS/Dapps/dApps-ként rövidített decentralizált alkalmazások a blokkláncokon találhatók, nem irányítja őket semmilyen cég vagy szervezet és tulajdonosuk sincs.

Miben más? Képzeljük el a következőt: egy esőerdőben nőttél fel és egyszer csak odaállok eléd egy kaktusszal, hogy ez egy fa. Hogyan reagálnál? Valószínűleg felnevetnél, majd azt állítanád, hogy kizárt, hogy ez fa legyen, mert semmi köze a fákhoz. Egy vastag páncélon belüli vízraktár nem lehet fa, hiszen itt az esőerdőben rengeteg eső esik, nincsen szükség vízraktárra. Nos, nagyjából megegyezik ez a Szilícium-völgyben dolgozók álláspontjával, már ami a decentralizált alkalmazásokat illeti.

Adatbiztonság
Bármilyen centralizált alkalmazást használva az összes adatunk egy központi szerverre kerül. Ha valami történik ezzel a szerverrel és valamilyen okból kifolyólag leáll, örökre elveszíted az adataidat. Legalábbis akkor, ha nem volt mentése a szevernek. Ha volt, még szerencséd lehet. A decentralizált alkalmazások használatával az adatok biztonságban vannak, mivel nincs központi szerver, hiszen minden egyes gépen, ami a decentralizált rendszert működteti, az adatok minden gépen egységesen megvannak, így ha egy szerver, vagy gép kiesik, ugyanúgy tud tovább működni a rendszer.

Nem lehet leállítani
A centralizált alkalmazásokat a kormányok betilthatják, ahogy Kína is betiltotta a Facebook, a Twitter vagy a YouTube használatát. A decentralizált alkalmazásokat azonban nem lehet leállítani vagy letiltani. Nincs ugyanis olyan felelős szervezet vagy központi szerver, amelyet egy kormány kikezdhetne.

Gyorsabb adatátvitel
Az adat számítógépek hálózatán keresztül terjed. A decentralizált alkalmazásban részt vevő összes számítógép segíti az adatok fel- és letöltését, így az adatátvitel sokkal hatékonyabban és gyorsabban történik.

Miben mások ezek a decentralizált alkalmazások?

A decentralizált alkalmazások lehetőséget adnak olyan szolgáltatások létrehozására, amelyek mögött nincs harmadik fél.

De mielőtt még arról beszélnénk, hogy erre miért van szükség, nézzük meg, hogy pontosan hogyan működik?

Nézzük meg, hogyan született meg egyáltalán maga az ötlet?

2008 november. Gazdasági világválság. A legsúlyosabb mélypontja a gazdasági világválságnak.

Egy ismeretlen személy nyilvánosságra hoz egy olyan dokumentumot (white paper), amelyben leírja azt, hogyan lehet megbízható 3. fél nélkül – mint pl. a PayPal, Skrill, vagy bankok – elektronikus úton átutalásokat lebonyolítani. Ez a világon a legelső decentralizált alkalmazásra tett javaslat volt.

Egy decentralizált alkalmazás javaslat az elektronikus úton történő fizetésre.

Ennek a dokumentumnak (white paper) a neve bitcoin, amely az egész krito világnak az életre keltője, Ádám/Évája volt. Állítólag ez egésznek a megálmodója egy bizonyos Satoshi Nakamoto, de az erre vonatkozó információk bizonytalanok.

De hogyan működhez ez? Hogyan tudnánk bárkinek is elektronikus úton pénzt küldeni megbízható 3. fél közreműködése nélkül, aki lebonyolítja és elkönyveli a tranzakcióinkat? Ha a kezedbe adok pénzt, az más. Az adatokat viszont valahogyan, valakinek validálni kell ahhoz, hogy érvényesek legyenek.

Még egy kérdés felmerül ezzel kapcsolatban: mi a módja annak, hogy kétszer ugyan azt az összeget ne tudd átutalni?

Rossz válasz: egy 3. fél bevonásával, aki hitelesíti és validálja az adatokat, hiszen akkor megint a 22-es csapdájába kerülünk.

Jó válasz: Versenyeztessük és jutalmazzuk meg azokat, akik támogatják ezt a hálózatot! Versenyezzenek az egyének, a számítógépek úgy, mint egy rendes piacgazdaság esetében. Mi hiányzik? A jutalom a győzelemért. Ösztönzés. Eszköz.

Legyen ez az eszközt a bitcoin. Aki ezt a bitcoint előteremti, kiássa, nevezzük bányásznak. Egy digitális pénznek mi köze lehet a bányászathoz?

