19 C
Budapest, HU
2019-06-19
Blog Blokklánc Kripto

Mi a különbség a DApp, iDApp és a DAO között?

mi az a dapp, iDApp, DAO
Várható olvasási idő: 7 perc

Ha nincs időd elolvasni, meg is hallgathatod! Kattints a kis fehér nyílra a sárga körben!

A gazdasági és pénzügyi evolúció következő ugródeszkája a meglévő gazdasági szerveződések (cégek) decentralizálása, vagy éppen demokratizálása lehet. Mi a közös a DApp, az iDApp és a DAO között? Mindegyik olyan kezdeményezés, amelyik egy konkrét ötletet kíván megvalósítani, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő szereplő, harmadik fél nélkül.

Képzelj el egy olyan helyzetet, hogy pénzt váltasz és ezért senki nem számol fel jutalékot. Lakást bérelsz Párizsban és nem kell Airbnb, közvetlenül a lakás tulajdonosával egyezkedsz. Képzelj el egy céget, amelynek bárki, bármikor a tulajdonosa lehet aki az adott cég tokenjeiből bevásárol és ezt követően bele is szólhat a cég által kitűzendő célokba. A modell alapjait az Ethereum rakta le.

Amíg a bankok a PSD2-vel és az azonnali fizetési rendszerrel verik a mellüket, addig a háttérben a DApp-okon és DAO-kon keresztül épül a következő nagy gazdasági és pénzügyi forradalom. A következő áttörés lehet a kriptoban a DApp (decentralizált applikáció), azok közül is az a néhány, amely pár éven belül hasonló szerepet tölt majd be, mint jelenleg a Facebook, a Google, vagy az Amazon. Aki időben körbenéz a DApp-ok között és sikeresen rátalál a jövő lehetséges nagy nyerteseire, az hasonlóan jól járhat, mint a korai bitcoin befektetők.

A blokklánc világa tele van csupa izgalmas, új fogalommal és terminológiával. Azonban ezek a fogalmak és terminológiák időnként megtévesztőek lehetnek, sokszor ellentmondásosak, amire az az egyszerű magyarázat, hogy ez az egész új technológia még nagyon korai stádiumban van. Ezért ne is érezd magad furán, ha még soha nem is hallottál ezekről a fogalmakról. Nehéz úgy kommunikálni egymással, ha ugyan azt a kifejezést másképp értelmezzük.

Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a DApp és DAO közötti különbséget úgy, hogy közbeékelek még egy új kifejezést, nevezetesen az iDApp-ot, hogy áthidaljuk a DApp és DAO közötti szakadékot.

Mi az a DApp?

A DApp lényegében egy újgenerációs alkalmazás. Az Appokkal szemben a DApp-ok célja, hogy az önmagukat hízlaló multinacionális cégek (Facebook, Amazon, Google, Apple, Über, Airbnb, stb.) zsebéből kivett pénzt visszajutassa az emberekhez. Mindehhez egy olyan decentralizált platformot hoz létre, ahová bárki beléphet akár mint szereplő, akár mint befektető, akár erőforrás tulajdonos. A jutalomból pedig mindenki annak megfelelően részesül, hogy mekkora szerepet vállal. A DApp lényegét ragyogóan definiálta David Johnston a DApp white paper-jében:

Ahhoz, hogy egy alkalmazásra DApp-ként – azaz decentralizált alkalmazásként – lehessen tekinteni, ahhoz az alábbi kritériumoknak kell eleget tennie:

  • A DApp nyílt forráskódú, független és senki sem birtokolhatja a tokenek többségét. Az alkalmazás bármikor változtathat saját protokollján, de ehhez a többség beleegyezésére, azaz konszenzusra van szükség.

  • Az alkalmazás adatait és működésének feltételeit egy nyílvános blokkláncon kell tárolni annak érdekében, hogy ne lehessen a főkönyvekben tárolt adatokat utólag módosítani.

  • Az alkalmazásnak egy kriptográf tokennel kell rendelkeznie (lehet ez bitcoin, vagy más, a rendszerhez köthető token), hogy a blokklánc bányászokat megfelelően tudjuk jutalmazni a blokkláncon futó tranzakciók hitelesítéséért.

