26.9 C
Budapest, HU
2019-08-22
Blog Kripto Okos szerződés

Mi az az okos szerződés?

Okos Szerződés
Várható olvasási idő: 11 perc

A blokklánc technológia unikuma minden kétséget kizáróan a decentralizált működés, amelynek révén kiküszöbölhetjük közvetítő, azaz 3. fél integrációját egy folyamat során. Ez a funkció azért is különösen hasznos, mert lecsökkenti a konfliktusok kialakulásának lehetőségét és időt spórol nekünk. Bár a blokklánc technológia rendkívűl széleskörű felhasználási lehetőségeket rejt – kiforrásához még időre van szükség – az viszont már most is tisztán körvonalazódik, hogy jóval gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehetőségeket kínál a hagyományos rendszerekhez képest. Ennek köszönhetően a bankok és a kormányzati szervezetek is nyitottak a blokkláncok felé.

Óriási pénzek tűnnek el a süllyesztőben nap mint nap csak azért, mert habár volt szerződés az érintett felek között, az abban foglaltak valahogy mégsem valósultak meg. Erre a problémára ad megoldást az okos szerződés technológiája. Az okos szerződés, azaz smart contract jelenleg a blokklánc technológia egyik leghasznosabb és legnagyobb sikerű felhasználási módja. Az okos szerződések fogalmát Nick Szabo kriptográfus vezette be 1994-ben. Megállapította, hogy bármely decentralizált főkönyvet önálló végrehajtható szerződésként lehet használni, amelyeket később elneveztek okos szerződésnek. Ez a digitális szerződés kódokra konvertálható és a blokkláncon futtatható.

Az okos szerződés tehát egy olyan szerződés, amely Előre programozott, ezáltal a tranzakciók automatikusan megtörténnek.

Bár az okos szerződések ötlete már régóta rendelkezésre áll, jelenleg még mindig papír alapú szerződésekkel applikálunk. A digitális szerződések használata során sem szűntethető meg a megbízható 3. fél integrációja. Még ha minden pontot körültekintően definiálunk is a szerződésben, még akkor sem lehetünk 100%-ig meggyőzödve arról, hogy a szerződés zökkenőmentesen teljesül. Erre szoktuk mondani, hogy a szerződés is csak egy papír, illetve csak annyit ér, amennyire komoly a felek szándéka arra vonatkozóan, hogy valóban teljesítsék vállalásaikat. Ennek megfelelően egy szerződésben foglaltak gyakran egyáltalán nem, esetleg csak részlegesen teljesülnek. Egy 3. fél bevonása biztonsági kérdéseket is felvet, valamint magas tranzakciós díjakat kell megfizetnünk például egy banknak, vagy ügyvédnek.

A blokklánc technológia segítségével ezek a kérdések hatékonyan kezelhetők. A blokklánc alapú rendszer lehetővé teszi, hogy bárki közvetlenül kapcsolatba lépjen egy másik féllel. Az okos szerződés – azaz smart contract – a szerződések szabályozási protokollja a blokklánc technológiára épül. Az okos szerződések előre programozhatóak és tartalmazzák a szerződéses feltételekkel kapcsolatos összes információt. Bármikor, bármelyik fél számára rendelkezésre áll és megtekinthető.

Az okos szerződéskre való átállás számos más előnyén túl, jelentősen csökkenteni tudja a tranzakciós díjakat is. Az Ethereum blokklánc az egyik legnépszerűbb platform okos szerződések létrehozására. Az okos szerződések különböző iparágakban és területen alkalmazhatók, mint például az okos otthonok, az e-kereskedelem, az ingatlan- és vagyonkezelés, stb.

Mik azok az okos szerződések?