Számítógépek bányásznak, mint a régi időkben egy bányász a csákányával. Csak a gép nem földön és sziklán verekszi át magát, hanem bonyolult kriptográfiai műveleteken. És éppen úgy, ahogy a bányász sem tudhatja, hogy aznap üres kézzel, vagy egy kilós aranyröggel távozik, úgy a számítógépnek is lehet szerencséje, vagy jöhet rá rossz idő, amikor a munkájáért cserébe semmilyen jutalmat nem kap. Ugyanis a véletlenszerűség itt komoly szerepet játszik.

Hash-ek, pool-ok, és a szerencse
Ahhoz, hogy a bányászat lényegét értsük, tisztázni kell a hash fogalmát is. A hash egy egyedi kód, amely egy adathalmaz alapján generálódik le különböző kriptográfiai (titkosítási) eljárások által. Ez az adathalmaz lehet egy levél, egy számsor, vagy szinte bármi. A lényeg, hogy a hash-ből ne legyen lehetséges visszaállítani az adatot, ugyanakkor, hogyha ugyanazt az adatot ugyanazzal az eljárással kódolja valaki más, ugyanazt a hash-t kapja ő is. Így válik ellenőrizhetővé az, hogy az eredeti adat változtatás nélküli, hiteles.

Azaz tulajdonképpen egy virtuális viaszpecsétről beszélünk, amellyel a virtuális levelünket lezárhatjuk.

És amennyiben a bányászok valóban betartják a játékszabályokat, a hálózat megjutalmazza őket. A bányászoknak gazdasági érdekükben áll betartani és követni a szabályokat.

És mivel a bányászoknak is vannak kötelezettségeik – például fizetni a villanyszámlájukat – eladják az újonnan szerzett bitcoin-jaikat, azaz átváltják bármilyen Fiat pénzre és teljesítik kötelezettségeiket. Ami marad, az a nyereségük. A bitcoin jelenleg is forgalomban lévő fizetőeszköz. Azok, akiknek szükségük van rá, megvásárolhatják. Azok is megvásárolhatják, akik pusztán spekulálni szeretnének vele.

Heuréka! Két legyet ütöttünk egy csapásra: pénzzel jutalmazzuk azokat, akik támogatják ezt a hálózatot és egy virtuális pecséttel validálják a tranzakcióinkat.

Most, hogymegértetted, hogyanis működik a bitcoin és az elektronikus fizetés 3. személy bevonása nélkül – és már valóban működő decentralizált rendszerről beszélünk – nézzük meg, hogy mi a probléma a jelenlegi centralizált rendszerrel:

  • lassú
  • drágák a tranzakciós költségek
  • volatilis és bizonytalan a piac
  • gyengék a felhasználói felületek
  • a pénz értéke bizalmon alapul

Ezzel szemben foglaljuk össze a kripto előnyeit:

  • lassan 10 éves születésnapját ünnepli, hidd el, egyre nagyobb teret hódítanak a kriptopénzek (de nevezzük őket továbbra is inkább kripto eszközöknek, amelyek lehetővé teszik a decentralizált alkalmazások használatát)
  • ezek a decentralizált alkalmazások lehetővé teszik a kriptoval való fizetést, annak tárolását, az azzal való kereskedést megbízható 3. fél közreműködése nélkül
  • hosszú távon a kripto értéke emelkedni fog, ahogy egyre többen használják
  • jelenleg még nagy a volatilitása, de hosszú távon ez csökkenő tendenciát mutat majd
  • jeleneleg nagyon sokan kapzsiságból szálltak be a kriptok világába, akik valójában egyáltalán nincsenek tisztában az ICO-k és a decentralizált alkalmazások világával
  • ez a jövő, ez jelentheti a kiutat a sorozatos banki- és világszintű válságokból
  • a jelenlegi pénzügyi rendszer az összeomlás szélén áll, érdemes tehát elmélyedni a kriptók világában.

Ölelés: Én

Utóirat: Fenti levelemben direkt nem mélyedtem el a blocklánc világában, nem akartalak még jobban összezavarni, az majd egy következő levelem témája lesz.

A blokkláncról (blockchain) itt olvashatsz bővebben.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Revolut – bankkártya utazáshoz

Roland

Mi az az ICO, STO és IEO? Milyen előnyeik és hátrányaik vannak?

Németh Krisztián

Mi az a Bitcoin ETF?

Lívia