  • Az alkalmazás közösségének egy közös kriptográfiai algoritmust kell használniuk az értékőrzés kimutathatóságának érdekében. (a bitcoin Proof of Work-ot használ, az Ethereum Proof of Stake-et)

A DApp-okat további 3 kategóriába sorolja aszerint, hogy milyen módon használják fel a blokkláncot:

  1. típusú DApp: saját blokklánccal rendelkező DApp. Legismertebb példa erre a bitcoin és blokklánca, de a Litecoin és más “altcoin”-ok is rendelkeznek saját blokkláccal.
  2. típusú DApp: olyan decentralizált alkalmazások, amelyek ugyan úgy saját blokklánccal rendelkeznek, mint az 1. típus (bitcoin). Ezek azonban saját tokennel is rendelkeznek működésük fenntartása érdekében. Jó példa erre az Omni Protocoll.
  3. típusú DApp: eleve olyan decentralizált protokollra építenek, mint a 2 típusban már említett Omni protokoll. Emellett rendelkeznek saját tokennel is. Ilyen a Safe Network, amely ennek tetejébe kibocsájtja a “statecoin”-t, amely megosztott fájlok tárolására használható.

E besorolás alapján, a bitcoin-ra úgy tekinthetünk, mint az 1. típusú DApp-ra, amely úgy működik, mint egy hagyományos operációs rendszer. Az Ethereum már egy kicsit bonyolultabb. Az Ethereum ötvözi a 1-es és a 2-es típusú DApp-ot, amely ugyan úgy működik, mint egy hagyományos operácós rendszer, amely telepítette mellé saját programnyelvét, a solidityt. Az okos szerződések az Ethereum hálózatán a 3. típusú Dappok, mint például a JS programs amely a NodeJS-en fut.

DApps vs hagyományos decentralizált alkalmazások

Leszögezhetjük tehát, hogy minden DApp decentralizált alkalmazás, de nem minden decentralizált alkalmazás DApp. Talán ez az a pont, amikor a legjobban összezavarodunk.

Minden P2P (peer-to-peer, azaz felhasználó-felhasználó közötti) alkalmazás, mint például a Bittorrent, vagy a Freenet decentralizált, mivel a P2P hálózat alapból decentralizált.
A Bittorent új rendszerében a felhasználók felajánlhatják majd tokenjeiket egy bizonyos fájl megosztásáért, a gyorsabb feltöltési sebesség biztosításáért és a hálózat is jutalmazná a tárhelyüket felajánló usereket. A végső cél maguknak a tartalomgyártóknak a meggyőzése lesz, hogy rajongóikhoz közvetlenül a BitTorrenten keresztül jutassák el az általuk készített filmeket, zenéket, vagy más digitális tartalmakat.

Ettől függetlenül a blokklánc vélhetően csak az egyik módja lesz a jövőben a peer-to-peer node-ok összekapcsolásának, de nem az egyetlen ilyen megoldás lesz. A jövőben az is elképzelhető, hogy a jelenleg ismert blokklánc technológia teljesen átalakul.

Mi a DAO?

A DAO koncepciója az Ethereum közösség fejéből pattant ki. Vitalik Buterin blogján részletesen kifejti, hogy mi a DA, DO és DAO. A DAO koncepciója több pénzügyi alosztályból nőtte ki magát, amit úgy hívunk DAC (Decentralizált Autonóm Vállalat/Cég). Vitalik Buterin így fogalmaz: a DAO egy olyan entitás, ami az interneten él és független, mégis egyénekre támaszkodik bizonyos feladatok/döntéshozatal elvégzéséhez, amire automatizáltan még (!) nem képes.

A DAO jelentése Decentralized Autonomous Organization, azaz decentralizált autonóm szervezet, amelynek lényege, hogy egy cég működésének feltételei és keretrendszere (azaz a társasági szerződés) kódokban rögzítettek (okosszerződések), a döntéshozatal automatizált, nincs szükség dokumentációra, ügyvédre, főnökre, könyvelőre, hiszen a hatalom decentralizált.