Az okos szerződések valójában számítógépes kódok halmaza két, vagy több fél között, amelyek egy blokkláncon futnak és az érintett felek által elfogadott szabályok egy sorát képezik. Előre kódolt utasításoknak köszönhetően az adott esemény bekövetkezésekor automatikusan végrehajtásra kerülnek. Külön sajátossága, hogy a szerződésben foglalt kikötéseket nem lehet utólag átírni, vagy módosítani. Lehetővé teszik, hogy gyakorlatilag bármilyen érték gazdát cseréljen, legyen az pénz, részvény, ingatlan, autó, bármi. Mindezt átlátható módon, kiküszöbölve a közvetítő igényét és a konfliktus lehetőségét.

Egy bírósági nyilvántartásba vett dokumentum bizonyítékként történő megszerzéséhez ma először el kell kocognunk egy ügyvédhez, pénzt fizetünk a szolgáltatásért és várnunk kell, amíg kézhez kapjuk a szükséges dokumentumot. Ez a forgatókönyv változik meg teljesen az okos szerződésekkel. Amikor ugyanezt a folyamatot okos szerződésekkel futtatjuk, akkor egyszerűen csak megkapjuk a szükséges dokumentumot cserébe azért, hogy fizetünk érte és nem lesz olyan harmadik közvetítő fél, mint az ügyvéd. Ezen túlmenően az okos szerződések nem korlátozódnak a szabályok definiálására, hanem ugyan úgy felelősek is a szabályok és kötelezettségek automatikus végrehajtásáért is.

Az okos szerződések gyakorlati hasznát az üzleti- és magánéletben egyaránt fogjuk tapasztalni. Az okos szerződések két típusát különböztetjük meg: determinisztikus és non-determinisztikus.

Determinisztikus (előre meghatározott) okos szerződés

Olyan típusú okos szerződés, amely minden szükséges információt arról a blokkláncról szerez be, melyre fejlesztették. Ehhez nélkülözhetetlen egy, vagy több fejlesztő.

Nem-determinisztikus okos szerződés

A nem-determinisztikus okos szerződés olyan információkat igényel, amelyek függetlenek a blokklánctól, azon túl jelennek meg. Ez lehet bármi: egy focimeccs eredménye, időjárásjelentés, vagy bármilyen történés a világban. A nem-deteminisztikus okos szerződéseket csak előfizetéssel lehet használni. Ebben az esetben a felhasználónak meg kell bíznia egy úgynevezett Orákulumban.

Mi az az Orákulum? Az Orákulum a kapcsolat a blokklánc és a fizikai világ között. Az Orákulum ad meg szükséges információkat a világból az okosszerződésnek amelyek hatására megtörténik a meghatározott lépés. A jogász az okosszerződés mögött. Ez felveti a bizalom kérdését, a felhasználónak ugyanis bizalommal kell lennie az Orákulum iránt.

Az okos szerződés tulajdonságai:

  • Önmagát ellenőrző
  • Önmagát futtató
  • Önmagát érvényesítő
  • Manipulálhatatlan

Mire van szükségünk egy okos szerződés létrehozásához?

  • Decentralizált blokkláncra: pl. Ethereum
  • Egy programnyelvre: amellyel rögzíteni tudjuk a szükséges adatokat: pl. Solidity.
  • Szerződés tárgyára: meg kell határoznunk és a programban hozzáférést kell biztosítanunk a szerződésben rögzített eszközhöz, áruhoz, vagy szolgáltatáshoz, hogy azokat egy előre meghatározott időpontban automatikusan feloldja, vagy lezárja.
  • Szerződési feltételekre: Rögzítenünk kell a szükséges adatokat, a szerződési feltételeket, illetve a műveletek és események pontos sorrendjét.
  • Digitális aláírásokra: a saját titkos kulcsával a szerződés összes szereplőjének alá kell írnia az okos szerződést.

Az okos szerződés felhasználási területei

Annak érdekében, hogy megértsük hogyan működik az okos szerződés, vegyünk egy példát a hétköznapi életből.

