19.4 C
Budapest, HU
2019-06-20
Blog Blokklánc Fintech Kripto

Mi az a tokenizált (programozható) gazdaság?

Tokenizált/programozott gazdaság
Várható olvasási idő: 7 perc

Mi az a tokenizáció?

A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé való átalakításának a folyamata.

Tegyük fel, hogy van egy gazdaságunk, ami 1 millió dollárt ér. Van egy nagy pajtánk, teheneink, nyulaink, sündisznóink és egyéb állatok. Hirtelen megszorulunk és szükségünk van egy kis pénzre. A gazdaságot értékesíthetjük a hagyományos módon: meghirdetjük, várjuk a legjobb ajánlatot és végül értékesítjük valakinek a birtokot. Node! Mi van akkor, ha kevesebb pénzre van szükségünk, mint 1 millió dollár és szeretnénk megtartani a gazdaság nagy részét?

Képzeljük el, hogy digitálisan nyomtatunk magunknak 1 millió tokent, amit nevezzünk el “PIG” tokennek. Minden egyes PIG tokennek az értéke pontosan 1%-a az ingatlanunknak. De lehet ez bármennyi százalék, annyi részre osztjuk fel, ahány fele szeretnénk.

Technikailag egy algoritmust fejlesztenénk, amely okosszerződésként funkcionál egy blokkláncon. Ez az algoritmus meghatározza a token összes jellemzőjét: az értékét, a mennnyiségét, a nevét, a tulajdonságait, stb.

Hogyan jutunk el addig, hogy ezeket a PIG tokeneket szabadon lehessen vásárolni és értékesíteni a különböző tőzsdéken? Ehhez szükségünk van egy olyan platformra, amely támogatja az okosszerződéseket. Az Ethereum lenne az egyik legnépszerűbb lehetőség erre. Anélkül, hogy most részletesen belemennék a tokenek létrehozásának technikai részleteibe, egyszerűsítsük le annyira, hogy szükségünk van egy okosszerződés sablonra, egy szövegszerkesztőre és egy Ethereum pénztárca címre.

Voila! A PIG tokenek máris forgalomban vannak! Technikailag ezek ERC-20as tokenek – tehát az Ethereum blokkláncát használják. Most, hogy kikerültek a piacra, értékük felmehet, vagy csökkenhet a piaci keresletnek megfelelően.

Látod, hogy a blokklánc hogyan teszi lehetővé, hogy dolgokat/értéket tokenizálj? Vettünk alapul egy farmot és létrehoztuk a digitális megfelelőjét blokkláncon. Ez a farm mostantól egy tokenizált értéktárgy.

Ez egy új koncepció?

Nem igazán, de mindenképpen van benne egy kis csavar. Az értékpapír koncepciója nem újkeletű fogalom, jóval nagyobb múltra tekint vissza, mint a kriptoeszközök.

Az értékpapír vagyoni jogot, vagy követelést megtestesítő okirat. Ilyenek a jelzáloghitelre épülő értékpapírok (más néven CDO-k). Más megközelítésben jövőbeni fizetésre vonatkozó ígéret. Törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Hagyományos formájában papírra nyomtatták. Mára azonban elterjedtek a dematerializált értékpapírok, melyeket a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően elektronikus jelként tárolnak.

Típusai:

  • Követelést megtestesítő értékpapírok: ahol az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, amelyet előre meghatározott körülmények bekövetkeztekor visszafizet. Fajtái: csekk, kötvény, letéti jegy, váltó.
  • Részesedést megtestesítő értékpapírok: igazolják, hogy tulajdonosuk hozzájárult egy vállalkozás alaptőkéjéhez. Fontos, hogy a befektetett tőkét a tulajdonosok nem vonhatják ki a vállalkozásból. Az értékpapír biztosítja a tulajdonosi jogokat a befektetőknek, mint például az osztalék. Legelterjedtebb típusa a részvény.
  • Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok: melyek valamilyen áru felett biztosítanak jogot a tulajdonosok számára, mint például a közraktárjegy.