Ezen koncepció alapján maga a bitcoin is egy DAO-nak tekinthető. Úgy tűnik, hogy átfedés van a DAO és a DApp-ok között. Vitalik Buterin éppen ezért a “szervezet” (organisation) szót választotta az “alkalmazás” (application) helyett, hogy különbséget tegyen a peer-to-peer alkalmazások és a DAO-k között.

DApp vs DAO

Habár a két koncepció két teljesen különböző (többségük orosz!) fiatalember, vagy csoport agyszüleménye, valóban vannak közöttük átfedések. A legnagyobb különbség az autonómia. A DAO-ra úgy tekinthetünk, mint a DApp-ok egy fajtájára, a teljesen autonóm DApp-ra. Azonban egy DApp nem feltétlenül DAO.

Egy DApp és a DAO automatizálási szintjei különböznek

Induljunk ki az automatizált és autonóm módon közlekedő önvezető autókból. A hálózatba kapcsolt, automatizált és autonóm módon közlekedő önvezető autók rendszerét folyamatosan kutatják, tesztelik és fejlesztik, amelyekkel a jövőben még hatékonyabban és önállóban közlekedhetünk. A Tesla és a Man is az automatizált vezetési rendszerek fejlesztésén dolgozik.

Trabant vs teslaUgyanakkor a vezetői segédrendszerek már ma is a rendelkezésünkre állnak. A vészfékasszisztens, a sávelhagyás-figyelő rendszer, a távolságtartó sebességszabályozó segítenek abban, hogy jobban tudjuk kezelni a kritikus és balesetveszélyes közlekedési helyzeteket szabad útszakaszokon, araszoló forgalomban, vagy vészfékezésnél.

A teljesen manuális Trabantokhoz képest az autókban jelenleg használatos segédrendszerek is óriási fejlődés, de még mindig csak egy köztes lépcső a teljes automatizáció és autonómizáció felé megtett úton.

A jelenlegi blokklácra épülő DApp-ok automatizálási szintje maximum 1,5 – 2es. Kizárják az emberi beavatkozást, az üzleti logika előre rögzített és csakis többségi szavazat (konszenzus) révén módosítható. És a legfontosabb: nem rendelkezik önálló tanulási képességgel.

Ehhez képest a DAO teljesen autonóm (független), 5. szintű automatizálással rendelkezik. Az alkalmazás a saját intelligenciájára támaszkodva hozza meg döntéseit és döntéshozó képessége javulni tud az általa hozott döntések eredményiből. Képes tehát önálló tanulásra. Ember által létrehozott alkalmazás még nem érte el ezt a szintet.

A DApp-ok sem érték el ezt a fajta automatizálási szintet. Minden jelenleg létező blokkláncra fejlesztett DApp (beleértve a bitcoint is) automata, előre kódolt logika, azonban nem autonóm, mivel autonóm szoftverek még nem léteznek. Vitalin úgy beszél a DAO-ról, mint a szent grálról, amit eddig még senkinek nem sikerült megalkotnia, annak ellenére sem, hogy néhányan “A DAO”-ként aposztrofálják agyszüleményeiket. A DAO tehát ma még csak egy vízió.

iDApp, az okos DApp

A DApp koncepciója nem éri még el azt az okos szintet és automatizálási lehetőséget mint egy DAO. A DAO a jövő, nem a jelen. Ahogy az AI fejlődésével az autonóm módon közlekedő autók is lassan elérik a 3-as, 4-es fejlettségi szintet, a DApp-ok új koncepciója az iDApp, azaz ‘okos DApp’ arra hivatott, hogy betöltse az űrt a DApp és DAO között.

Az iDApp is egy DApp, egy magasabb szintű intelligenciával. Az előre kódolt üzleti logika helyett saját döntéseinek következményeiből képes tanulni. Például fix jutalom helyett az aktuális piaci környezet alapján beállítja a bányászatért járó jutalmak arányát. Ha több erőforrásra van szükség, akkor több jutalmat ad a bányászoknak.