  • El akarunk adni egy ingatlant, amely a saját tulajdonunkban van. Egy ingatlan eladási folyamat rengeteg papírmunkával jár és több féllel való kommunikációt igényel. Túl azon, hogy több piaci szereplőt is involválnunk kell a folyamatba, – ingatlankövetítő, ügyvéd, közjegyző, bank, kamarai jogtanácsos, földhivatal – magába foglalja a csalások, visszaélések, visszalépések kockázatait is. Ha értékesíteni akarunk egy ingatlant, általában igénybe kell vennünk ehhez egy ingatlanközvetítőt, akivel időt és energiát spórolhatunk. Az ingatlanközvetítő hajtja fel számunkra a vevőt, intézi az ügyvédet, közjegyzőt, stb. Közreműködőként tevékenykedik, lebonyolítja a tárgyalásokat küztünk és a lehetséges vevő között. Cserébe jutalékot fizetünk neki.
  • A szóbeli megállapodást követően sor kerülhet az adásvétel szerződésbe foglalására, melyet ügyvéd ellenjegyez és megkötésének feltétele egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap kikérése a földhivataltól. A szerződés megkötése során megállapodunk a foglalóról, illetve a teljes vételár kifizetésének időpontjáról és módjáról is. A foglalót ügyvédi letétbe helyezzük. vagy egyenesen az eladó számlájára utaljuk.
  • A foglaló, vagy letét a szerződés biztosítékaként szolgál, amely azt jelenti, hogyha a vevő áll el a vásárlástól, úgy elveszti az összeget. Amennyiben az eladó vonja vissza eladási szándékát, úgy köteles a foglaló/letét kétszeresét megfizetni a vevőnek. Miután a meghatározott időpontig kifizeti a vevő a teljes vételárat, egy nyilatkozatot kell írnia arról, hogy beleegyezik az ingatlan tulajdonjogának átruházásába. Ezzel az ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozattal a vevő a saját nevére veheti az ingatlant.

Hasonló ügyvédi díjakat kell megfizetnünk:

Készpénzes vevő esetén az ingatlan vételárának 0,5 %-a, de minimum 80.000,- Ft
Nem készpénzes vevő esetén az ingatlan vételárának 0,7 %-a, de minimum 100.000,- Ft
A fenti díjak széljegy és tehermentes ingatlanok adásvételére vonatkoznak.
Ingatlan tehermentesítése (haszonélvezet, jelzálogjog, végrehajtási jog) +0,1 -0,5 %
Előszerződés +0,3 %, de minimum 50.000,- Ft
Módosítás +0,2 % de minimum 35.000,- Ft

Ingatlan adás-vétel okos szerződéssel

Az okos szerződések feltétel rendszeren alapulnak (ha teljesült a kifizetés, akkor automatikusan átruházódik a tulajdonjog). Az okos szerződés alkalmas arra, hogy a felek nélkülözzék a szerződéskötési folyamatban jelenleg elengedhetetlen bizalmi szereplőket azáltal, hogy az okos szerződés mint egyfajta gép (trust machine) tölti be ezeket a szerepeket.

Az ingatlan-nyilvántartás például Svédországban hamarosan a blokklánc technológiára épül. Így a hagyományos szerződéskötési folyamat helyett egyszerűbb megítélésű esetekben elegendő lehet egy megfelelően elkészített okos szerződés, amely kizárólag abban az esetben rendelkezik a vevő tulajdonjogának bejegyzéséről, amennyiben az eladó az előzetesen meghatározott vételárat megfizette az okosszerződésen keresztül. A vételár eladó részére történő kifizetésére és a vevő tulajdonjogának bejegyzésére azonos időpontban és automatikusan kerülne sor, így szükségtelenné válhatna az ügyvédi letét vagy a függőben tartás jogintézménye. Az említett eszközök által betöltött szerepeket az okosszerződés is helyettesítheti, a vételár és a bejegyzési engedély az okosszerződés által automatikusan, az előre meghatározott feltételek bekövetkezése esetén kerülne kiadásra a megfelelő fél részére.

Az ingatlanközvetítő, az ügyvéd, a közjegyző, a földhivatal, stb. által végrehajtott összes tevékenység kódolható az okos szerződésbe, így jelentős mennyiségű pénz takarítható meg mind a vevő, mind az eladó részéről.