Emlékszel még a 2008-as válságot kirobbantó CDO-kra? A pénzügyi tervezés fenegyerekei és bár már a 80-as évek óta velünk vannak, nagy túlzással azért jórészt a 2008-as válság okozói. Az ABS (asset-backed securities, eszközökkel fedezett értékpapírok) és az MBS (mortgage-backed securities, jelzáloggal fedezett értékpapípírok) nagyon hasonló eszközök, előbbi az utóbbiból fejlődött ki.

Az MBS-ek olyan széles körben értékesített instrumentumok, amelyek fedezete különböző jelzálog hitelek, pontosabban azok törlesztőrészletei. Amíg ezek a törlesztőrészletek befolynak az MBS eladóihoz (rendszerint egy jelzálogbankhoz), addig a bank ezeket továbbutalja az MBS vevőihez (más bankok, befektetők). Normál időkben biztonságos befektetés, mert ugyan egy-egy jelzáloghiteles bajba kerülhet, de mivel sok ilyen jelzáloghitel van egybegyúrva egy ilyen MBS-ben, ezért a teljes pénzáramra ennek csekély hatása van. Egészen addig, amíg valami rendszerszintű probléma miatt nem lesz hirtelen sok jelzáloghitelesnek fizetési problémája.

Ahogy történt 2007-2008-ban. Az ABS hasonló az MBS-hez (valójában az MBS az ABS egy speciális csoportja), csak nem jelzáloghiteleket csomagolnak bele, hanem egyéb például autó-, hitelkártya-, vagy diákhiteleket.

A CDO az ABS-től pedig leginkább egy további technikai részletben különbözik: a fedezetül szolgáló eszközöket kockázat szerint csoportokba rakja, így jóval célzottabb pénzáramokra lehet rajtuk keresztül szert tenni.

Visszatérve a tokenizációhoz, az alapvető ötlet az, hogy különböző dolgokat értékpapírokká alakítsunk. Azt a fentiekből már látjuk, hogyan működött ez korábban.

Miben különbözik a token az értékpapírtól?

Röviden: a token blokkláncon van. Azonban menjünk bele egy kicsit jobban és nézzük meg, hogy a “token” mit jelent a mi esetünkben? Természetesen hasonlóan más kripto-fogalmakkal, a tokenre sincsen egy, mindenki által elfogadott definíció.

A token egy adott eszköz, vagy érték megtestesítője. Túlságosan elvontan hangzik? Vegyünk 3 különböző típusú tokent:

Currency token

A legalapvetőbb eszköz tokenek. Gondoljunk csak a klasszikus kriptoeszközre. Bitcoin.

token gazdaságAz currency tokenek saját, független blokklánccal rendelkeznek. Ezek nem az eszközön alapulnak, hanem értékük közvetlenül kapcsolódik az azokat elosztó mechanizmushoz.

Ahogy a nevükből is kiderül, fő cél a velük való kereskedés, költés és fogadás. Csakúgy, mint a hagyományos valuták esetében. Bitcoin-nal fizetnél a cappuccinodért? Megteheted. Ez a legjobb példa a currency tokenekre.

Utility token

Egy fokkal bonyolultabb a helyzet. Utility token alapvetően a konkrét szolgáltatás, vagy termék előfinanszírozása mely a kibocsátó üzleti modelljének létjogosultságát képezi. A utility token hozzáférést biztosít egy bizonyos termékhez, vagy szolgáltatáshoz, míg a tokent kicsocsátó számára lehetőséget biztosít, hogy elegendő tőkét gyűjtsön a termék fejlesztéséhez.

A legjobb példa a utility tokenre a Basic Attention Token (BAT) – a digitális hirdetési token. A Brave böngésző fejlesztői verziójának használói opcionálisan hirdetéseket is megtekinthetnek, mely után a böngésző natív tokenjében, Basic Attention Token (BAT) tokenben részesülnek. A hirdetésfogyasztók a hirdetők által fizetett bevétel 70%-ában részesülnek.