Az iDApp használja a blokkláncot, nem csak ‘épít’ rá

Ahogy már említettem, a blokklánc olyan mint egy operációs rendszer, amely egy megfelelő infrastuktúrát biztosít. Ahelyett, hogy az iDApp a blokkláncra telepített rendszer legyen, kihasználja a mögöttes számítástechnikai kapacitást. Telepítheti magát meglévő, nyilvános láncra, vagy elindíthat egy saját, új blokkláncot és kedvére “vándorolhat” a blokkláncok között.

Nyilvános, privát, vagy konzorcium nem számít többé

Az iDApp mindig az optimális lehetőséget választja. Kizárólag az ügyfelek igényeinek kielégítésére törekszik. Ha az ügyfél igénye egy privát blokklánc, akkor nem használ nyilvános blokkláncot, hiszen ezáltal elvesztené ügyfelét.

Az evolúciós lépések: App –› DApp –› iDApp –› DAO

Az evolúciós fejlődés közepén járhatunk az emberiség életében talán legmeghatározóbb fejlődés hajnalán. A blokkláncon keresztül megismertük a bitcoint. Azonban a decentralizációból származó “energiát” eddig mindössze arra használtuk, hogy decentralizált applikációkat gyártottunk, de a valós és hasznos use case egyelőre elég karcsú. Hasonlóan, az önvezető autós példánkhoz a jelenleg használt vészfékasszisztens, sávelhagyás-figyelő rendszer és a távolságtartó sebességszabályozó sem olyan meghatározó mérföldkövek, mint amilyen a Tesla automata és autonóm önvezető autója.

Az iDApp-ok esetében reméljük az “intelligens” valóban mérföldkő lesz a fejlődésben. Mint az önvezető autók esetében, csökkenthetjük a költségeket (bányászköltségek optimalizálása), továbbá lehetővé válnak az eddig elképzelhetetlen üzleti modellek.

Okosszerződésektől az okosvállalatokig

A DAO üzleti modelljének lényege, hogy egy cég, vagy szervezet létrehozásakor előre pontosan meghatározzák a cég felépítését, működését és céljait. Ezek alapján kidolgozzák a döntési mechanizmusokat, végül az egészet egy okos szerződésben rögzítik. A cég, vagy szervezet saját tulajdonait, részvényeit, értékeit szintén rögzítik az okos szerződésben. Ezt a tulajdont tokenizálják és ezeket a tokeneket mint a működés üzemanyagát felhasználva részt vesznek a cég, vagy szervezet működésében és ezek arányában részesülnek a profitból. A menedzsmentet a konszenzuselv helyettesíti. Ha bármelyik tulajdonosnak nem tetszik a többség által meghatározott irány, akkor sincs semmi baj, hiszen bármikor kezdeményezheti bárki a kiválást. Röviden összefoglalva a DAO üzleti modell lényege a konszenzuselv és az azonnali kiválási lehetőség.

Egy zárt DAO modellben nem csak a kezdeti befektetés kerül az okos szerződés számlára, de minden későbbi, már a működés során keletkezett bevétel, létrehozva a tagi kölcsönnek és az osztalék intézményének lehetőségét és lényegében minden egyéb olyan gazdasági tevékenységnek, ami a jelenlegi szervezeti formáknál is alkalmazható. Egy beterjesztés kapcsán logikusan nem csak a beruházási költségek (CAPEX) kerülhetnek be az előterjesztésbe, hanem annak ütemezett fenntartási költségei is (OPEX). A DAO megnyitja a lehetőséget, hogy ne csak vásárlással, hanem befektetéssel elégítsünk ki szükségleteket.

Kiváncsian követjük a DAO fejlődését, de mint ahogy a cikk egy korábbi részében már említettem, a DAO a jövő. Éppen ezért kap majd a DAO egy részletes kibontást egy saját cikkben, ahol konkrét use case-eket mutatunk be.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

A digitális pénzek jövője

Lívia

A bankok kriptopénze a Ripple

Lívia

Bitcoin SV megy a kukába?

Roland