Okos szerződés a biztosítóknál

Az okosszerződések a káresemények ellenőrzését és kárkifizetések teljesítését is meggyorsíthatják: egy repülőjárat késése esetén közvetlen, a biztosító automatizált kárrendezést nyújt a biztosított személynek. Tegyük fel, hogy több mint két órát késik egy járat, akkor a biztosítónk igénybejelentés nélkül, azonnal teljesíti a kártérítést. Jól hangzik, igaz?

Ha mondjuk összetörünk egy autót, a biztosító a blokklánc technológia segítségével azonnali értesül a káreseményről. Ha a járművet a biztosító által kijelölt és ellenőrzött műhelyben megszerelték annak költségét azonnal kifizeti a biztosítottnak. Amennyiben a beszállítókat is ellenőrzi a biztosító, még a túlszámlázást is ki tudja küszöbölni.

Okos munkaszerződés a cégeknél

A munkaszerződés egy másik olyan terület, ahol okos szerződésekre van szükség. Ha bármelyik fél, akár a munkavállaló, akár a munkáltató nem felel meg a szerződésben foglalt feltételeknek, akkor valamelyik fél részéről bizalomvesztés következik be. Egy megfelelően kódolt okos szerződés ezt képes áthidalni. Ez javítja a munkavállalói-munkaadói kapcsolatot.

Ezen túlmenően az okos szerződésben a bérkifizetések is rögzítésre kerülhetnek, annak érdekében, hogy az alkalmazott meghatározott időszakonként automatikusan megkapja a bérét. Mennyivel könnyebb lenne az élet, a hó eleji manuális bérkifizetések nélkül?

Egy Japán szállítmányozási cég már egy ideje dolgozik saját tokenjén, amelyben kifizetné az alkalmazottait, akiket világszerte foglalkoztat (hajókon, kikötőkben, logisztikai központokban). Miután a blokkláncok az Atomic Swap segítségével átjárhatóak egymás között, így mindegy, hogy mi a neve az adott tokennek, a munkavállaló olyan pénznemre tudja átváltani minimális költség mellett, amilyenre éppen szüksége van.

Az okos szerződés előnyei

Az okos szerződések integrálása a hétköznapi életünkbe fenomenális változásokat hozhat, mivel rendkívül sok előnye van a hagyományos szerződésekkel szemben. Az okos szerződések kényelmesebbek, pontosabbak, gyorsabbak és leegyszerűsíti a folyamatokat.

Transzparencia
Az okos szerződés egyik alapvető előnye a transzparencia. A szerződésben rögzítettek minden fél által láthatók, előre rögzítettek és jóváhagyottak. Ez nagy mértékben kiküszöböli a viták és problémák bekövetkező esélyét, mivel az egyes feltételek csak azután lépnek életbe, hogy minden résztvevő egyetértett vele, elfogadta azokat és digitálisan aláírta, azaz lepecsételte. Az okos szerződések jellemzője tehát, hogy teljes átláthatóságot biztosít a tranzakciók során.

Biztonság
Az okos szerződés titkosott és a blokkláncon elérhető. A rendszer mögött álló nyilvántartás védett az utólagos beavatkozások ellen. A már megtörtént tranzakciót nem lehet megváltoztatni: egy újabb tranzakcióval vissza lehet csinálni, de mind a kettőnek nyoma marad a rendszerben.

Gyorsaság
A legtöbb folyamat automatizált és a közvetítőket (ügyvéd, közjegyző, bank, hatóságok, biztosítók) nélkülözni tudjuk a folyamatból, ezáltal olcsóbb és bizonyos értelemben biztonságosabb lesz az okos szerződések végrehajtása.

Szabványosítás
Napjainkban számos okos szerződés létezik. Választhatunk egyet és módosíthatjuk az igényeinknek megfelelően.

Költséghatékony
A tranzakciók során nincs szükség közvetítőkre.