A utility tokeneket nem befektetési céllal hozzák létre, ennek ellenére sokan befektetési céllal vásárolják meg ezeket a tokeneket annak reményében, hogy a jövőben felmegy az értékük.

Security token

A security tokenek befektetési tokenek. Ezt a tokent a legegyszerűbb definiálni amennyiben a Howey-tesztre utalunk, amelyet az Egyesült Államok Tőzsdefelügyele 1946 óta használ és bár furcsa módon, de a kriptoeszközökre is érvényes. A security token kibocsátást a SEC alapvetően értékpapír kibocsátásnak tartja.

A security token egy digitális tulajdonjog, amely a finanszírozott projekt kapcsán került kibocsátásra, azaz a nyereség és kockázat inkább a projektet, mint a társaságot magát képzi le.

Amikor szembejön velünk egy security token, az alábbi kérdéseket tegyük fel: Befektetési lehetőségként tudom megvásárolni? Azaz van pénz, vagy tárgyi ellenérték a tokenért cserébe. Számíthatok nyereségre? Osztalék, vagy egyéb pénzügyi előnnyel jár. Történik harmadik fél (promóter/ügynök) aktív bevonása a token ár támogatása kapcsán? Ha mindhárom kérdésre igen a válasz, akkor vélhetően security tokennel állunk szemben.

Emlékszel még a PIG tokenre? Alkalmazzuk esetében a Howey tesztet!

A PIG tokent befektetési lehetőségként értékesítjük. A befektetők abban bíznak, hogy az én érdekem is az, hogy a farm továbbra is profitábilis legyen és ne vigyem csődbe. Várható tehát nyereség? Igen. Mi másért vásárolnának a befektetők PIG tokent?

Miért blokklánc?

0,01% nem pont egy nyúl felét éri?

A blokkláncnak köszönhetően a tokenizáció transzparens.

Minden egyes PIG tranzakció látható az Ethereum blokkláncán, mivel a PIG egy ERC-20as token. Tekintettel arra, hogy ez egy nyílt főkönyvi rendszer, senki sem kérdőjelezheti meg a PIG tokenek valós tulajdonjogát. A jogaim és felelősségeim közvetlenül a tokenbe vannak ágyazva.

Emellett a blockchain rendkívűl költséghatékonnyá teszi a tokenizációt. Hiszen könyvelő és ügyvéd helyett, elég egy okosszerződést leprogramozni a feladatok elvégzésére. Így a PIG vásárlási és eladási költsége csaknem zéró.

Sőt, a világ bármely pontjáról a nap 24 órájában, a hét minden napján hétfőtől-vasárnapig a többi kriptoeszközhöz hasonlóan a PIG is hozzáférhető.

Az, hogy egy tokennek akár a 0,01%-át birtokolhatjuk, az a tokenizált gazdaság egyik legfőbb előnye. Ez még nagyobb teret enged a kereskedőknek protfóliójuk diverzifikálására. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Amazon részvényt vegyünk? Érthető, hiszen egy részvény ára 1800 dollár és csak egyben lehet megvásárolni. De mi van az egész harmadával, negyedével, nyolcadával? A tokenizáció ezt teszi lehetővé: az Amazon részvényeitől, az ingatlanoktól, a pizzáig, minden digitális eszköz további részekre bontható.

Nincs elég pénzed az egyetemre? Tokenizáld a gazdaságod és értékesíts annyi PIG tokent, amennyi pénzre szükséged van az egyetemhez. Később, ha akarod majd visszavásárolhatod a tokeneket.

Persze a frakcionált (osztott) tulajdonjog fogalma már korábban is létezett, csak éppen nem demokratizált formában.

Token gyakorlatilag mindenhez kapcsolódhat (egy értékes festmény, egy gazdaság, egy konténer, egy erdő, egy ampulla vér, egy védőoltás, egy időpont az orvoshoz, a lehetőségek tárháza határtalan) éppen ezért testesíthet meg a token is többféle jogot (tulajdonjog, szerződési jog, értékpapírjog, stb.)

Ez túl szép, hogy igaz legyen

Hol van a kutya elvásva?