Pontos
Az okos szerződéseket le kell kódolni. Ehhez arra van szükség, hogy az összes szerződési feltétel pontosan és részletesen le legyen fektetve benne még az élesítése előtt. Bármely olyan feltétel, amely a kódolás során kimarad, az a végrehajtás során hibát okozhat. Ezért az okos szerződés létrehozása során az összes feltétel részletesen és kidolgozottan kerül rögzítésre.

Manipulálhatatlan
Minden blokkláncon rögzített információ végleges, utólag nem megváltoztatható, ezáltal manipulálhatatlan. Ezért is nagyon fontos, hogy amikor egy okos szerződés feltételeit leszögezzük, akkor minden információt és kötelezettséget tartalmazzon a szerződés, azaz körültekintően és alaposan legyen lekódolva.

Mi az a blokklánc orákulum? És mi köze az okosszerződésekhez?

Az okosszerződések végrehajtásához szükség van külső adatokra. Ezeket az úgynevezett blokklánc orákulumok biztosítják az okosszerződések számára. De mik is ezek az orákulumok?

Mint láthattuk, az okosszerződéseknek különféle adatokra van szükségük ahhoz, hogy végrehajtásra kerüljenek a bennük foglaltak. A kérdés itt az, hogy miként jutnak hozzá az okosszerződések azokhoz az információkhoz, melyek nélkül egyébként teljesen hasznavehetetlenek. Itt lépnek be a képbe a blokklánc orákulumok.

A blokklánc orákulum képez hidat az okosszerződés és a külső adatok között, melyek ahhoz szükségesek, hogy az okosszerződések megfelelően működjenek. A blokklánc önmagában nincs kapcsolatban a külvilággal, abból nem tud adatokat szerezni. Márpedig a blokkláncra épített okosszerződéseknek kellenek az adatok. Az orákulum ezért egy külső szereplőként, harmadik félként adatokat szolgáltat a blokklánc számára.

Amit fontos megjegyezni, hogy az orákulum nem egy adatforrás. Az orákulum egy olyan speciális réteg, mely külső adatforrásokhoz kapcsolódik, majd ezeket az adatokat elérhetővé teszi az adott blokklánc számára. Gyakorlatilag tehát egy adat-fordító szolgáltatás, melyet kifejezetten arra terveztek, hogy a segítségével az okosszerződések végre tudják hajtani a bennük foglaltakat.

Ilyen külső adat bármi lehet: hőmérséklet, részvényárfolyam, egy megvalósult tranzakció, stb. Amennyiben az orákulum által szolgáltatott adat egyezik az okoszerződés feltételei között találhatóval, akkor a szerződés végrehajtásra kerül. (Persze nem minden okosszerződés igényli a blokklánc orákulum segítségét, hiszen néha elegendő a végrehajtáshoz az adott blokkláncban található információ is.)

Milyen típusai vannak az orákulumoknak?

A fejlesztők különféle felhasználásokra terveznek orákulumokat:

  • Szoftver-orákulum – mely online információkat szolgáltat, azaz online forrásokból szerez adatokat. Ilyenek például a kereskedési oldalak, céges oldalak, híroldalak, stb. A szoftverorákulumok web API-kat használnak az adatok megszerzésére. Mivel az internet meglehetősen kiterjedt és elég sok rajta a szolgáltatás, rengeteg cég használja már fő működési eszközeként, így a szoftver-orákulumoknak elég masszív eszközöknek kell lenniük.
  • Hardver-orákulum – ezeket jellemzően valós körülmények közé helyezik. Például amikor azt kell tudni, hogy egy adott jármű mikor ér el egy meghatározott célpontot, akkor egy hardveres orákulum szolgáltathatja az adatot. De szintén gyakran felbukkannak az ellátási láncok követésénél is, mivel az ilyen orákulumok tudják megerősíteni azon adatokat, melyek arra vonatkoznak, hogy adott időpontban, helyen, távolságban, hőmérsékleten mi történt.
  • Konszenzus-alapú orákulum – ez egy kicsit más elvek szerint működik, mint az előbbiek. Ahelyett, hogy valamilyen önálló adatforrásra támaszkodna, több adatforrást is használ több orákulummal ahhoz, hogy megerősítsen egy eseményt. Erről a későbbiekben még részletesebben is lesz szó.
  • Inbound orákulum – olyan bejövő adatokról gondoskodik, melyek egy speciális okosszerződés-eseményt indítanak el. Például ilyen, amikor egy részvény elér egy meghatározott árfolyamot.
  • Outbound orákulum – néha az okosszerződésnek kommunikálnia kell a külvilággal. Erre szolgál az úgynevezett outbound orákulum, mely adatokat küld az okosszerződéstől a világ felé.