A tokeneket nehéz szabályozni, miközben teljes mértékben meg kellene felelniük a törvényeknek. Márpedig szabályozni kell őket, mert ha pl. veszünk egy tokent egy gazdaságból és a gazdaságot elviszi egy tornádó, akkor oda a vagyonunk.

A programozható/digitális gazdaság tokenjeinek meg kell(ene) felelniük a törvényeknek, de ez a nehezebbik falat. A szabályozók sokszor azt sem tudják, hogy mit kellen szabályozni, vagy ha tudják is, előfordul, hogy bizonyos érdekek mentén gondolkodnak és fektetik le a szabályokat.

Néhány startup cég igyekszik kész megoldásokkal előrukkolni. A Standard Tokenization Protocol (STP) nevű cég például azt állítja, hogy egy on-chain validátort használ a régióspecifikus szabályozások biztosítására, amely ellenőrzi, hogy az ügyfelek személyazonosítása (KYC) megtörténjen és a pénzmosás elleni (AML) követelmények teljesüljenek. Csak ezután tranzaktálhatna az ügyfél. Persze, még mindig kérdéses, hogy az alábbi üzleti modell valaha megvalósul-e?

Míg 2018-ban még nagyon népszerűek voltak az ICO-k, és mindenki saját tokeneket hozott létre, addig 2019-ben már némi lassulást lehetett látni az ICO-knál, miközben megjelent egy újabb tőkeszerző megoldás (az IEO mellett): az értékpapír token kibocsátás, azaz security token offering (STO).

Az STO legfontosabb jellemzője az, hogy az Egyesült Államokban a security tokeneket értékpapíroknak tekinti az Értékpapír és Tőzsdefelügyelet (SEC) is, így a tőkeszerzők ki tudják használni az ebből következő előnyöket. Ami persze azzal is jár, hogy figyeli és szabályozza is őket a SEC, így szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük.

Egy STO-t tehát először is regisztrálni kell az Egyesült Államokban a SEC-nél, mielőtt bármiféle értékesítésre sor kerülne a nyílvánosság számára. Ezáltal próbálja meg a SEC az egyébként teljesen szabályozatlan kriptobefektetés, illetve kripto-alapú startup piacot szabályozni. Nem kötelező persze mostantól sem az STO, ha tőkét akar egy cég gyűjteni, már csak azért sem, mert ez elsősorban az amerikai befektetőknek szól, az amerikai szabályozásnak való megfelelésről. A tőkeszerzés nagyobb része továbbra is ICO-k, illetve talán egyre nagyobb része IEO-k révén történik majd.

Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy mi az az ICO, STO és IEO? Milyen előnyeik és hátrányaik vannak? Megvalósulhat egy programozható/tokenizált gazdaság?

Amennyiben egyszer elkészülnek a szabályozási keretek – még ha nem is minden országban külön-külön – de legalábbis az olyan kulcsfontosságú országokban, mint pl. az Egyesült Államok, semmi sem állíthatja meg a token-cunamit. A tokenizáció máris egyre szélesebb körben terjed el. A Big Four Firm (PWC, Deloitte, KPMG, EY) nemrégiben kezdett el tokenizálni bort, csirkét és tojást saját blockchain platformján.

Az elmúlt hónapban egy uniós fórumon arra a következtetésre jutottak, hogy az ingatlanok tokenizációja jelentősen fokozná a bizalmat. Egy orosz milliárdos eközben megerősítette, hogy a palládium nevű ritkafémet tokenizálja és rögtön a startup indulását követően 7 millió dollárt kalapozott össze.

Amint az STO-k zöldlámpát kapnak szabályozói oldalról, a programozható/tokenizált gazdaság azonnal szárnyakat kaphat – a blockchain-nek köszönhetően.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösségi oldalainkon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Ha szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

A témához kapcsolódó bejegyzések

A Facebook a világ Központi Bankja lehet?

Lívia

Jelszókezelési lehetőségek

Roland

Ismerd meg a Liquid Network-öt!

Roland