Mennyire bízhatunk meg az orákulumokban?

A legkritikusabb tényező az orákulumok esetében a bizalom. Egy centralizált, külső blokklánc orákulum egészen más megbízhatósági szintet kínál, mint egy decentralizált változat. Fontos, hogy a blokklánc orákulum nem része a blokklánc működésének. Ami azt jelenti, hogy az adatai nem függenek attól a konszenzus-mechanizmustól, melyre az adott blokklánc épül, és amely alapvetően határozza meg a blokkláncot.

A bizalom szempontjából az úgynevezett konszenzus-alapú orákulumok teljesítenek a legjobban. Mivel ahelyett, hogy egyetlen adatforrásra építkeznének, vagy egyetlen orákulumtól várnánk a pontos adatokat folyamatos jelleggel (miközben a valóságban előfordulhatnak pontatlanságok, hibák, kiesések), ezek decentralizált módon sok adatforrást használnak. Szerencsére most már több ilyen decentralizált orákulum megoldás is működik.

Augur

Az olyan előrejelzési piacok, mint amilyen az Augur vagy a Gnosis, decentralizált orákulumokat használ ahhoz, hogy adatokat szerezzen a hálózatba. Az Augur esetében a felhasználó létrehoz egy előrejelzési piacot egy kérdéssel, például egy focimeccs eredményével kapcsolatban. Más Augur felhasználók piaci részesedést szereznek ebből. A piac létrehozója kiválaszt egy orákulumot ahhoz, hogy adatot szerezzen az általa feltett kérdés eldöntéséhez.

Amikor egy esemény bekövetkezik, akkor a kiválasztott orákulumnak három napja van, hogy megerősítse azt az adatot, melyre a piacnak szüksége van. A piacon pedig hét nap áll rendelkezésre az adat megvitatására. A legtöbb esetben az orákulum helyes adatokat választ, melyek megerősíthetők.

Chainlink

A Chainlink egy új, decentralizált orákulum-hálózat, mely elosztott csomópontok segítségével szerez adatokat az okosszerződések számára. Ahelyett, hogy egyetlen forrásból dolgozna, a Chainlink csomópontjai konszenzust alakítanak ki az adat helyességét illetően, majd ezután küldik el az okosszerződés részére.

A Chainlink csomópontjai különféle típusú adatokat szolgáltatnak. Bárki, akinek van valamilyen adatfolyama, csatlakozhat a Chainlink hálózathoz, és a munkájáért Chainlink tokeneket (LINK) kap. A rendszerben olyan beépített funkciók működnek, mint a hitelesség-követés, vagyis a hálózat értékeli az egyes adatforrásokat azok megbízhatósága alapján. A Chainlink mindezek miatt pontos adatokkal tud szolgálni.

A Chainlinkről itt írtunk bővebben.

Mobius

A Mobius hálózat a Stripe for Blockchain API-ra építette a működését, mely egy integrációs eszköz, aminek segítségével bármilyen kriptopénz integrálható bármilyen alkalmazásba. Az API lehetővé teszi a könnyű kapcsolódást a meglévő appok és az okosszerződések között. Ebből kiindulva a fejlesztők felhasználva a Decentralized Data Marketplace-t, létrehozták a Mobius Proof of Stake Oracle Protokolt (PSOP).

A PSOP, mely jelenleg szabadalmaztatás alatt van, lehetővé teszi a Mobius hálózat felhasználói számára, hogy kiválasszanak egy meghatározott orákulumot, mely adatokat szolgáltat és jóváhagy. A lista a Decentralized Data Marketplace-től származik, ahol az orákulumok versenyeznek egymással, helyezést és minősítést kapnak. A proof of stake elem ösztönzi az orálulumokat a helyes adatok szolgáltatására, illetve bünteti a hibás adatokat küldő orákulumokat. Minél pontosabb adatokkal szolgál egy orákulum, annál nagyobb lesz a jutalma és annál jobb minősítést kap a decentralizált adatpiacon.

A lényeg, hogy orákulumokra szükség van az okosszerződések végrehajtásához. Minél inkább beépülnek az okosszerződések a cégek, az üzlet, a kormányok életébe, annál fontosabbá válnak a megbízható, decentralizált orákulumok. Az olyan orákulum-projektek iránti érdeklődés, mint amilyen a Chainlink is, jelzi, hogy valóban fontos dologról van szó. Ugyanakkor hosszú még az út, hogy az orákulumokhoz kapcsolódó bizalmi problémák véglegesen megoldódjanak. A közeljövőben az várható, hogy egyre több decentralizált orákulum szolgáltatás bukkan majd fel, és kialakul egy kompetitív adatszolgáltatási és visszaigazolási piac.

Konklúzió

Az okos szerződésnek számtalan hasznos felhasználási területe van. Vitalik Buterin neve minden bizonnyal beíródott a történelem könyvekbe, hiszen Ő az Ethereum megalkotója. Néhány más fejlesztővel együtt megreformálta a gazdaságot és teljesen új irányba kódolta a jövőt. Az általa fejlesztett rendszer hatalmas felfordulást okozott. Gondolatai úgy terjednek, mint egy vírus. Az információ szabad áramlása és a nyílt forrás, ezáltal a nyílt tudás kellően életképes gondolat, amely emberek millióit képes megfertőzni. Ahogyan a nyílt forráskód demokratizálja a szoftver világát, úgy a blokklánc és az okos szerződések radikális változásokat idéznek elő a világban. A technológián messze túlmutat ez a rendszer, amelyben olyan potenciál rejlik, amire sokan nem is gondolnak. A blokklánc és az okos szerződések fenekestül fogják felforgatni a világot. Hamarosan.

Várjuk hozzászólásaitokat/véleményeiteket a cikkhez, illetve a közösség oldalakon is!

Hogy ne maradj le az új cikkekről, iratkozz fel RSS-re, vagy hírlevelünkre (jobb oldalsáv!)!

Szeretnéd támogatni a munkánkat, akkor az alábbi kripto címeinkre teheted meg.

  • BTC: 3CmeUs1PjHs5158rHKRwLRye4c4PpFQ93A
  • ETH: 0xB4185d344b1241C5129f1C18e8cCa75820b10e3F
  • LTC: MJ2hWahbpgotX8Pb2A56h6WKM1bv9fjNQ2

Köszönjük!

Szeretnél nyerni egy Trezor One kriptotárcát?

Ha szeretnél nyerni egy Trezor One kriptopénztárcát, iratkozz fel hírlevelünkre (jobb oldalsávban tudod megtenni) és kövesd a Facebook oldalunkat. Fontos, hogy csak a 2 együtt jogosít fel a sorsolásra! Minden hónap végén elemezzük az adatokat és a következő hónap első hetén sorsolunk, amely eredményét a Facebook oldalunkon publikáljuk! Várunk!

ui: Hogy biztosra menj, küld el a Facebook profilod címét és az email címed a [email protected] email címre, hogy be tudjunk azonosítani!

A témához kapcsolódó bejegyzések

Mi az az Ethereum? És miben különbözik a Bitcointól?

Németh Krisztián

Hol lesz a bitcoin 20 év múlva?

Lívia

A VeChain projekt

Lívia